2006. november 12.
Kezdjük úgy, hogy aki nem ismerné a bandát a CNE egy német metalcore brigád, mely minőségi és kellemes dara, a világot nem váltják meg, de mindenképpen egy tehetséges és ígéretekkel teli jövő áll előttük. A kérdésekre éppen úgy barátságos és korrekt hangvételű válaszokat kaptam, mint amúgy a zenekarral a személyes levelezésem. Stephant sikerült e-mail „végre” kapnom, s faggatni, mi is a nagy helyzet a soha véget nem érő krízissel.
Nos, csapjunk is bele a közepébe…
– Kérlek, mutassad be a zenekar tagjait, kinek van családja illetve kinek mi a munkája a C.N.E. mellett?
– Nos, a CNE belőlem, Stephanból (gitár), Heikoból (vokál), Juergenből (szintén gitár),
Michaelből (basszer) és végül, de nem utolsósorban Sachaból (dobos) áll. Mindannyian a 20as éveink közepén járunk, néhányunknak van barátnője – néhányunknak nincs, hahaha! Heiko és Sacha szociális munkások, Michael egy kórházban dolgozik, Juergen, mint szerelő, építési gépeké és hasonló; magam pedig tanulok, hogy egy nap tanárrá váljak. Nem fog sokáig tartani, remélem, hehehe.
– 1997-ben alakultatok, ki mit hallgattott akkoriban és mennyire volt képzettségetek hangszerhasználat terén?
– Sok bandát hallgattunk, mint Strife, Morning Again, Shai Hulud, Cro-Mags minden ilyen cuccot, a régi Metallica-t, Slayer-t, Testament-et, Iron Maiden-t, Thin Lizzy-t. Gyakran régi punkrockot, mint Ramones, The Clash stb. Gyerekek voltunk még, tehát a képességeink akkor, mellesleg még most is fejlődőben vannak. De csak a magam részéről mondhatom, mert szinte minden nap gyakorlok a gitáromon, de összességébe mindannyian azon vagyunk, hogy fejlesszük adottságaink, mármint sose vagy elég jó, nem de?
– 2004 elején Martin kilépett, mik voltak ennek az okai, és hogy érintették a zenekart lelkiekben?
– Martin kilépett, mert nem tudott mindent bele adni. Leterhelte a munkája, képtelen lett volna a 100%-átnyújtani. Mindannyian, vele együtt így döntöttünk, mert az volt a legjobb a bandának, ha külön válunk. De még mindig eljön a koncertjeinkre és semmi se változott meg a barátságunkban. Éppenséggel egy új bandában dobol a környékünkről, az Undying Hope-ban. Keress rájuk, érdemes – vadiújjak.
Kétségek között voltunk, mikor megszületett a döntés, mert nem volt énekesünk és egyetlen esetleges alternatíva se volt elérhető. Emlékeztem Heiko-ra az egyetemről és néhány koncertről, mikor együtt iszogattunk. Az All Riot énekese volt, a legendás punkrock-hardcore-banda tagja egy Stuttgarthoz közeli városból. Rákérdeztem nála, hogy esetleg… eljött egy próbára, énekelt és mi rögtön tudtuk, hogy ő a mi emberünk.
– Mennyire volt nehéz Martin helyébe lépned, és hogy jött az ötlet, hogy te leszel az új frontember? (gondolom nem lehett könnyű dolog egy már 7 éve működő zenekarba hirtelen belecseppeni, vagy netán régebb óta ismertétek egymást?)
– Erről Heikot kéne kérdezned, de megpróbálom én elmagyarázni. Már 7 éve voltunk együtt, mikor csatlakozott, de akkora energia volt benne, hogy ez nem jelentett problémát. Ismertük egymást, szerintem könnyű dolga volt.
Jó fiúk vagyunk, nem lehetett problémája, hahaha. Mindent belead, rengeteg időt fordít szervezésre, lefoglalásra és minden hasonló szarságra és ez jó így, mert egyikünket se érdeklik a hasonló dolgok. Zenészek vagyunk, játszani akarunk, mindenki bele adja azt, amit kell, hogy a motor működjön.
– Milyen a hardcore megítélése az országtoktban? Én tőletek szinte mindig csak thrash metál csapatokat ismertem, persze az utóbbi években azért kitünt pár más stílusú banda is. Mik a jellemzők a zenei életre? Mennyire van lehetősége ma egy HC bandának Németországban? Mennyire élhető város Stuttgart?
– Hát a fölhozatal egyre nő, de szerintem a szelleme az egésznek kezd elveszni. Ezek az új metalcore arcok, néhánynak meg van a punkrock hozzáállása, a többinek nem. A probléma az, hogy fontos, hogy legyen egyfajta őszinte megközelítésed, mindegy, ha hardcore, metal, punk vagy bármilyen más arc vagy. Nem beszélhetek egész Németország nevében, de a környékünkön van egy pár jó banda, csak csekkold le a berlini Final Prayert, Zero Mentality-t, Stuttgartból a Lowlife-ot, több mint valaha, túl sok van, hogy mindet meg lehessen nevezni.
Nem tudom, hogy állnak a lehetőségeink, őszintén nem is érdekel. Mi mindig is a saját stílusunkat űztük, nem izgat minket, ha az metal vagy bármi más. Szeretjük, amit csinálunk és ez a legfontosabb dolog.
