Hírek Kritikák Beszámolók Interjúk Premierek Kult Másvilág Blog
Kritikák

Facedown Records - Something Worth Fighting For (V/A)

Megemlékezés a tavalyi jubileumról: 10 éves a Facedown Records.

Mint arra már a Go-Kart Records tavalyi válogatásalbuma kapcsán is utaltam, egy profi szelekciót összehozni igen nehéz feladat, ám az önismétlés veszélyét elkerülve inkább bele is kezdenék tényleges mondandómba. A Facedown Records tavaly ünnepelte tizedik születésnapját, és ezt egy monstre CD+DVD kiadvánnyal kívánta megkoronázni, mely a hűséges rajongók számára amellett, hogy kifejezetten baráti áron érhető el, még hálás hallgatnivalónak is bizonyul, hála az igényes előadók felsorakoztatásának.

Az O-Card formájú csomagot már kézbe venni is külön élmény, hiszen a kiadó elsőszámú grafikusa (Dave Quiggle) által bebugyolált lemezek hűen tükrözik azt az izolált szerepet, amit a kiadó betölt nemcsak tengerentúli-, hanem immáron világviszonylatban is. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a '97 őszén létrejött label ténylegesen az - utóbbi évek során újfent divatossá vált - "összetartás" szócskára építve igyekezett segíteni eleinte csak a környéki-, majd később a Föld nevű sárgolyó bandáit, a hardcore határmezsgyéin innen és túl egyaránt. Ez a röppálya a 32 nótás CD-n is érződik, hiszen amellett, hogy a 'core műfajok szinte összes szintézisével szembesülhetünk a dallamcentrikus előadóktól (Means, Flee The Seen) a punkos, netán straight-edge mentalitás képviselőin át (Comeback Kid, The Deal, Ceasefire, valamint xDeathstarx, xLooking Forwardx és Anchor) a kifejezetten kőbunkó és agresszor muzsikákig (Seventh Star, No Innocent Victim (mely a kiadófőnök Jason Dunn bandája), továbbá Figure Four), még a mostanság divatos metalcore (War Of Ages, Inked In Blood, Nodes Of Ranvier) és deathcore (Sleeping Giant, Indwelling) színtérről is kapunk az arcunkba többé-kevésbé ragadós momentumokat, hogy a különlegességként felpakolt ritkaságokról (PerSevere és Phanatik nóták '98-as splitekről, valamint a Falling Cycle és a This Runs Through kiadatlan felvételei) ne is beszéljünk, melyek más formában aligha sorakozhatnának egy európai zenehallgató polcán. Persze egy laikus is kihallhatja a véleményem szerint igencsak túlnyújtott játékidejű lemezről, hogy a szint korántsem egységes, mely nemcsak a hangzásbeli különbségek kérdése, hanem az egyéniségé is; így kétségtelen, hogy akadnak üresjáratok, és kevésbé fogós dalok is a lemezen (arról nem is beszélve, hogy a csóri Immortal Souls szinte egyedül képvisel a korongon metalos hangzást), ugyanakkor ha ez eltántorítaná az érdeklődőket a beszerzéstől, majd a szintén brutális felépítésű DVD visszahozza a fanatikusok kedvét...

...elvégre az abszolút minimális felépítésű, Means-aláfestésű menü két részre bontja a vizuális tartalmat: egyrészt megtekinthetjük a kiadó minimálköltségvetésű, ám helyenként kifejezetten hatásos (Comeback Kid, Nodes Of Ranvier, stb.) videoklipjeit, melyek függetlenül attól, hogy ingyenesen is letölthetők a kiadó honlapjáról, valamint a YouTube-on mind fellelhető, így összerendezve mégis impozánsabb összhatást nyújtanak, továbbá a kezdőbb zenekarok profin magukévá tehetik a gitárral hadonászás minden csínját-bínját, tehát tankönyvi mellékletként is professzionálisan kezelhető a korong. A java azonban csak ezután jön, hiszen a Facedown Fest 2005-ös felvételeinek még nevelő célzata is lehet hazánk koncertkultúrájára (tisztelet a kivételnek), hiszen kedvenc moshgombóc tibikéink a tengerentúlon képesek toleránsabban öldökölni egymást egy koncert keretein belül, sőt, még a másikra is odafigyelnek a stagediving, a circlepit, valamint a jól bevált fegyvertár többi kelléke mellett. A két estés rendezvény fellépőinek két-két dalt magába foglaló felvételeit azért is örömteli szemügyre venni az élő hangzás, valamint a hangulatos vágás mellett, mert kétlem, hogy egyhamar olyan bandákat láthatnánk itthon, mint a Nodes Of Ranvier vagy a The Deal. A klubbuli hangulata már az első képsorok láttán teljesen átjön a néző számára, így a kikapcsolódás garantált-, valamint akik laikusként nyúltak ehhez a dupla válogatáshoz, egyből le is tesztelhetik egy-egy zenekar élő teljesítményét, ami szintén nem egy utolsó dolog.

Összességében egy értékes, és igényes kiadvánnyal van dolga a hardcore zenéket szerető közönségnek, amely ha nem is hordoz magában túl sok izgalmat a viszonylag újabb szerzemények miatt (hiszen a rapidshare birodalmában már semmi sem jelent kihívást), azért az egy-két ritkaság, továbbá a DVD anyaga miatt nemcsak megbecsülendő, hanem szerethető cuccot is tarthatunk a kezünkben. Remélem, kilenc év múlva is írhatunk a következő válogatásról, hajrá Facedown Records!

 

Külcsín és Design: 10/7,5. (jellegzetes, de sematikus) / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / Pontszám: I/II - CD Hangzás: 10/6,5. (túlzottan változó) Teljesítmény: 10/7,5. (az extrák felhúzzák a pontszámot) Dalszövegek: 10/7. (nincsenek ordító különbségek)

10/7.

II/II - DVD Hangzás: 10/7,5. (igazi koncerthangzás, gyengus kliphangzás) Koncertteljesítmény: 10/8,5. (tartalmas és szórakoztató) Klipteljesítmény: 10/7. (kellemes, de néhol leül) Képminőség: 10/8. (éles és szép, jó vágásokkal) Extrák: 10/2. (két dalt nem neveznék extrának) Menü: 10/3. (túl minimális)

10/6.

Magyarországon forgalmazza a Lethal Conflict.