2019. április 16.
2018 a változások éve volt a Shell Beach-nél. A budapesti poszt-hardcore-bandában egymás után több fontos poszton is tagcserék történtek, és bár a zenekar új felállása elég hamar bemutatkozott élőben, de az év nagy részét mégis csendes pihenővel töltötték a srácok. Egyelőre úgy néz ki, idén egy fokkal aktívabbak lesznek, bár így is csak szórványosan fognak koncertezni – először épp most szombaton, április 20-án a Robotban, ahol a banda egyik alapító gitárosa, a Subscribe-ból ismert Horváth Attila is visszatér. Emellett pedig egy új anyagon is dolgoznak.
Mindezek kapcsán pár hete leültünk beszélgetni a banda alapító gitárosával, Somló Palival, illetve az új frontemberrel, Bodóczy „Undos” Zoltánnal, akik sok mindent meséltek az elmúlt egy év történéseiről, a zenekart motiváló vagy épp demotiváló tényezőkről, és a külföldi koncertezésről. És ha azt hinnéd, hogy a környező országokban nincsenek menő underground zenekarok, hát ilyet is ajánlanak párat.
Az utóbbi időben eléggé csendben voltatok. Hogy áll most a Shell Beach?
Pali: Egy éve volt egy kisebb Európa-turnénk egy olasz zenekarral, ami előtt nem sokkal Totik Zoltán ex-énekesünk kilépett a zenekarból. Előtte már volt egy koncertünk Undosszal Berlinben, ahol beugrott kisegíteni minket, az jól sikerült, így egyértelmű volt, hogy megint őt kérjük meg. Volt a B-opció, hogy lemondjuk a turnét, de ezt nem akartuk. Undos elvállalta, ugye neki akkor még volt Grand Mexican is…
Undos: Az már tetszhalott állapotban volt akkor, aztán végül le is építettük.
Így a Shellben most már hivatalosan állandó tag vagy?
Undos: Igen.
Pali: Nekimentünk annak a turnénak, az volt májusban, és nyáron pár buli – Sziget, Bánkitó, és egy cseh fesztivál, a Rock for People –, azok tök jól sikerültek. Jó volt a zenekari összhang, de aztán abban maradtunk, hogy amíg nem csinálunk valami új anyagot, addig ne nagyon koncertezzünk. Én utána nagyon sokat Sonyáztam, nyomtuk októbertől az Apey & the Pea-s turnét, aminek most lett vége, most megint van időm a Shellre fókuszálni.
Az énekescserén kívül hogy van most a zenekar felállása?
Pali: Érdekesség, hogy ugye alapító tag volt nálunk Atis a Subscribe-ból, az első lemezünket még vele csináltuk 2007-ben, utána jött Sági Viktor a második lemeznél, aztán a két évvel ezelőtti EP-n Szollár Bálint gitározott, és most a sors fintora, hogy újra Atissal fogjuk nyomni.
Pedig tavaly még Viktor jött vissza.
Pali: Igen, csak erre a mostani koncertre ő nem tud jönni, mert külföldön játszik. Atis elvállalta, és most vele koncertezünk. Nagyon jó ennyi idő után újra együtt zenélni.
Tavaly új dobosotok is lett, Szalay Dani. Róla mit kell tudni, hol játszott ezelőtt?
Pali: Dani nagyon bevált, elég jól megszólalnak vele a dalok. Már jó ideje dobol, beugrós volt sok helyen, a Zeropozitive-ban játszott, meg a Turn of Mindban is még nagyon régen.
Undos: [suttogva] Meg a Margaret Islandben is…
Pali: Amúgy most a Sonyában is beugrózott az utolsó pár bulin, mikor onnan kilépett Radics Gábor.
Április 20-án a Robotban lesz az első idei Shell-buli, ahol egy magyar és egy román vendégzenekarotok lesz. Miért pont ők?
Pali: A Berriloom and the Doom nekem az utóbbi évek kb. legkellemesebb csalódása, járok a koncertjeikre, tök egyedi amit csinálnak. Melegen ajánljuk minden Shell Beach-rajongónak, szerintem nagyon passzol a mi zenénkkel. Régen a gitáros srác, Ákos mindig itt fent játszott a Telepen ilyen akusztikus estéket egy szál gitárral, az még nagyon Radiohead volt.
