Nonverse: bemutatkozó interjú

Bár az oldal profiljába tartozó új zenekarok alakulásának (hál’ Istennek) nem úgy tűnik, hogy vége akarna szakadni, a Nuskull eddig sem ijedt meg attól, ha tágítani kellett az érdeklődési kört. Igazából a Nonverse bemutatkozása nem is tekinthető látókörszélesítésnek, hiszen a punk és a pop-punk már régóta nagy népszerűségének és nem elhanyagolható átlagminőségének megfelelő súllyal reprezentált az oldal hasábjain. A magyar nyelvű punkszíntér, különös tekintettel a hallatlanul népszerű, a 90-es években illetve a dallamos, skate, később pedig pop-punkban gyökerező hullámra (elsősorban az Alvin és a Mókusok, a Hatóságilag Tilos, a Fürgerókalábak, az Aljas Kúszóbab és a The Grenma említhető ebben a körben), mindeddig kimaradt a szórásból. Azt nem ígérem, hogy az alábbi interjúval gyökeres változás veszi kezdetét, mindenesetre az adóssági mutatónkon csak javíthat a Nonverse zenekar énekes/gitárosával, Atissal folytatott beszélgetés.

Először is, kérlek, mutassátok be röviden a zenekart: mióta léteztek, és mit lehet tudni rólatok?

A Nonverse 2009 eleje óta létezik, a jelenlegi felállással viszont csak 2011 áprilisa óta működik, amikor is trióvá alakultunk. Ekkor alakult ki a végleges formáció, amiben én vagyok a gitáros-énekes, Viki a basszusgitáros–vokálos poszton, Dani pedig a dobok mögött foglal helyet. Stílusunkban a pop-punk felé közelítünk, kiadtunk öt EP-t és három videoklipet az elmúlt négy év alatt, a tavasz folyamán pedig klubkoncerteken izzítjuk a közönséget.

Hol, milyen bandákban próbáltátok ki magatokat korábban?

Vikinek és nekem volt egy közös zenekarunk még a Nonverse előtt, amiről többet nem is szeretnénk elárulni, mert az még igencsak szárnypróbálgatás volt. Középiskolás korunkban az tökéletesen megfelelt, hogy az alapvető dolgokat elsajátítsuk és kapjunk némi képet a zenekarozás mikéntjéről! Daninak pedig volt egy másik zenekara, a Fekete Teve, amit mi is nagyon szerettünk és ennek révén ismertük meg őt. Ők sajnos most 2012 decemberében felhagytak a közös zenéléssel.

A felállásotok az Alvin és a Mókusok zenekarét idézi. Ez tudatos, vagy csak a véletlen műve? Zeneileg mennyire tekintitek mintának Alvinékat?

Elnézve őket valóban, viszont más zenekarok felállását is idézheti, hazai szinten a the Grenma zenekarét mindenképp vagy külföldi viszonylatban akár a The Subways-ét, ha azt nézzük, hogy ezek a zenekarok is 3 tagot számlálnak és mindegyikben nő a basszusgitáros! Nem mondhatnám tudatosnak, mert Vikivel már hosszú évek óta tart a barátságunk, így számunkra evidens, hogy helye van a bandában. A trió felállás pedig úgy jött, hogy ehhez a stílusú zenéhez, amit játszunk, nem kell igazából több zenekartag. Kevesebb emberrel pedig könnyebb is együtt dolgozni! (nevetés) Hazudnék, ha azt mondanám, hogy középiskolás éveim egyik meghatározó zenekara nem Alvinék voltak, ennek nyilván van is némi hatása a zenei orientálódásomban, de semmiképpen nem az ő általuk hozott mintának a követése a célunk! Természetesen mivel egy stíluskörben mozgunk zeneileg, így vannak hasonlóságok, de ez szerintem elmondható a külföldi mainstream zenekarokról is.

Mennyire nehéz ezzel a fajta zenével érvényesülni, főleg úgy, hogy a magyar szövegek miatt csak itthon van esélyetek bekerülni a köztudatba?

Az előbb szóba is jött annak a két zenekarnak a neve, akik ebben a stílusban már rendesen letették a magukét az asztalra, ráadásul húsz, illetve tíz éves fennállással a hátuk mögött. Ezután érvényesülni már nem könnyű feladat, érdekes is, hogy két ilyen nagyágyú mellett, mint az Alvin és a the Grenma, még mindig van kereslet egy ilyen stílusú fiatal bandára. Ennek persze mi végtelenül örülünk, hiszen amúgy üres lenne a koncertterem mikor játszunk, de szerencsére ez egyáltalán nincs így.  Igen, van egy ilyen hátulütője úgymond a magyar szövegeknek, hogy nemzetközi szinten nem tudunk érvényesülni. De az igazsághoz hozzá tartozik, hogy jelenleg nem is gondolkodunk ilyesmiben. Elsősorban itthon szeretnénk bekerülni a köztudatba és majd ha ez sikerül, onnan lehet már akár kifele is tekintgetni.

