Dalról-dalra a Hex lemez körül Áron Andrissal

apey

A hét elején jött ki az év egyik legjobban várt és legfontosabb hazai metállemeze, az Apey & the Pea harmadik albuma, a Hex. Természetesen a napokban mi is alaposan ki fogjuk vesézni az anyagot, addig viszont felkértük a banda frontemberét, Áron „Apey” Andrist, hogy kalauzoljon végig minket a lemezen belsős szemszögből. Ő pedig írt is nekünk egy pár rövid sztorit, amik betekintést adnak a dalok hátterébe és történetébe, és az is kiderül, melyik darabok a zenekari kedvencek.

SLAVES:

Eredetileg „Üzemi Baleset” volt a munkacíme. (nevet) A gyors és a refrén témából állt és egy Neck Sprain-számnak szántam, de nem igazán lett belőle semmi. A Hellish megjelenése után találtam rá újra, és a többieknek kurvára tetszett, rengeteget raktak hozzá. Az elején elég nehéz volt, mert nem voltunk hozzá szokva a gyors történésekhez, más mint amit eddig csináltunk.

HEX:

Ez már egy önmagunkat értve klasszikusabbnak tekinthető, ismerős szájíz. Éreztem már hasonlót több számnál, például a The Late Great Satannél is, hogy nehezemre esik foglalkozni vele, végére hagyom mert énekileg nem jövök rá a megoldásra. Ilyenkor idegbeteg vagyok, aztán megszülöm, de itt is valahogy valami teljesen elképesztően ötletem sincs, hogy mi jött létre, de imádom.

BIRTH:

Ő szerintem a Slaves után felbuzdulva íródott, egy demó után együtt összepakoltuk a teremben egy próba alatt nagyjából, imádom játszani.

METHUSALEM:

Szerintem az egyik legerősebb a lemezen. Általában egyedül rögzítem magamnak az énekfelvételeket, most a vágóhídi ex-próbatermünkben dolgoztam, és téptem a maradék hajamat, hogy nem tudom senkinek sem hajnalban megmutatni, amikor először végig énekkel… az durva volt.

BELPHEGOR:

Rég kész volt mind a 9 szám, amikor jött egy ilyen kattanásom az autóban, majd prezentáltam a többieknek a teremben, hogy kellene egy 1 perces szám. Makkos az sosem látott izgalomba jött, hogy ezt most itt azonnal mehet, majd 20 perccel később kész volt. (nevet) Mély szövegi tartalom.

BLACK NOVEMBER:

A Hellish megjelenése után, 2014. november 11-én írtam a vázát, rengeteget raktak a többiek hozzá és sokat dolgoztunk együtt rajta, méltóságteljes szöveg és ének, gyermekek számára.

GOLDEN GOAT:

Az aranykecske munkacíme eredetileg „Kőleves” volt, egy jam során jött a kihagyhatatlan riff, de amúgy meg a Pothead fordított keresztapja.

DEATH:

Hát ezzel könnyeztünk azért egy pár órát, többiek is törölgetnék a könnyeiket szerintem most. (nevet) Alapvetően egy giganehéz ötlet, szóval nem is tudom, hogy mit is gondolhattunk, de örülök, hogy megtettük. A kedvencem énekileg és szövegileg.

THE ERRORIST:

Makkos kedvence, főleg ha játszani kell, járogat a kis lába végül. Az ősparaj téma a végén meg ultra kedvenc, konkrétan ahányszor hallom, nehezemre esik nem szétbaszni tényleg valamit, ahol éppen vagyok. (nevet)

AKHENATEN:

A bevégző. Zolikáé a pont, az ő eredeti ötlete alapján írtuk ketten egy hosszú próba után kicsit becigizve. Hangulatilag ő a legsötétebb és a legnyomasztóbb, az egyik legutolsó de legjobban sikerült szám szerintem a lemezen, amit írtunk. Aki idáig eljut, az itt szerintem már csak elmerül.


Az Apey & the Pea Budapesten szeptember 30-án, az A38 hajón mutatja be az új lemezt. A koncertre már minden jegy elment, az őszi-téli Rats Tour vidéki dátumain viszont még sokfelé el lehet kapni a bandát:

apey rats tour

Fotó: Bodnár Dávid