Undos: Ő teljesen befordulva nyomja a kis témáit nagypapa szettben…
Pali: Gábor meg iszonyat energikusan dobol rá…
Undos: Három tök más figura, teljesen olyan, mintha megfogtál volna az utcáról különböző embereket, és beraktad volna őket egy zenekarba.
Pali: És most már kezd kialakulni egy saját közönségük, akik fixen ott vannak a koncerteken. Meg is érdemlik, mert üde színfoltja a magyar zenei palettának. A másik zenekar meg az Am Fost La Munte și Mi-a Plăcut, ez azt jelenti románul, hogy “kimentem a hegyekbe és szép volt,” vagy valami ilyesmi. A Sonyával turnéztunk velük, 5 állomás volt, román és magyar bulik, és nagyon jók. Instrumentális poszt-rock zenét játszanak, turnéztak a God Is An Astronauttal, kint ők elég nagy, sikeres zenekar, érdemes őket is megnézni.
Mik a további tervek erre az évre?
Pali: Lesz a nyáron pár koncertünk. Meghívtak minket egy nagyon jó fesztiválra Romániába, az Electric Castle-re, ráadásul elég jó slotot kaptunk. Leszünk a Campuson, meg még szó van egy cseh, egy német és még egy román ügyről. Egyelőre ennyi, aztán szeretnénk számírós sessionökbe merülni. Már elkezdtünk írni új számokat, de még nincsenek olyan formában, hogy be is tudjuk mutatni.
Undos: Azért a Shell Beach se egy tenyészbika, ami így rohanna előre…
Pali: De ha minden jól megy, idén kijön egy új anyag.
Undos: Egy EP, 3-4 számmal, ez reális.
Hogyan szerveződnek nálatok a külföldi koncertek? Ti keresitek a helyeket, vagy ők titeket?
Pali: Az Electric Castle szervezői például maguktól kértek fel minket. Én voltam már ott kétszer, tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom, fantasztikus hangulata van, elég jó lineupokkal.
Undos: Ehhez az is hozzátartozik, hogy Pali iszonyat mód networkingezik.
Pali: Volt egy román turnénk, még nem veled, hanem Totikkal, egy három állomásos hosszú hétvége. Ott is iszonyat jó feedbackek voltak, a legjobb klubokban csomó ember előtt játszottunk, a román közönség nagyon fogékony erre a zenére. Akkor haverkodtam össze az Electric Castle-ös csávókkal, és most meghívtak. A tavalyi cseh fesztivál, a Rock for People, az is hasonló sztori, őket is ilyen showcase fesztiválokról ismertem, aztán megkerestek. Ilyenkor ha van személyes ismeretség, és meg tudod mutatni a zenédet, és azt mondják, hogy beleillik a profilba, akkor why not? Ezek így szoktak menni.
Undos: A cseh fesztivál egyértelműen a legjobban sikerült bulink volt. Pedig nagyon ramaty állapotban érkeztünk meg. Szegény Matyi vezetett végig.
Pali: Előtte nap nektek is volt Grand Mexican valahol az ország másik felében, nekem meg Sonyám volt szintén egy vidéki fesztiválon, nulla alvással találkozás reggel hatkor a próbateremnél, így mentünk Csehországba hulla állapotban, aztán lenyomtuk életünk legjobb koncertjét. Tök nagy színpad, faszán szóltunk, csomó ember…
Ezekre a bulikra ilyenkor mennyire lehet építkezni?
Pali: Ennek a fesztiválnak a szervezőivel például azóta is kapcsolatban vagyunk. De Csehországban az elmúlt 5-6 évben minden turnén játszottunk, és elég nagy élőzenei befogadóközeg van ott, mindig nagyon jó bulik voltak. Nekem az eddigi tapasztalatom, hogy ezek a cseh, lengyel, román bulik nagyon jól működnek. És nem csak a keményebb zenékre, hanem mindenre, ami alternatív és élő zene, tökre mozognak az emberek. Jó klubok és jó fesztiválok is vannak.
És a bandák? Itthon például elég ritkán hallunk cseh vagy lengyel underground zenekarokról.
