Két lábbal a földön – interjú Makó Dáviddal

A tavalyi év kétségtelenül egyik legerősebb albuma és bemutatkozása volt egyben Makó Dávid egyszemélyes projektje, a The Devil’s Trade Those Miles We Walked Alone című lemeze, ami a  Nuskull tavaly év végi listáján be is zsebelte az előkelő első helyet. Idehaza nem túl elterjedt az egyszálgitáros felállás, ebből a szempontból is párját ritkító, hiánypótló a The Devil’s Trade. A jelen mellett jövőbeni terveiről is kérdeztük, de természetesen szóba került az interjúban Dávid másik bandája, a HAW is.

A The Devil’s Trade facebook elérhetősége || A HAW facebook elérhetősége || A közelgő ingyenes A-38 hajós fellépés facebook EVENT-je

Szia, Dávid! Nagyon örülünk, hogy elkaphattunk egy interjúra! Tavaly októberben jelent meg a bemutatkozó anyagod, a visszajelzések alapján összességében hogyan fogadta a közönség és a kritika az albumot? Mik a tapasztalataid?

Mindig lesznek fanyalgók, de sajnos ők olyan szubjektív véleményt formálnak, amire nem tudok kritikaként tekinteni, tehát nem tudok belőle tanulni. Nálatok viszont a tavalyi év legjobb magyar lemeze lett, ami a zenei életem egyik legnagyobb meglepetése volt. Pedig néhány furcsa dolog volt már. Egy alapvetően rock-metal zenei oldalon egy rettenetesen erős mezőnyben egyszálgitáros előadóként első helyen végezni szinte szürreális. Görgetek lefelé, és ott a HAW, én meg elájulok, hogy végre valami igazi listán is szerepel a lemezünk, ráadásul nagyon szép helyen. Gondoltam akkor már megnézem ki az első. És… Nem is nagyon gondoltam rá utána, annyira hihetetlen volt. A megjelenés óta tele vagyok ilyen csuda történetekkel. Szóval azt hiszem a lehető legjobbak a visszajelzések. Nem tudom, meddig lehet ezzel a produkcióval eljutni, de nekem már most jó.

Neked változott-e róla a véleményed, van-e rajta bármi, amin így utólag változtatnál?

Semmi. Egy két sort máshogy éneklek, de ez mindig így megy. A lemez az éppen aktuális állapotát tükrözi a dalnak, ami minden egyes alkalommal mikor eljátszom, fejlődik. Ahogy én is általa.

Ingyenesen letölthetővé tetted megjelenésekor az anyagot, viszont tetszés szerint meg is lehetett vásárolni. Ez a fajta módszer mennyire vált be?

Vannak fura 100 forintos letöltések, meg 30 dollár egy dalért. Nem reprezentatív, mert itthon sok embernek gondot okoz a paypal. Minden esetre így több emberhez eljut mintha megszabtam volna egy fix árat. De az is lehet, hogy nem. Mindennek az ellenkezője is igaz.

Nemrég fizikai formátumban is megjelent a TMWWA, miért döntöttél úgy, hogy CD-n is kiadod?

Mert a vinyl kiadás nagyon távoli álom lett volna, és ennek kizárólag anyagi okai vannak. Ebben a pillanatban cédén olcsóbban tudtam megoldani. De mindenképp fontosnak tartom, hogy valamilyen fizikai formátumban is elérhető legyen. Nincs kizárva, hogy még megszületik vinyl-en is.

Magyarországon nincs nagy múltja az általad művelt zenének, téged hogy talált meg ez a stílus és mit jelent neked?

A metal lemezeken is az akusztikus pillanatokat szeretem a legjobban. De ki tudja? Lehet, hogy a nyolcvanas években a bakeliten hallgatott Bob Marley – Uprising lemez Redemption song dala, még tudattalanul. Tudatosan pedig valamelyik leszakadt, ócska Tom Waits videó amiben lomisként banjon játszik, és morog hozzá. Innentől elindult a kutatás, felfedezés, magamévá tevés.

