Apokaliptikus történet emberközeli formában – Interjú az új Architects-klip magyar készítőivel

Mindig öröm azt látni, amikor nagy nevű külföldi zenekarok magyar grafikusokkal és videósokkal dolgoznak, erre a legismertebb példa talán Gróf Balázs, aki olyan előadóknak rajzolt már klipeket, mint az Obituary, a Red Fang vagy éppen Rob Zombie. Most pedig itt egy újabb hazai munka, amire büszkék lehetünk: az Architects legfrissebb, animált klipje a Meteor című dalhoz, amit a budapesti Umbrella videós crew készített. A YouTube-os stáblistában két név szerepel kiemelve: Bátory Péter – Head of Animation & Art Director és Barbalics Máté – Post Producer. Felkerestük hát kettejüket, hogy a klip munkálatairól kérdezősködjünk, de mindenképp meg kell említeni, hogy rajtuk kívül még egy egész csapatnyi honfitársunk vett részt a kisfilm elkészítésében.

Az angol metalbanda új albuma, a For Those That Wish to Exist egyébként most pénteken fog megjelenni. Alább pedig az új klip:


Mit kell tudni az Umbrella csapatáról? Ti ennek állandó tagjai vagytok? Mi a fő profilotok, mennyire vagytok otthon a videoklipek gyártásában?

Máté: Az Umbrella egy budapesti artisztokból álló kollektíva, ami videoklipekkel és reklámfilmekkel foglalkozik már jó rég óta… 16 éve? Én körülbelül hat éve dolgozok velük, mint poszt-producer. A cég már sok sikeres előadóval dolgozott az évek alatt, mint Martin Garrix, Chet Faker meg Nils Frahm. Közösen meg csináltunk már anyagokat Travis Scottnak, a Take Thatnek, Bea Millernek, az Odesza mögött álló arcoknak Bronson néven, vagy Leifur Jamesnek. Meg persze rengeteg hazai arccal is dolgozunk, a kedvencem a Ricsárdgírtől a Mindeki boldog :D

Hogyan és miért esett a zenekar választása pont rátok?

Máté: A helyzet az, hogy Jeb, a rendező a számot eredetileg live actionben akarta megcsinálni, de a COVID persze itt is közbeszólt… Akkor jött az ötlet, hogy full animációban kellene megoldani. Látta anno Simon Balázs Nils Frahmnak készített klipjét, a Re-t, és ez annyira bejött neki, hogy megkeresett minket, érdekelne-e a dolog. Persze, hogy érdekelt! Szerintem az animáció nagyon sok extra lehetőséget is adott a téma kibontásához, úgyhogy kifejezetten az előnyére vált a dalnak, hogy így mentünk neki végül.

Hogyan kell elképzelni a teljes alkotófolyamatot? Dan Searle és a rendező, Jeb Hardwick kitalálta a történetet, és innen hogyan tovább?

Peti: Öt héttel ezelőtt kaptunk egy storyboardot és pár referencia képet, majd leültünk Jebbel, a rendezővel egy hosszú videó callra. Átbeszéltük a koncepciót és hogy összességében milyen hatást szeretne elérni a filmmel. Azt a célt tűztük ki, hogy ezt az apokaliptikus történetet egy emberközeli, kézzel festett formában jelenítsük meg. Nekünk kellett kitalálni, hogy a rendezői koncepció hogyan teremthető meg különböző animációs technikák vegyítésével úgy, hogy az minél ütősebb legyen és még időben el is készüljön.

Mi volt a konkrét feladatotok/munkakörötök? Rajtatok kívül még hány ember volt a stábban? Mennyire kaptatok szabad kezet, milyen kikötéseket hozott a zenekar és/vagy a rendező?

Máté: Én voltam az animáció producere. Csapatot verbuváltam az általában Umbrellával dolgozó emberekből és egy csomó freelancerből, aztán imádkoztam többnyire, hogy minden jól alakuljon. Első dolgom volt felhívni Petit, hogy ugorjon be art direktornak két hétre. A többi már történelem… Peti maradt végig végül, és majdhogynem a film összes pontján kitapintható az ő direktívája. Azért nekem is be kellett segítenem operatívabb dolgokban, csináltam néhány ruhaszimulációt, meg full time render-bába is voltam. Nagyjából tizenöten dolgoztunk a videón, főképpen 3D-s és 2D-s artistok, de ha a bővebb crew-t nézzük, akkor IT supporttal meg a Peti sofőrjével együtt megvoltunk azért húszan is.

Peti: Nekem art direktorként az a feladatom, hogy kidolgozzam a film látványvilágát. Milyenek legyenek a figurák, a terek, a fényhatások, a mozgások és, hogy mitől lesz igazán hatásos a látvány. A gyors átfutási idő miatt csak 3D-s technikák jöhettek szóba. Emiatt felraktuk a film alapjait 3D-ben és utána átfolyattuk az összes jelenetet egy elég komplex utómunka-folyamaton. Így tudtuk elérni ezt a kézzel festett, jó darabos, de egyszerre részletgazdag látványvilágot. Végül gondosan kikevert, az analóg filmekre jellemző efekttel láttuk el a kész anyagot. Például filmzajjal, apró szemcséjű kosszal, kameralencse-torzulással, redukált képkockaszámmal. Igazából pont azok a „hibák” teszik élővé és hitelessé az animációt, amiket próbáltak kiküszöbölni a forgatott filmeknél 20-50 évvel ezelőtt.

