2016. augusztus 22.
Vajon gondolták-e ezek a daytoni srácok, hogy egyszer ilyen világhírnévre tesznek szert? A 2005-ben alakult, magát egy regényről elnevező The Devil Wears Prada az alakulás után gyorsan munkához is látott, hogy az első lépéseket a keresztény metalcore bölcsőjéből megtéve a lehető legtöbbet hozza ki magából. A Mike Hranica (ének), Jeremy DePoyster (gitár), Chris Rubey (gitár), Andy Trick (basszusgitár), Daniel Williams (dobok), James Baney (billentyűk) felállás jó sokáig együtt is maradt, így a zenekar karrierjének az elején minden adott volt arra, hogy a csapaton belüli kohézióból minél jobb dolgok születhessenek.
Már nem sokkal alakulásuk után összehoztak egy demót Patterns of a Horizon néven, amellyel igyekeztek kiadóknál házalni egy lemezszerződés reményében. A Rise Records volt az, amelyik felkarolta a csapatot. Mivel a formáció nem volt megelégedve a demo hangzásával és a kiadó is sürgette a zenekari bemutatkozást, így Joey Sturgis producer segítségével a Connersville-i The Foundation Recording Studio-ban újra felvették a dalokat (plusz még két vadonatúj tételt „Texas is South” és „Dogs Can Grow Beards All Over” címmel), és ebből született meg a The Devil Wears Prada debütáló nagylemeze, a Dear Love: A Beautiful Discord, amely pontosan ma 10 éve 2006. augusztus 22-én jelent meg. Az albumon a zárótételben, a”Salvation”-ben feltűnt a Gwen Stacy-énekes Cole Wallace is. Összességében a fiúk bemutatkozó albuma még igencsak egy hangkereső és kiforratlan anyag volt, érződnek rajta a myspace-korszaknak a gyermekbetegségei, viszont ehhez képest meglepően szórakoztató tudott lenni. Lefektette a zenekar számára az alapokat, és az is érződött, hogy a fiúk nagyon ügyelnek arra, hogy minél fülbemászóbb dallamokat írjanak, emiatt a tiszta ének kezelése is ilyen fekvésbe került. Ugyanakkor a szinti- és billentyűtémák még nem álltak a helyzet magaslatán, legalábbis a gitármunka mellett elhomályosodnak a kreativitás terén (a dobtémák is eléggé így jártak). Mindenesetre legalább jó látni, hogy micsoda út áll a csapat mögött, rengeteg munka és progresszió. Ha gondoljátok, idézzétek fel egy meghallgatással a Dear Love’-ot:
