2006. június 15.
Először is köszönetet kell mondanunk a Budapestrockandroll csapatának, azon belül is főként Jakab Zolinak, aki nem mellékesen a Bridge To Solace énekese és aki nélkül nem sikerülhetett volna összehozni ezt az interjút! Paul Burnette-el, a zenekar basszerosával sikerült lezavarnunk a röpke 13 perces beszélgetést, amit most elolvashattok. A Kultiban, ahol a neves esemény lefolyt, épp a foci VB-t nyomatták a kivetítőkön, ami zavarta a felvételt, viszont adott nekünk egy frankó kezdőkérdést:
Nelzon – Paul, nézed a VB-t?
Paul – A turné miatt sajnos nem igazán van időm meccseket nézni.
Levee – De ha jól tudom, Amerikában nem is olyan népszerű a futball, mint például az amerikai futball.
Paul – Hát igen, plusz ott van nekünk a smackdown, a baseball, a kosárlabda… ezek mind jóval ismertebbek odaát.
Levee– És eddig milyen magyar jóságokat sikerült kipróbálnotok?
Paul – Hát már volt egy amolyan „magyar alkoholtúra”, ahol berúgtunk magyar módra, ma pedig be akarok nyomni egy kis „gulasch”-t. [nevet]
Levee – És a turné alatt melyik bandákkal nyomjátok? Ugye itt van a Cephalic Carnage, öö…
Nelzon – Dead To Fall…
Paul – Ja, ők is velünk vannak.
Nelzon – Plusz a Parkway Drive ma este, ugye… Ismered őket?
Paul– Pesze, tegnap este is velük játszottunk. Király ausztrál arcok! Ezek mellé általában beszerveznek néhány olyan bandát, akikkel még nem játszottunk vagy nem is ismerjük őket, de ők is kibaszott metált játszanak…
Levee – Más témára ugorva, a Victory Records (a Darkest Hour jelenlegi kiadója) úgy reklámozta az Undoing Ruint, mint egy metalcore mestermunkát. Hadd mondjam meg, hogy szerintem nem rossz!
Paul – Köszi.
Levee – Most pedig Devin Townsendel dolgoztatok. Milyen volt vele dolgozni?
Paul – Mindannyian jól éreztük magunkat. Ő egy hatalmas fazon, egy remek vezető és sokat hozzátett ahhoz, amit most a stúdióban csináltunk. Szemtől szembe megmondja, mit akar, egyenesen. Aztán volt egy srác, aki jó barátunk, szóval ő odaadta a kulcsokat a stúdióhoz, kábé „Találkozunk holnap” stílusban és Devin Townsend épp ott volt. Nagyon érdekelte az, amit csináltunk!
Levee – Igen, de egy interjúban rákérdeztek Devin azon állítására, hogy ez a metalcore remeke, azt mondta: „Ilyet mondtam volna?” Gondolom ő nem nagyon tudta, hogy a Victory Records hogyan reklámozza az anyagot… Hogy álltatok hozzá, csak leadtátok a felvételt és nem törődtetek a többivel?
Paul – Mi csak a lemezt írtuk meg, nem a reklámokat. Szerintem a srácok (VR) csak, hogyismondjam… úgy értem, a Darkest Hour már 10 éves, közben pedig rengeteg olyan banda van, akik csak most törnek fel az aljáról, nekünk pedig már nem kell ez a reklám, Victoryék csak megpróbáltak egy kis pezsgést csinálni, felhívni újra a figyelmet a bandára. Nem ülhettünk ott a manager mellett, hogy figyeljük, miket ír…
Levee – Igen, a lemez nem is lett rossz, de sokkal nehezebb, mint az előzőek.
Paul – Nehezebb? Hogy érted?
Nelzon – Sokkal komplexebb.
Paul – Vagy úgy.
Levee – Ja, változtattatok az eddigieken, sokkal inkább rámentetek erre a metalcore hullámra, mint például a So Sedated, So Secure lemeznél. Miért van ez?
Paul – Nézd, a So Sedated óta eltelt négy, lófaszt, öt év… Tudod, a banda ennyi idő alatt változik, nyitottak voltunk az új dolgokra, arra hogy milyen irányba vihetjük el a zenénket.
Nelzon – Egyáltalán ti úgy definiáljátok magatokat, mint egy metalcore banda?
Paul – Nem, szimplán csak metál.
Levee – Van más Victory banda, amit szeretsz? Például Between The Buried And Me, ismered őket?
Paul – Persze, persze, jó banda. Meg a Dead To Fall is ász.
Levee – Olvastam egy cikket arról, hogy újra kiadjátok az első lemezeteket, remasterelve. Hogy is van ez?
Paul – Nem mi, csak az előző kiadónk. Mindent ki akarnak adni, amiből pénzt tudnak szerezni.. Nem értem…
Levee – És ti csináltátok a keverést, vagy más?
Paul – Valaki más, még nem is hallottam az új verziót.
Levee – Egyáltalán meghallgatod a lemezeiteket, vagy nem törődsz velük?
Paul – Néha, de csak nagyon ritkán.
Levee – És van hogy leülsz, újraértékeled, „Ó bazmeg ezt elkúrtam” típusú beszólásokkal?
Paul – Néha van olyan is! [nevet] Múltkor például leültem az egyik tévéshowt nézni és fogtam, lehalkítottam azt a szart és benyomtam az új lemezt.