Az átfogó látvány fejlesztése mellett napi szinten kellett az öt-tíz fős csapatot irányítanunk. Gőzerővel készültek a karakterek, környezetek, mozgások és egyéb animációs elemek. A rendező nagyon bölcsen csak egy-két apró részletet mutatott a filmből a bandának, nehogy félreértsék a még félkész, vagy negyedkész filmet. Egy animációs film egyes jelenetei rengeteg fejlesztési szinten esnek át. Itt a környezet, a kameramozgás, a figurák mind külön-külön épülnek egymásra. A végső látványt adó színes-szagos effektek sokszor csak az utolsó lépésekben kerülnek rá a filmre. Szóval az Architects vakon bízott bennünk és csak egészen apró dolgokat kért. Például hogy a főszereplő ne csak testalkatban hasonlítson Sam Carterre, hanem kapjon egy kis tetoválást is a szeme alá. Ezt végül külön manufaktúrában készítette el egy kollégánk snittről-snittre. Imádta.

Az egész munkafolyamat öt hétig tartott. Mennyire volt ez kapkodós vagy kényelmes?

Máté: Konkrétan ez volt a legnagyobb kihívás a filmmel kapcsolatban. Jebbel álom volt együtt dolgozni, nagyon sok esetben elsőre ráéreztünk arra, mit is akar (köszi, Peti!), de az időkeret még így is teljesen insane volt. Csupán öt hét egy teljesen 3D, négy és fél perces produkcióra az előkészületekkel együtt… Ez egy teljesen őrült határidő! Talán a negyedik hét felénél dőltem hátra először, hogy „bassza meg, ez kész lesz”.

Peti: Tényleg nagyon rázós volt, optimális esetben kb. két hónapra lenne szükség egy ilyen terjedelmű és minőségű anyag elkészítéséhez. Mondjuk valójában két hónapnyi munkát is raktunk bele, csak egy hónap alatt :D

Egyáltalán hallhattátok a dalt elöljáróban, vagy „vakon” kellett dolgoznotok?

Peti: Persze, hallottuk a dalt, és már a második nap készült a storyboardból egy draft animáció, ahol láttuk és hallottuk, hogy melyik jelenet hogy működik együtt a zenével, hol lesznek a vágások, minek kell megtörténnie beatre. Jeb, a rendezőnk maga is zenész, így neki a zenei pontosság szívügye volt. Talán Máté tud mesélni, milyen volt a film vágópontjait a képkockáról képkockára állítgatni.

Mire vagytok a leginkább büszkék a videó és az egész kapcsán?

Máté: Én, mint producer ugye leginkább amiatt vagyok elégedett, hogy ez az egész elkészült, és időre. A hab a tortán, hogy olyan színvonalas cuccot sikerült lerakni a végére, amire tényleg büszkék is lehetünk. Ezúton is szeretném megköszönni az összes közreműködőnek a segítségét és fáradhatatlan munkáját! (Bár asszem ezt megtettem már a pénteki wrap-bulin, de nem biztos…)

Peti: Arra, hogy még a film fejlesztésének a legelején festettünk pár látványtervet, hogy kb. milyen lenne ideális esetben a képi világunk. Aztán fél napig hezitáltunk, hogy elküldjük-e a rendezőnek és a bandának, mert úgy tűnt, hogy túl magasra raktuk a lécet, fogalmunk sem volt, hogyan tudjuk majd elérni, hogy ennyire kézirajz-szerű látványt tekerjünk ki a teljesen 3D-s technikánkból. Végül annyira jól sikerült ezt megugranunk, hogy alig lehetett érezni a minőségbeli különbséget a rajzolt látványterv és a film egyik jelenete közt.

A videó egyik korai látványterve.

Annak örülök még, hogy mennyire egységes lett a film színvonala mind a négy percen keresztül, és persze pár jelenet nagyon belopta magát a szívembe. A záró robbanást, a színes voidban zuhanást (amit Emil Goodman kollégánk co-produkciójának köszönhetünk), a kopár fákkal övezett pusztát, vagy pár igazán jól sikerült város totált nagyon jó érzés újranézni.

Egyébként ti magatok Architects-rajongók vagytok, vagy ez csak egy teljesítendő feladat volt a sok közül?

Máté: Őszintén szólva én a megkereséskor hallottam először a zenekarról. Persze utánanéztem és láttam, hogy azért a saját szcénájukon belül ők egy nagyon megbecsült banda. Aztán ahogy kifecsegtem, hogy éppen min dolgozunk, egyre több és több leesett állal találkoztam. Nagyon sok ember a csapatban és a közvetlen környezetemben hatalmas fanboy/fangirl, ez nagyon sok inspirációt adott a nehéz pillanatokban! A zenét magát is egészen megszerettem a végére, bár nem az én világom.

Peti: Én a projekt kezdetekor találkoztam először a zenéjükkel, viszont az biztos, hogy maga a szám mondanivalója és a videoklip története számomra nagyon hiteles egységet alkotott. Azonnal látszott, hogy az alkotók komolyan veszik a mondanivalójukat, így mi is az első pillanattól kezdve tudtunk hinni a projektben. Nagyon inspiráló és motiváló volt ilyen környezetben dolgozni, és remélem, hogy hozzá tudtunk tenni valamit az üzenetük célba juttatásához.