Aktuálista: Knapp Oszkár (Wrong Side, Grizzly) kedvenc zenéi

Öt évvel ezelőtt indítottunk egy rovatot, ami a Rejtett alkönyvtárak nevet viselte és amiben a hazai zenei élet ismerős alakjai bukkantak fel időről-időre, hogy megosszák kedvenc zenéiket a nagyérdeművel. Bár a rovat azóta már inaktív, a szellemisége tovább él. Így most ennek mintájára elindítjuk az Aktuálista szériánkat, ami hasonló tematikára épül, mint elődje, egy kisebb csavarral: ezúttal nem feltétlen all time favoritokra vagyunk kíváncsiak, hanem az aktuálisan pörgetett, forgatott finomságokra (ami persze nem zárja ki, hogy egy illetőnél előkerüljön egy imádott klasszikus a régmúltból), ezáltal is tuningolva kicsit a jelenkor gyöngyszemeit, hogy ne mindig csak a “régen minden jobb vót” mantrát kelljen emészteni.

Ennek fényében első vendégünk Knapp Oszkár, a Wrong Side és a Grizzly marcona frontmedvéje, kinek zord külseje mögött arany szív és igazán impozáns ízlésvilág található. Oszi egyébként az Insane és a Redneck Zömbiez formációknak is öregbítette a hírnevét, illetve megannyi projektben feltűnt vendégként, így egész széles spektrumon van rálátása a zenei világra, stílusokra. Lássuk is, mikre függött rá a jelenlegi kínálatból!

Genghis Tron – Dream Weapon

Egy remek visszatérés szerintem, bár akik az előző anyagaik kaotikusságára vágynak, azokat akár csalódásként is érheti, hogy ezúttal egy jóval visszafogottabb, dallamosabb, úszkálósabb cuccot pakolt össze az egyébként szinte teljesen megújult zenekar. Engem cserébe megvett kilóra, rengetegszer lepörgött a megjelenés óta és még mindig nem tudtam ráunni.

Igazából bármi, ami Spiritbox

Nagyjából egy éve kaptam fel a fejem, hogy mi is történik ottan Kanadában már megint, és tulajdonképpen azóta bármit kidobtak, két pofára zabáltam. Lényegében eddig képtelenek voltak hibázni. Könnyen lehet ráfogni, hogy “már megint egy újabb female fronted modern metal banda”, de érdemes tenni vele egy próbát, mert nagyjából minden hasonszőrű bandát megesznek reggelire (igen, a Jinjert is). Különösen ajánlom vájtabb fülűeknek a studio live-okat, mert olyan magas nívót képviselnek, amit még így kovidos időkben is nehéz toppolni. Jah és végre bejelentették, hogy jön az új lemez. Kötögetem felfele a gatyót.

Autarkh – Form in Motion

A holland Dodecahedron romjain alakult, elég sajátosan összerakott, elektro-indusztriál-disszonáns-poliritmikus-agyfasz. Már az elődbandát is szétimádtam és a mai napig mindenkire intenzíven erőszakolom, mert rendkívül alulértékeltnek tartom. Viszont ez az új formáció azzal együtt, hogy perfektül viszi tovább a gondolatot, még plusz nyakon önti egy masszív réteg weirdséggel az egészet. Cafrangosra hallgattam az utóbbi hónapokban, és a Roadburn Redux live-juk is iszonyat intenzív volt.

Spectral Wound – A Diabolic Thirst

Már megint ezek a kanadaiak… Nem tudom, mit fújdogál arrafelé a szél, de black metalban is egyre csak lenyűgöznek. Mondjuk a lemezborító rémségesen gagyi, de ez ne tévesszen meg senkit, igazi jéghideg vérű, pusztítóan gyors és vehemens, nyers, brutális black metal zajlik itten bizony. Mindemellett olyan pofátlanul jól elkapott dallamokkal operálnak, hogy a tíz ujjamat megnyalom utána.

Gust – self titled

Nem egy mai darab, csak nemrég találtam rá, azóta viszont rendszeresen beragad az egész lemez, akkora húzása van. D-beat, hardcore és metal vegyülete, nagyjából a Trap Them vonalon, kurva dühösen, bele a pofádba. Nincs túlbonyolítva, viszont egyszerűségében is pusztít. Ja, és svédek az urak, egyenesen Trollhättanből, ami valami olyasmi lehet mint Manhattan, csak ott trollok laknak… és akkor ki is kísérem magam ezzel a remek poénnal.

Oszit a Wrong Side-dal legközelebb július 10-én a Metal Factory feszten, majd augusztus 28-án a Robotban lehet megnézni, a Grizzly pedig augusztus 26-án játszik egy live sessiont az Open Music Channelen.

Borítófotó: Zsiga Pál