Az a semmihez nem fogható gyomortájéki bizsergés – Turbo-interjú

A 2015-ös év kétségtelenül úgy vonult be a hazai zenei történelembe, mint a nagy befejezések éve, amit az ország egyik legjobb progresszív rockbandája, a Turbo sem vészelt át sértetlenül. A budapesti zenekar 10 év működés és 3 kitűnő nagylemez után döntött úgy, hogy ideje egy időre elcsendesedniük, bár hozzá kell tenni, hogy végleges feloszlásról esetükben szó sem volt. Ennek megfelelően az azóta eltelt időben is jelentkeztek időről-időre, hol egy akusztikus lemezzel, hogy különböző videókkal, most hétvégén pedig egy klasszikus, odalépős koncerttel rengetik meg az A38 Hajó falait. Ennek alkalmából tettünk fel pár kérdést a csapatnak a szünet és a visszatérés hátterével, az időközben megjelent anyagokkal és az esetleges folytatással kapcsolatban, de szóba került az is, hogy élték meg a srácok, amikor felléptek a MüPában, illetve annak idején egy meg nem nevezett pornóipari figura privát buliján is… Kérdéseinkre Vigh Dávid gitáros és Delov Jávor dobos válaszoltak.

Biztos mindenki ezt kérdezi tőletek mostanában, de nem lehet kihagyni a kérdést: honnan jött, hogy most újra legyen egy Turbo-koncert? Miért pont most?

Dádó: Én először szkeptikus voltam, de az első próba után rájöttem, hogy baromira hiányzott a zúzás a Turbóval. Gondolom ezzel a többiek is így vannak, mert mindenkinek fülig ér a szája a próbákon. A kémia újra a régi és a lendület elsöprő.

Másfél évvel ezelőtt egy akusztikus koncerttel vettétek takarékra a zenekar lángját a MüPában. Milyen élmény volt ott játszani? Nem hagyott hiányérzetet, hogy nem egy hangos, torzítós „bulival” köszöntetek el?

Dádó: Óriási élmény volt a müpás buli. Szerintem egy korszak méltó lezárása volt. Valahol azért mindannyian tudtuk, hogy nem az volt az utolsó…

Jávor: Életem egyik legkülönlegesebb koncertje volt. Végig libabőrös voltam, tulajdonképpen egyszerre voltam zenész a színpadon, és hallgató a nézőtér soraiban. Nagyon csodálatosan zenéltünk, közben folyamatosan csendben vérzett a szívünk, hogy egy időre életünk Turbo részét félretesszük, még ha szükséges is volt meghozni ezt a döntést.

Pár hónappal a müpás buli után végre kijött a régóta várt akusztikus lemezetek – miért pont akkor? Ez a koncerttel párhuzamos projektnek indult, vagy épp az ihlette?

Dádó: A Lullabies for Awakening lemez régóta érett bennünk. Talán a Lost Measure óta. Akkortájt kezdtük felfedezni az akusztikus oldalunkat. Valószínűleg az MR2 Akusztiknak köszönhetően.

Decemberben egy éjszakai akusztikus videósorozatot is kihoztatok „Midnight Session” néven. Ennek az ötlete honnan jött?

Dádó: Az akusztikus dalok meghittségét szerettük volna képileg megfogalmazni. Ehhez adta magát egy természeti helyszín és az éjszakai hangulat.

Jávor: Másrészt ez egy tökéletes alkalom volt arra, hogy hosszú idő után újra találkozzunk, kicsit együtt zörögjünk, és egy-két számot a legutolsó, egyben legcsendesebb anyagunkról a neten keresztül az emberek elé tárjunk két vendéggel: Koszi Janka énekesnővel, valamint Veress Zsolt szitárossal.

Hetek óta próbáltok az áprilisi visszatérő bulira. Mi hiányzott a legjobban az együtt rokkolásból?

Dádó: A közös izzadás már-már erotikus jellege, haha. Az a semmihez nem fogható gyomortájéki bizsergés hiányzott legjobban, amit a közös zenéléskor érzek leginkább.

Jávor: Az őserő, és a szavak nélkül működő kémia, energia a hangjegyeken túl, amit mindannyian ugyanúgy és ugyanoda érzünk.

Mi várható a koncerten? Lesznek meglepetések, vendégek, akusztikus blokk vagy ilyesmi, vagy csak simán a hangos besztof, mert már az is rég volt?

Dádó: Intenzív, órákig tartó kardio edzés várható… :) Valahol a közepén egy rövidke pihivel, ahol valószínűleg Jónás Vera is beugrik egy dalra.

Ha előre meg kellene jósolnotok, hogy milyen jelenet, mozzanat lesz a koncert csúcspontja, mit mondanátok? 

Dádó: Liquid Silver középrész, és az örök kedvenc Liberator… Yeah!

Jávor: Szerintem az lesz, amikor élve lejövünk a színpadról az év edzéséről. :D

Egyáltalán, ha egy-egy részletet, dalt, eseményt kellene kiemelnetek a Turbo-életműből, amire a leginkább büszkék vagytok, mik lennének azok?

Dádó: Mindkét Fonogram-díjunk, amelyeket teljesen váratlanul nyertünk meg. Én ide sorolnám a müpás koncertet is.

Jávor: Dettó.

Netán bármi olyan, amit legszívesebben inkább letagadnátok?

Dádó: Egyszer játszottunk egy magyar pornóvállalkozó privát buliján. Gogo lányok pattogtak mindenhol, mi meg munkavédelmi cuccban toltuk a Heavyweight Promises-t. Asszem annál nem volt lejjebb… haha.

Ha magatokkal együtt egy másik, már nem aktív zenekart vagy elhunyt zenészt is visszahozhatnátok, hogy színpadra álljon veletek, ki lenne az?

Dádó: Nekem most IHM flessem van. Tehát őket.

Jávor: Én Hendrixet simán el tudnám képzelni az If I Had a Plan c. számunkba. :) Másrészt John Bonhamet is beültetném a Led Zepből a helyemre egész bulira, és csak nézném őt, meg ahogy örülne mindenki. :D

Készültök még valamivel idén, vagy a koncert után mindenki megy vissza a maga dolgaihoz?

Dádó: Vannak új riffek, dalkezdemények. Ha jól üljük meg a mostani fasza flow-t, bármi lehet, akár még új lemez is idén…

A Turbo szombaton, április 1-jén az A38-on koncertezik, vendégük Jónás Vera lesz.