Stuttgart egy szép város, jó itt élni, jó színtér, a legtöbb ember barátságos a másikkal,
senki se törődik azzal, hogy te oldschool, new school , totál metalos vagy, vagy nem, feltéve, ha jó arc vagy.
– Az új lemezeteken nagyon erőteljesen érzek egy In Flames és At The Gates ízt s éppen ez miatt érdekel, hogy milyen bandák vannak rátok hatással? Mik a kedvenceitek?
– Mindannyian Iron Maiden-en, Metallica-n, Slayer-en és a többi metalbandán nőttünk fel. Az egyik örök kedvencem a Thin Lizzy és azt hiszem ezt mind hallhatod is a zenénkben, mint a iker gitárok? és a többi.
Persze, At The Gates egy csodálatos banda volt, Lindberg egy fantasztikus énekes, In Flames, az a régi cucc egyszerűen csak gyönyörű zene.
Mindannyian szeretjük az ilyen fajta zenéket, valós, ami a szívből jön.
– The Human Encounter With Death And Desire lemezeket hogy fogadta anno a közvélemény? Mit tudtok erről a lemezről elmondani? (számomra sokkal sokszínűbbnek tűnik, amin lehet éppen a női vokál dobott sokat).
– Nos, túl sok volt az embereknek abban az időben és néhányan nem szerették a női vokált. Mostanában mindenki tiszta szólamokat énekel és imádják. Úgy tűnik, mi picit koraik voltunk ahhoz, hahaha.
De, nézd, mi mindig is különbözőek voltunk és ez így is fog maradni. Fejlődésre és új felfedezésekre van szükségünk a HC színtéren. Ki akarom fejezni önmagam és egy kurvára nem izgat a rendőrség megítélése. Ha akusztikus instrumental zenét akarunk, akkor megcsináljuk, ha hegedűt akarunk a zenénkbe, bele fogjuk írni. Nem kötjük le magunk!
– Ki készítette a lógótokat és kinek a műve a borítóitok? Miért ez a zenekar neve, ami?
– A borítót Phil készítette, jó barátunk és ugyancsak az a fickó, aki a Beniihana kiadónak dolgozott, ahol az eddigi utolsó albumunk, "a heartbeat away"-t megjelentettük. A banda nevét könnyű elmagyarázni, kapcsold be a TV-d, olvas hírlapot, nézz körül, mi történik napjainkban… a krízisnek soha nem lesz vége.
– Üzentek valamit a Nuskull olvasóinak? Tervezitek-e valamikor hogy Magyarországra is ellátogattok? Koncerteken régi számokat is játszotok?
– Üdvözletem Magyarországba, csodálatos ország, néhány hónappal ezelőtt látogattam meg Balatonfüreden rokonaimat. Félig magyar vagyok és imádtam ott lenni.
Köszi az érdeklődést és vess egy pillantást az új cd-nkre és a vinyl verziójára is a "a heartbeat away"-nek. Szeretnénk Magyarországon játszani, tehát bárki, ki egy show-t szeretne velünk összehozni, csak vegye fel a kapcsolatot MAD Tourbookin-on keresztül. vagy megtalálhatsz minket a website-unkon Hivatalos CME vagy Myspace CME.
Játszunk számokat a Final Prayer-rel való szétszakadásunkból?, mert ez volt az első
megjelenésünk Heiko-val és főleg az aktuális albumunkról és néhány szép coverdalt :)
– A szövegeitek nagy általánosságokban mikről szólnak? Mik a vágyaitok a zenekarral kapcsolatban illetve boldogok és elégedettek vagytok az életetekkel?
– A dalok a mindennapi problémákról szólnak, szerelemről, gyűlöletről, barátságról, a jó és a rossz dolgokról az életben.
Szerintem mindenki megtalálja magát bennük. Elégedettek vagyunk pillanatnyilag a bandával, minden működik, sok koncertet adunk, jó bírálatokat kapunk, az emberek szeretik az albumot, ami csodálatos, olyan mintha egy álom vált volna valóra.
– Országotok egy viszontagságos helyzetből ért a jelenbe, mennyire erős a szélsőjobb és nektek volt-e már problémátok velük?
– Nos, van néhány fasiszta seggfej itt, de nem annyira hatalmasak, mint egyesek gondolják, és elég ember tesz ellenük,hogy ne vethessék meg magukat, mert mi itt vagyunk és szétrúgjuk a seggük, haha! Azt hiszem nincs több extrém jog, mint például jelenleg Amerikában…
Úgy értem, egy seggfej, az egy seggfej és mindig is az fog maradni, azonban mindenhol rájuk találhatsz. nincsenek igazán problémáink velük. Egy nap páran eljöttek az egyik koncertünkre, és mi kidobtuk őket, ennyi. Az egyetlen mód, hogy tanuljanak a hibáikból!
Azt hiszem mindent, megkérdeztem, amit meg akartam (amit esetleg kifelejtettem, azt majd 1 év múlva felteszem, addig úgyis rengeteg dolog történhet). Sok sikert kívánok a nektek és még sok húzós lemezt és izzadt/őrjöngő koncertet! Köszönöm a lehetőséget!
Mi köszönjük meg az érdeklődésedet. Nagyra becsüljük. Szeretnénk Magyarországra menni, szóval gyertek és készüljetek fel egy koncertre!
Stephan Crisis
