2018. január 11.
Bő egy hónapja jelent meg a fővárosi Counter Clockwise zenekar első nagylemeze, a Látszatfoltok, aminek a feltörekvő skatepunk-banda péntek este tartja a bemutató koncertjét a Dürer Kertben, a XV. Stagediving Fesztiválon. Ennek alkalmából beszélgettünk a srácokkal egy tartalmasat az eddig megtett útjukról, a hatásaikról, a stúdióbeli élményeikről, az eddigi fogadtatásról és a zeneipar helyzetéről. Kérdéseinkre a basszusgitáros Bandi és az énekes Bálint válaszoltak, és az is valószínű, hogy ők ketten lettek a Nuskull történetének első olyan interjúalanyai, akik egy írott beszélgetésben kezdték el kölcsönösen oltani egymást.
Sziasztok! December elején jelent meg az első nagylemezetek, meg vagytok elégedve a végeredménnyel? Milyen a lemez fogadtatása?
Bandi: Sziasztok! Igen, decemberben végre megmutathattuk nektek a Látszatfoltokat, ami egy elég hosszú szülés végeredménye lett. Sok munkánk van benne, és bár a lemezkészítést nem lehet befejezni, csak abbahagyni, úgy gondoljuk, hogy a végeredmény nagyon jó lett. A hangzással is elégedettek vagyunk, a nótákkal, szövegekkel is.
Bálint: A fogadtatás először is sokkal nagyobb volumenű volt, mint reméltük, és összességében nagyon kedvező. Kaptunk némi savat is persze, de talán így kerek az egész.
Mennyi ideig tartott az album felvétele? Mennyiben volt ez más, mint az eddigi munkálatok?
Bálint: Az előző felvételeknél 1 vagy maximum 3 számmal kellett foglalkozni, kényelmesebb volt a munka kreatív része minden hangszerrel, többek közt az énekkel is. Itt nyilvánvalóan hosszabb volt ez a folyamat, hiszen 9 új dalról van szó, és bizony voltak közöttük olyanok, amiket énekileg újra kellett gondolni, miután a dalok instrumentális részét már jó minőségben áthallgattuk.
Bandi: A felvétel amúgy augusztus végén indult, és november közepére-végére kapta meg a dalfüzér a végleges formáját. Sokat tanultunk a felvétel alatt, hogy bár a felkészültségünket jónak minősítettük, egy nagylemez felvételéhez mégis máshogy kell hozzáállni. Nehezebben jön a vége munkának. Több nóta több önkritikát igényel.
Ha jól tudom, eddig minden anyagotokat a Grenma Stúdióban vettétek fel. Mit tud Botlik Matyi, amit más nem?
Bandi: Ez így van, nem is valószínű, hogy váltani tervezünk. Botlik Matyi a több mint 10 éves barátságunk miatt elég sok dolgot tud rólam, amit más nem… Mi van? Ja, hogy nem ez volt a kérdés! Jól van, ne röhögjetek! Na!
Szakmailag felkészült, modern technikával rendelkező hangstúdió Budapest belvárosában, és már ez is kiemeli sok más felvételező közül. De amit sorkiemelőznék még talán, hogy végtelenül türelmes, maximalista és céltudatos. Fárasztó vele a munka, de egyben elég inspiráló is. Petya (dob) például mindig azt mondja, hogy jól lecseszte, hogy nem készült eléggé, de mindig tanul valamit. Nőiesen szólva, kihajtja a szart is belőlünk, de amikor már a faszunk kivan, és meghalljuk egyben, hogy miért volt ez a kínzás, akkor rájövünk, hogy megéri.
Bálint: Igen, amellett, hogy jól szóljanak a számok, még a szótagszámra, szótaghosszra, hangsúlyokra (alias prozódia) is nagyon odafigyel, ha valami hibát talál a hozott anyagokban, ide meg aztán kell is a türelme, hogy a hibás berögződéseket kiküszöböljük.
Maradtak még számok, vagy mindet felhasználtatok az új lemezen? Mennyi idős dalok kerültek fel az albumra?
Bandi: Számötleteink maradtak, amiket idő és energia hiányában nem dolgoztunk ki, így ők most még egy ideig a levegőben lógnak, de megígérhetem, hogy lesz következő anyag, nem égtünk még ki.