Pali: Abszolút vannak jók. Például a cseheknél akikkel tavaly játszottunk, a Donnie Darko, de van még egy csomó, például a BUSH-on (Budapest Showcase Hub) is elég sok cseh zenekar szokott lenni. Keményebb vonalon is van a Skywalker, most játszottak a Hajón, ők elég nagyot mennek, ugyanaz a menedzsmentjük, mint a Harmednak. Csomót turnéznak Európában nagy zenekarokkal. Romániában az Am Fost La Munte, akik jönnek velünk a Robotba, ők mindenhol teltházas bulikat nyomnak. Van egy csomó metálzenekar, például akikkel nyomtuk a román Shell Beach-turnét, a For the Wicked, ők inkább kicsit metalcore, meg kicsit poén az egész, de tök szerethető, és ők is sokat turnéznak Európában.
Most tökre eltérünk a Shelltől, de sokat szoktam ezen tűnődni, hogy vajon csak nálunk van ilyen sok jó underground zenekar, vagy mondjuk a szlovákoknál is, csak egyszerűen azok nem jutnak el hozzánk hírben. Néha idetéved egy Shallov vagy egy From Our Hands, ami például most lesz az Atreyu előtt, de látszólag ennyi.
Pali: Ha megfelelő fórumokon keres az ember, akkor rá lehet ezekre találni. A From Our Hands-zel játszottunk is, ők szervezték a pozsonyi bulinkat a Donnie Darkóval a Randallban. Jók voltak élőben.
Én belehallgattam, nekem elég közhelyesnek tűnt, az ilyenekkel meg már sokszor úgy vagyok, mint Undos a Frank Carterrel, hogy megnézek pár klipet, de ha nem fogott meg, akkor le se megyek rájuk. Azt mondod, a cseheknél nem ez a mentalitás? Ők akkor is lemennek?
Pali: Le. Sajnos ez ilyen magyar tendencia. Most a vidékbe ne is menjünk bele, de már Budapest is gázabb, mint 8-10 éve. Volt itt egy jó szcéna, ami mostanra teljesen felszívódott. Nyilván ha eljönnek ilyen nosztalgiazenekarok, akkor azokra lemennek az emberek, de ilyen 2-3 évente egyszer van. Meg nincsenek helyek se. Ott volt a Kultiplex, a Süss Fel Nap… Mára ez teljesen átalakult és felhigult. Pedig koncertekre járni még mindig a legjobb dolog.
Undos: Nem is a helyek kérdése ez. Most is ott a Robot, ahova le lehetne menni, de nem mennek le. Kinőtte az a generáció, akit érdekelt ez a történet. Meg koncertszervezési szempontból is jobban megéri hívni egy DJ-t, olcsóbb mindenkinek. Most már azt nevezik koncertnek, hogy egy ember áll egy asztal előtt és mutogat.
Pali: Ez amúgy kicsit hatással van az olyan zenekarokra is, mint mi. Nem hiába nincs sok koncert. Ha lenne befogadóközeg, akkor valószínűleg mi is többet játszanánk. Lehet, hogy ha kijön egy új lemez, akkor azt megturnéztatjuk minimálban.
Undos: Én is azt vettem észre, hogy külföldön jobban vevők erre, jobban működnek a koncertek. De már akkor is, ha bármilyen szomszédos országba mész.
Pali: És minél nyugatabbra mész, annál erősebb a dolog.
Nem szoktátok azt érezni, mondjuk Berlinben, hogy el vagytok veszve a fehérzajban?