Mit gondoltok a feltörekvő hazai pop-punk zenekarokról (pl. Have No Clue, Makeshift Promise)? Esetleg ismertek is közülük személyesen párat?

Sajnos nem ismerjük őket személyesen, viszont láttuk, hogy ők külföldön is igen aktívak! Nagyon örülünk a sikereiknek, mint ahogy más hazai zenekartársaink sikereinek is, főleg ha azok nemzetközi elismerést vagy visszhangot is kapnak! Sok sikert nekik a továbbiakban!

Idén jelent meg legújabb EP-tek, Ezek Voltunk Mi címmel. Hanyadik EP ez a sorban? Miért a rövidebb formátumot részesítitek előnyben?

Így van, ez az ötödik EP-nk amit kiadtunk az immáron négy éves fennállásunk óta. Mindenképp megemlítenénk, hogy a többivel együtt ez is teljesen ingyen letölthető a hivatalos oldalunkról, a www.nonverse.hu oldalról! Az az igazság, hogy szeretünk valami újat csepegtetni a hallgatóságunknak, így inkább pár dalonként elosztjuk ezt, mint hogy egyben kihozzunk egy nagylemezt 8-10 számmal, aztán utána sokáig semmit. Illetve az is szempont, hogy a zenekar 2/3-a tanuló,így olyan anyagi forrásból kell gazdálkodni, ami nem biztos, hogy megenged egy tíz számos lemez felvételét egy stúdióban.

Hol, milyen módszerrel készült az új EP, és miben tért el a felvétel a korábbi anyagok munkálataitól? A borítónak van sztorija? Tényleg ti voltatok azok, mármint a képen?

Ezt az EP-t, mint ahogy az eddigieket is, a the Grenma stúdiójában vettük fel Botlik Matyival, aki mindig nagy segítségünkre van a felvételek alatt. Annyiban tér el a mostani anyag, hogy az előzőekkel ellentétben itt már élő dob hallható a lemezen. Illetve, mint mindig, most is becsempésztünk valami kis pluszt az egyik számba, az EP címadó dalában például egy középiskolás lány kórus hallható. A borítót egy kedves barátunk, Szalay Csongi tervezte, aki, mint kiderült, foglalkozik ilyesféle munkákkal is. Különösebb sztorija nincsen a borítónak, látható rajta egy fiatalokból álló tömeg, akik közül néhánynak ki van takarva a szeme vagy a szája. Nyilván van üzenete ennek, de hogy pontosan mi az, nem is akarom megfogalmazni, nyilván mindenkinek más. Nem, nem mi vagyunk a borító képen! (nevetés)

Az eddigi klipjeitek közül volt olyan, mellyel nem csak a világhálón találkozott a közönség?

Legjobb tudomásunk szerint még televízióban nem adták le egy klipünket sem, úgyhogy az internetes felületeken és a videómegosztókon kívül sajnos máshol nemigen találkozhattak még velünk. Viszont a Duna Tv már adott le élő koncertfelvételt rólunk a „Koncertek az A38-on” című esti műsorában, amikor is 2012 márciusában a The Subways előtt léptünk fel. Szerencsére ismételten kaptunk egy ilyen lehetőséget, a március 1-jei koncertünk a the Grenmával is felvételre került, és ugyancsak ebben a műsorban fog majd helyet kapni valamikor.

Ha már klip, meg ha már egy punk zenekart kérdezek, akkor nem hagyhatom ki ezt: mit gondoltok, mi a gond napjaink társadalmával?

Hú, hát erről nagyon sokat lehetne mesélni! Viszont a  ’Zombik Vagyunk’ című videoklipünk vonatkozásában tudok erről mondani pár dolgot. Igen, ez a dal társadalomkritika is, ami valóban arról szól, hogy milyen passzívak vagyunk, mi emberek: zombikként éljük életünket, elhiszünk mindent, amit látunk vagy hallunk, és figyelmen kívül hagyjuk azt, mi a helyénvaló. Részben ezt is illusztráljuk a klipben, és mivel szeretjük a horrorfilmeket, így próbáltunk hasonló környezetet teremteni a mondanivaló köré. Fel is tűnik egy-két ‘igazi’ zombi is, persze csak a poén kedvéért. (nevetés)

Hol lehet titeket legközelebb élőben látni?

Budapesten április 30-án lesz egy rendhagyó, akusztikus koncertünk a Fészek klubban, amire várunk minden kedves érdeklődőt! Ilyen előadásban még nem csináltunk koncertet soha, úgyhogy izgulunk is, hogy fog tetszeni a közönségünknek egy nyugodtabb hangvételű buli. Természetesen az új EP-nket továbbra is reklámozzuk vidéki városokban is, klubkoncertek keretein belül. Időrendben a Budapesti esemény előtt még Dunaújvárosba és Nyíregyházára látogatunk el!