10 éves lett a Bridge to Solace második nagylemeze, a Where Nightmares and Dreams Unite

Tracklist:

1200x630bf

Aki kicsit is éli a hazai metalcore-t, illetve valamennyire igyekezett elmerülni a hazai metalcore-szcéna történetében, annak egy zenekar biztosan megkerülhetetlen kellett, hogy legyen: ez a Bridge to Solace. Miután a zenekar a 2003-as, Of Bitterness and Hope című debütáló anyagával lényegében a kétezres évek egyik legjobb európai metalcore-lemezét tette le az asztalra, Alberti Krisztián gitáros helyét Szollár Bálint vette át a bandában, és 2006-ban meg is kezdődtek a folytatás munkálatai. 2006 májusában, még a megjelenés előtt a zenekar a Raised Fisttel, majd az Embers-szel ment európai turnéra, akikkel karöltve 23 állomáson játszottak, majd 2006. június 9-én, három évvel az Of Bitterness and Hope megjelenése után, a holland GSR Records gondozásában végre megjelent a Where Nightmares And Dreams Unite. Az album előtt mindenképpen nehéz feladat állt: fel kellett érnie az elődjéhez, ami ugyan nem sikerült, de ennek ellenére a Bridge to Solace második sorlemeze így is a hazai metalcore-történet egy kimagaslóan fontos állomása lett, egyesített minden jót, amelyet egy metalcore-lemez magába táplálhatott a svédelt, göteborgi témákból, a szokásosan feldallamosított hardcore punkos sodrásból, kimért breakdownokból és persze Jakab Zoli kimagasló vokálteljesítményéből. Egy abszolút nyugati színvonalú, északi szabványriffekkel operáló albumot rakott le az akkori Jakab Zoli (ének), Fellegi Ádám (gitár), Szollár Bálint (gitár), Sztojka László (basszusgitár) és Kuttner Tamás (dobok) felállás. Az albumot pár fesztiválon és hazai klubbulin (pl. a Watch My Dying oldalán) is bemutatták, forgattak egy klipet a “The Dead and the Unknown” című dalra, 2007-ben elvitték az albumot egy EU turnéra, majd Kuttner Tamás felállt a dobok mögül, és újra Fellegi Ádám lett a banda dobosa. Ő 2000-2002 között már dobolt a bandában, ezután 2007-ig gitáros volt, 2007-től pedig újra dobolni kezdett. Az így megüresedett gitárosi posztra átmenetileg Farkas Péter került az Embers-ből, akikkel ugye EU-turnén járt a zenekar a Where Nightmares And Dreams Unite megjelenése előtt, ám ő csak egy rövidtávú megoldás volt, a kilépése után keletkező űrt pedig végül Kámán Péter (Drünken Bastards) töltötte be. Mivel ma van 10 éve, hogy megjelent az album, ezért úgy gondoltuk, hogy megemlékezünk róla ezzel a poszttal, és arra kérünk benneteket, hogy a mai napon velünk együtt pörgessétek le újra a Where Nightmares And Dreams Unite dalait, mert megérdemli, hogy 10 év távlatából is törődéssel és alázattal vegyük elő.

BRIDGE TO SOLACE – WHERE NIGHTMARES AND DREAMS UNITE