Az A Wolf At Your Door Records jó úton halad afelé, hogy a hírhedten jó brit alternatív-rock és emo/metalcore színteret olyan bandákkal töltse fel, akik attól függetlenül is megütnek egy igen magas minőségi színvonalat, hogy nem épp a leghíresebb együttesek a színtéren. Remek példa erre a sikerútját innen indító Lower Than Atlantis vagy a Deaf Havana, illetve az egyre nagyobb figyelmet kapó újoncok közül a Mallory Knox is, akiknek nagy jövőt jósolnak a kritikusok. Ezért lehetett várni nagy lelkesedéssel a The Ocean Between Us debütáló nagylemezét, akik elvileg a klisékben tobzódó színtér határait próbálták feszegetni a Savoir Faire-al...
...ami valljuk be, nem igazán sikerült nekik. Kezdve azzal, hogy már a bevezető sistergés után berobbanó breakdownok és groove-ok tömkelege is ugyanolyan, mint az összes többi metalcore bandáé a vonalon, de ez sajnos a lemez hátralevő részén sem változik sokat. Az persze igaz, hogy ezen a színtéren maradandót alkotni már nagyon rég hallottunk bárkit is, így igazából már az is pozitívumnak számít, ha valaki próbálkozik. A The Ocean Between Us esetében felfedezhetünk olyan tényezőket, amelyek az amúgy kliséhalmazra építő zenét egy kicsit szebbé varázsolhatják. Kezdésnek mondjuk megteszi az a tény is, hogy nem csak 37 percnyi, különböző ütemekre bontott breakdownnal erőszakolják meg a fülünket, hanem a második gitáros kezében lévő hangszer is harcba lett állítva, hogy a metalcore nem túl tág keretein belül extra dallamokkal toldja meg a számokat. Emellett a brit színtéren jellemző, kissé "szárazabb" ordítás is a jobb dolgok közé sorolható, hiszen például a legutóbbi While She Sleeps-en is sokat javított az összképen, hogy nem azon ment a hangmérnökök közt a verseny, hogy ki tud a hányáshanghoz minél hasonlóbb vokált összestúdiózni. Összességében azonban egy nehezen fogható albummal van dolgunk, amin a jellegtelen énektémák sem segítenek. Az ígéretekhez híven jóval több kísérletezést kívánna a Savoir Faire és esetleg olyan lassan építkező dalokat, mint mondjuk a Remember Yourself, amely poszt-metál beütésével hihetetlen nagyot tud dobni az addigra már végleg kifulladt albumon. Magasan kilóg a lemez többi sablonmetalcore dala közül, ezzel pedig egy kicsit megcsillantja a srácokban rejlő igazi tehetséget. Sajnos a hangzással sem lehetünk teljesen megbékélve, kicsit mocskosabb, mint amit mostanában megszoktunk a színtér bandáitól, a hangszereket se lehet olyan szépen hallani, de nem ezen bukik el az album. Középszerűsége ellenére még így is jobb, mint a legtöbb amerikai tucatbanda, ám ha a metalcore megváltását vártuk a The Ocean Between Us-tól, azt sajnos el kell halasztani.
5/10