Szólókoncertek előtt hogyan készülsz fel, mennyiben kíván ez más megközelítést részedről, hogy nem komplett zenekarral állsz ki? Melyik volt az eddigi legjobb koncerted szólóban?

Míg a HAW koncertek előtt nyújtok, és légzéstechnikákkal mélyülök el, itt nincs semmi. Általában elvonulni sincs lehetőségem, csak mikor idő van, felülni a színpadra, és igyekezni minél hamarabb kikapcsolni. Elég rossz vagyok a visszaemlékezésben. Az egri koncert például, vagy a szegedi. A legrosszabb az A38-as volt, amit a tévé is leadott, sőt az volt a legrosszabb koncertélményem az elmúlt 10 évben. Semmi nem működött. Van ilyen, csak itt nincsenek társak, hogy kihúzzanak a szarból. Viszont a következő A38-as annak ellenére volt csodálatos élmény, hogy közben a hátam mögötti táncparketten Crimson Dávid cimborám aprította a közönségét.

Várható-e folytatás a The Devil’s Trade-del, vagy ez egy egyszeri alkalom volt csak?

Végül is Devil’s trade azóta van, hogy dalokat írok, tehát amíg így marad lesz is. Készülnek az új dalok, van koncepció is – tehát van mitől eltérni -, minden jó lesz.

Mely szólózenésszel vagy szólózenészekkel lépnél fel legszívesebben egy ilyen est keretein belül?

Most éppen Daniel Norgren-nel, de első sorban a személye miatt. Lenne itthon is olyan arc, akivel zeneileg összeillenék akár, de amit közvetít, ami kijön a száján, amikor beszél, az nagyon üti az én világomat. Egyedi Petivel tervezgetünk valamit őszre, majd meglátjuk mi lesz belőle.

Mennyire jelent gondot egyeztetni a magánéletedet a szólódolgaiddal és a másik projekteddel, a HAW zenekarral?

Csak azért jelent gondot, mert egyszerre foglalkozom túl sok mindennel. Magánélet, Testkultúra Műhely, Brazil jiu-jitsu, és a zenekarok. Kellene egy asszisztens.

Ha már szóba került a HAW, szintén tavaly jelent meg a Soundtrack of Our Friendship, erre a lemezre ennyi idő elteltével hogyan gondolsz vissza?

Keresem a legkifejezőbb szavakat… Anélkül, hogy fellengzősnek tűnjek. Úgy álltunk neki, hogy legyenek meg a dalaink, hogy majd legyen mit mutogatni a gyerekeinknek. Ha pedig pár embernek tetszik, az már csak plusz. Ehhez képest gyönyörű út, amit bejár a lemez. Nem emlékszem rá vissza, mert a mai napig hallgatom.

Milyen körülmények között sikerült mindkét projektre elég időt fordítani a magánéleted mellett, hogyan készültek el az anyagok az egyes projektekhez párhuzamosan?

A The Devil’s trade-hez pár dal már megvolt régebb óta, a többi pedig egy alig egy éves időszak alatt íródott, és vettem fel. A HAW-nál pedig már a megalakulásunk után készült olyan dal, ami később erre a lemezre került fel. Tehát ott minimum 6 évről beszélünk. Onnantól kezdve, hogy nem görcsöltünk többé semmin, minden működni kezdett, és örömöt is okozott. Örömzenélés. Ami nem okoz feltétlen örömöt, azt nem csináljuk.

Lesz közös HAW és The Devil’s Trade turné, hogyan készülsz rá, hogy mindkét projekteddel fel fogsz lépni?

Nem készülök rá. Ha a TDT lesz előbb, nem lesz gond. Fordítva nem működne.

Milyen terveid vannak a közeljövőre vonatkozóan, hol lehet veled/veletek élőben találkozni?

Május 11-én az A38-on zenélek, amit élőben ad majd a Petőfi Tv. Lesz a HAW-TDT turné, és majd ősszel lesz külföld is, két nagyon menő HC zenekar előtt, de ez még nagyon messze van. Minél előbb szeretnék egy kislemezt kiadni, és közben nem túl sokat koncertezni.