Nelzon – Pont ma néztem meg az új videótokat, ami a Sound of Surrenderhez készült, ami baromi jó lett. Mi volt a koncepció? Miről szól a szám?
Paul – A szám szövege az elbaszott kapcsolatokról szól, ami ismert téma, azt hiszem mindenkinek van tapasztalata e téren. A videó pedig elég bizarr lett, sötét, álomszerű.
Nelzon – Igen, jól jött ki ez a metálbanda és a bál párosítása.
Levee – Szeretitek a videókat csinálni? Úgy értem, csak úgy gondoltok rá mint egy szükséges promóciós anyagra, vagy élvezitek is? Egyáltalán ti jöttök fel az ötletekkel, vagy a producer, a rendező?
Paul – Mindannyian beledobunk valamit. Leginkább a rendezőnek voltak ötleteik, főként rajtuk múlt az egész. Mondjuk az első videó, az Oklahoma, láttátok?
Levee és Nelzon rázza a fejét.
Paul – Mindegy, akkor azt csekkoljátok le, mert annak a sztoriját én írtam.
Nelzon – Hallottam, hogy az egyik videó forgatása közben még le is lettetek kapcsolva a zsaruk által.
Paul – A fű miatt?
Nelzon – Mittudomén, csak ennyit tudok a dologról.
Paul – Ja, na szóval az a füvezés miatt volt, pont az Oklahoma videó alatt… Pont arról szól a videó, hogy a zsaruk mekkora faszok… Nem is tudom… Ne is beszéljünk róla, hosszú sztori! [nevet] Azonban a végén egy biztos: „police… equals… shit”… Főként ott, Oklahomában…
Nelzon – Ne aggódj, nálunk is hasonló szinten van a rendőrség. Egyébként új lemez? Már készültök rá, vagy most inkább csak turnéztok egy ideig?
Paul – Igen, már gyűjtjük az ötleteket az új lemezhez, és valamikor év végén, télen megírjuk, felvesszük és nagyjából jövő év elején talán kint lesz, aztán pedig újra turnézunk…
Levee – És azt is Devin Towsend fogja producelni, vagy valaki más? Egyáltalán hogy jött az ötlet, hogy most DT-vel dolgozzatok? Ki találta ki?
Paul – Mi voltunk, mi találtuk ki.
Levee – Ő a barátotok volt?
Paul – Devin? Még most is az! A tour managerünk, Tito ismerte régebbről és ő hívta fel és megkérte, hogy segítsen nekünk. Eléggé elfoglalt fazon és igazán szerencsések vagyunk, hogy össze tudtuk hozni, azonban nem tudom, hogy kivel dolgozunk majd a következő lemezen.
Levee – A szövegekről beszéljünk kicsit. Úgy gondolom, hogy az új lemezen sokkal több a politikai vonatkozás, mint eddig.
Paul – Az énekesünk, John írta, a személyes tapasztalataiból. Egyszerre túl sok dolog történt vele, és ezekből merített.
Levee – És ez egy anti-Bush kampány akar lenni?
Paul – Az új?
Levee – Aha.
Paul – Nem is olyan politikai dolog ez…
Nelzon – … a régebbiek inkább.
Paul– Ja, a régebbiek inkább politikai vonatkozásúak de az új sokkal személyesebb, egy személyes állásfoglalás, és megpróbáltuk, hogy a végén egy sokkal pozitívabb hangulatú lemezt hozzunk össze. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy John mivel rukkol elő ez alkalommal!
Nelzon – Ki írja a gitár részeket? Te vagy a többiek?
Paul – Főként a két gitáros munkája, én csak beleszólok néha, még a dobos is hozzá tesz valamit!
Nelzon – Tényleg?
Paul – Naná, összeülünk és eldúdolja, hogy „tü-tü-türüttű”, mi meg lejátszuk neki.
Nelzon – Ki írja a számokat?
Paul – Mind az öten!
Nelzon – Mind az öten?
Paul – Jaja, mind az öten ott vagyunk a szobában, ötleteket hozunk fel, [kézzel erősen gesztikulálva léggitározik] „csináljuk ezt” meg „csináljuk azt” és ha működik, akkor beleépítjük a számba. Mind az ötünknek nagy szerepe van az alkotásban.
Nelzon – És a stúdióban dolgoztok, vagy már a stúdiózás előtt készen vannak a számok?
Paul – Stúdión kívül. Volt olyan idő is, mikor a garázsban dolgoztuk ki a számainkat.
Levee – Hány magyar együttest ismersz, vagy mennyivel játszottál együtt? Egyáltalán mit tudsz a magyar hardcore, metalcore életről?
Paul – Az egyik split EP-nket a Dawncoreval csináltuk, az emberek nagyon várták, hogy hallhassák. Sokat hallottunk a Superbuttról, de még nem láttam őket. Nemsokára pedig egy fesztiválon játszuk a Bridge To Solaceszal. Kibaszott zseniális banda!
Levee, Nelzon – Hát, köszönjük az interjút!
Paul – Én köszönöm a lehetőséget!
Nelzon – Még valami, mennyit játszatok ma este?
Paul – Majdnem egy órát, talán kicsit kevesebbet. Lesz itt öt vagy hat banda, szóval minden bizonnyal hatalmas bulit csapunk!
Hát, nem is tévedett, aki ott volt, látta őket, az egy hamar nem felejti el azt az estét! Fiúk, várunk vissza titeket!