Bálint: Szerencsére a zenekar nagy része elég kreatív, kivéve a… khm… Szóval alkotunk, vagy egyszerűen otthon a kezünkbe kerül egy hangszer és születnek új ötletek. Például a Szűkülő falak, záródó ajtókra eredetileg nem akartunk szólót, csak Bandinál demófelvétel közben Tomi megkattant, amiért véletlenül mellényúlt, és dühében Slash-nek képzelte magát, ami annyira jól sikerült, hogy megkértük, játssza újra rendesen.
A dühös és kritikus hangvétellel mi volt az album koncepciója? Mi a fő üzenete a Látszatfoltoknak?
Bandi: Persze, hogy dühös, mi is itt élünk, mi is elkeseredünk nap mint nap az ország és a világ ügyletein. Faszfej politikusok faszfej szolgáikkal hülyítenek minket. Ha te esetleg nem csatlakozol, mert mondjuk átlátsz a faszfej-szitán, akkor pedig elég gyorsan a magány lesz a társad a mindennapi életben. Ne érts félre, itt nem az aktuális pártról van szó, hanem konkrétan idáig mindegyikről. De szerintem ezt az Akasszátok föl a királyokat beharangozó videóban elég nyersen tálaltuk is.
Bálint: A koncepció lényege leginkább az, hogy vegyük már észre mindannyian, hogy mi történik körülöttünk, nyissuk ki a szánkat, ha valami nem tetszik, és esetleg tegyünk is ellene, ahelyett, hogy a TV előtt gubbasztva bámuljuk azt a sok gyomortartalmat, amit a kereskedelmi csatornák producerei és szerkesztői az arcunkba okádnak, majd másnap szépen szorgalmasan elmegyünk a melóhelyünkre azért a lófasz pénzért, amit az átlagember meg tud ma keresni.
Mik voltak a fő inspirációk, akár zeneileg, akár szövegileg?
Bandi: Zeneileg nehéz elmondani, én például olyan nyitott vagyok, mint egy gránittömb… Nem igazán hallgatok zenét. Ez furcsa lehet, mert nyilván anno valami/valaki engem is inspirált. De hogy a Látszatfoltok korongon mi lenne a zenei fő hatás, azt nem tudom. Szövegileg továbbra is olyan dolgok inspirálnak, ami körülvesz.
Bálint: Őőőő… Igen, ez!
Ha már a minket körülvevő világról esik szó, mit gondoltok a jelenlegi zenei piacról? Akár magyar, akár külföldi példáról legyen szó?
Bandi: Rettenetesen nagy hiány van igazán nagy hatású rock, punk, metál zenekarokból. Amit angolul „counter-culture”-nek neveznek: nem underground, de messzemenőleg szembe megy az aktuális divathullámmal. Ilyen volt a Nirvana, a Motörhead, a Guns’n’Roses stb… Ha nem akartál mondjuk Madonnát hallgatni, de nem volt esélyed az undergroundba belekóstolni, akkor is tudtál frankó zenéket megismerni. Na, ez mára kb. eltűnt. Nagynevű kiadók/cégek felvásárolták/kiherélték a nagy bandákat, akik a nagyobb közönség, vagy a fasz tudja minek a reményében belementek a szerződésbe… Az irányításuk alatt van minden, és nem születnek igazán nagy hatású alkotások, a biztos bevételre utaznak. Ez kicsiben persze itt is megvolt nálunk, és lehet szeretni vagy nem szeretni, de például a Kispál-Tankcsapda voltak ennek a hullámnak a zászlóvivői. Én ezt rettenetesen hiányolom.
Bálint: Sok zenekar van, akiket azért nem tudok meghallgatni, mert érezhető mögötte az a szándék, hogy ők csak be akarnak futni. Önjelölt rocksztárok. A legtöbb nagyobb nevű zenekar mögött meg már nem igazán van tartalom, inkább majomkodás, a majmok meg aranyosak, de ellopják a pénztárcádat… mintha ez is már csupa biznisz lenne. Van persze sok lenyűgöző zenekar, jó szövegekkel, jó zenei alapokkal, de elég nehéz őket felfedezni.
A lemezpremierrel egy időben kiadott Megtört szívek szállodája és a napokban bemutatott Hanyatló Róma Kolosszeuma mellett terveztek még mozgóképes megjelenést? Nem először készítette a Mechanical Melon a videóitokat, mit lehet tudni az MM-ről?