Pali: Nem szoktam. Ott is úgy volt, hogy tök jól építkeztünk, step by step. Amikor először játszottunk ott, még a TSO-val meg a Stubbornnal turnéztunk 2013-ban, az volt az első külföldi turnénk. Emlékszem, hogy bezárták aznap a klubot, ahol lett volna a koncertünk, és last minute a Magyar Intézetbe lett átrakva a koncert, kb. egy MüPa-szintű helyet képzeljetek el. Nyilván kb. csak magyarok jöttek le… Ott amúgy van egy nagyon jó hely, a mai napig tartom velük a kapcsolatot, ez a Cortex nevű lemezbolt, a legrégebbi berlini punk/hardcore disztró. Csinálnak fesztiválokat is, nagyon kultikus hely. Igazi lokál hardcore punk közeg, és olyan arcok, hogy mikor mondtuk nekik, hogy mi történt, egyből az összes fórumukon kirakták, tök sokat segítettek. Utána már egy tök jó foglaltházas klubban játszottunk, aztán volt az a buli, ahova te beugrottál, az már egy nagy klub volt, a Sage klub. Ami amúgy hétközben szexklub, de minden hónapban, vagy kéthetente van egy elég nagy metálbuli, és viszonylag nagy zenekarokat szoktak meghívni, mint a Jinjer vagy a Comeback Kid. Oda meghívtak, és az már egy kézzel fogható dolog volt.
Undos: De az az első berlini közös koncert, az tényleg annyira last minute volt, hogy iszonyat.
Pali: Felhívtuk Undost, hogy tudja-e vállalni, és mondta, hogy “Mázlitok van, mert pont ott leszek Berlinben a csajommal akkor.” Szóval egy nappal hamarabb kirepültünk, és ott kibéreltünk egy próbatermet, aztán másnap koncert. Amúgy nagyon jó kis buli volt.
Undos: Azért elég kapaszkodós volt nekem. Jó, szénné hallgattam a számokat, az valamennyire mentette a dolgot.
Pali: Emlékszem, nagy puskákat raktál ki a földre, ott volt az összes szöveg egy csomó papíron.
És a hangodnak hogy fekszenek a korábbi számok énektémái?
Undos: Nekem egy tök jó kihívás volt Zoli énektémáit elsajátítani. Nyilván próbálom a saját dolgaimat belerakosgatni, meg egy kicsit éneklősebbre vettem a figurát, mert hozzám az áll közelebb. Valószínűleg nem fogok annyit kiabálni az új számokban, mint ami a Shell Beachre jellemző volt idáig. Nyilván nem is tudnék úgy screamelni, mint a Zoli, ő ebben kurva jó volt.
Pali: Én sajnálom, hogy ő már nem zenél, de mi meg úgy voltunk a többiekkel, hogy mi imádunk és akarunk még zenélni.
Undos: Arról is volt szó, hogy nevet változtatunk, én akartam ezt, de aztán leszavazták.
Pali: Mert nagyon szeretjük játszani ezeket a számokat, és ha új név lenne, akkor nem lehetne.
Undos: De most jönnek az új számok, és akkor majd cserélgetjük lefele a régieket az újakra.
Pali: Az a terv, hogy ugyanúgy együtt fogjuk csinálni az énekeket. Amit Totik énekelt, én mindent együtt írtam vele, kivéve a szöveget, de magukat a témákat együtt találtuk ki. Ez valószínűleg most sem fog változni.
A Shell Beachen kívül a többi projektetekkel mi a helyzet?
Undos: Nekem most van egy színházas projektem Závada Petivel az AKPH-ból. Benne van még a Seen zenekar két tagja, Kolozsi Peti és Huba, Porteleki Áron dobol, és az ékből Bence a billentyűs. A 12 szék című színdarabhoz készült 12 szám, Huba meg Peti írták ezeket, Závada Peti írta a szövegeket, és megénekeltették velem. Április 17-18-án van a premier a Trip hajón. Meg most a Seen is kezd felébredni, játszunk pár fesztiválon, megyünk a Fekete Zajra, a Fishing on Orfűre meg a Kolorádóra is. És végre csinálunk új lemezt, nagyon várom.
Pali: Nekünk a Sonyával is lesz egy-két kisebb fesztivál, szintén Zaj meg Kolorádó, és ott is új lemezen dolgozunk. Szalay Dani a Sonyában is beugró, neki is ez a két projektje van. Matyinak ott a Trillion, meg most jött ki a szólólemeze, azt is már évek óta tervezte, és most végre megszülte. Atish ugye Subscribe-ozik, most lesz a nagy visszatérő koncertjük, Viktornak meg ezer projektje van még, játszik az Amoebában, a Speiz Boysban, meg Vanis néven DJ-zik meg beateket csinál.
Címlapkép: Bodnár Márton, fotók: Fejér Bernadett