Bandi: Ez összetett kérdés, engedd meg, hogy összetett módon válaszoljak. XIV. Lajos azt mondta, hogy „az állam én vagyok”, én ugyanezt mondhatnám: „a Mechanical Melon én vagyok!” Egy kis egyéni videós-fotós vállalkozás, többnyire zenei/művészi/művészeti környezetben. Nem kell nagyon túllihegni, van pár vizuális ötletem, és azt képre viszem, így megkeresnek zenekarok/művészek/cégek. Viszont a legújabb videónk, a Hanyatló Róma Kolosszeuma nem az én agyam/kamerám/számítógépem munkája, hanem Bálinté, aki nálam sokkal jobban el tud róla mondani kulisszatitkokat.
Bálint: Először is az MM egy igazi pénzéhes rohadék, és amióta piacra dobták a PlayStationt, alig lehet számítani arra, hogy betartja a határidőket… Jó, csak viccelek, szerencsére eléggé egy rugóra jár az agyunk, így csak közli az ötletet velünk, egy-kettőt hozzárakunk, ha van nekünk is, és már készül is a videó.
Bandi: ’99-ben tényleg volt egy PlayStationöm. Nyomtam rajta a Phantom Menace-t, meg a Tomb Raider II-t. Több játékra nem volt pénzünk, csipeltetni meg nem akartam. Kb. itt szakadt meg a gamer karrierem. Amúgy meg bekaphatod! :D
Bálint: Kecifei. Amúgy eredetileg az animálás, videóvágás, grafika a szakmám, amit 2014-ben szereztem (persze a papír szart sem ér a mai napig), úgyhogy sok gyakorlás után sikerült olyan szintet elérnem benne hogy a Hanyatló Róma Kolosszeumát megbeszéltük, hogy én készítem el. A lemezen ez a dal áll hozzám a legközelebb, ötletem is hamar lett rá, és nagyon szerettem volna kipróbálni magam élesben is ebben a szakmában.
Az anyag fizikai formában is megjelent, méghozzá egy 2 CD-s digipak kiadásban. Először csináltatok ilyet, hogy tetszik az eredmény? Maradt még belőle?
Bandi: Először csináltunk ilyet, mert először jött ki olyan anyagunk, ami megérdemel egy nagyobb szabású megjelenést. Úgy gondoltuk, hogy a Látszatfoltok mindenképpen jelenjen meg kézzelfogható formában, de sajnáltuk volna, hogy ha az ezt megelőző 3 nótacsokor nem lett volna kiadva, innen egyenesen jött az ötlet. A borítón látható festmények valóban elkészültek, ezzel lesz is tervünk a közeljövőben, mindenki kövessen minket. Az első turnus (100 darab) két hét alatt elfogyott, ami annyira meglepett minket, hogy a mai napig csak pislogunk. Utánrendeltünk még egy adagot, ami hamarosan elkészül, tehát ha valaki úgy érzi, hogy támogatna minket, megteheti ilyen módon.
Bálint: „100 db nem sok elsőre?” „Legalább lesz merch-ben is egy darabig!” Valahogy így filóztunk a mennyiségen, de a Vittulában megtartott lemezfakasztó bulin a nagy része rögtön el is kelt, amin másnap összegezve – ahogy Bandi is mondja – tényleg csak pislogtunk.
Kint az új anyag, hogyan tovább, mik a tervek? hol láthatunk titeket legközelebb?
Bandi: Kint bizony, illetve a Garage Live-nak köszönhetően az összes eddigi anyagunk az internet legsötétebb bugyraiban is fellelhető. Ez is relatív új terület még nekünk, tudod, mi egyszerű zenész arcok vagyunk, ezt szeretjük, az üzleti része még idegen.
Idénre a terveink egyszerűek, csinálni videókat, koncertezni annyit, amennyit a lehetőségeinkből ki lehet hozni, és ha lesz kreativitásunk, időnk, akkor az év vége felé talán egy új hangzóanyag kihozása is hívogat…
Bálint: Január 12-én a XV. Stagediving Fesztiválon lesz koncertünk leghamarabb, ami a Dürer Kertben lesz megtartva. Ezúton is köszi a koncertszervezőnknek, Kovács Tak Péternek, pusziljuk innen is.
Végére pedig egy elvontabb kérdés: melyik az a három album, amiket akár minden nap meg tudnátok hallgatni, annyira tökéletes?
Bálint: Kb félévente tök más albumokat írnék, de jelenleg:
While She Sleeps – Brainwashed
Deez Nuts – Word Is Bond
Comeback Kid – Die Knowing
Bandi: Őőőő… Nagyjából szerintem halálomig ezt írnám…
Bad Religion – nagyon sok album
The Offspring – Smash
Rise Against – Siren Song of the Counter Culture
+1: Frenzhal Rhomb – Smoko at the Pet Food Factory
