Az Architects megerősítette, hogy a "Gone With The Wind" Tom Searle hároméves harcáról szólt a rákkal

Mindannyiunkat sokként ért a hír még múlthéten, hogy az Architects alapító gitárosa, Tom Searle hároméves küzdelem után rákban elhunyt. A csapat és maga a zenész is egész végig titokban tartotta a betegséget, ezért csak sokszorozódott a metal világ megdöbbenése a tragikus híren, ami miatt bandák százai mondták el együttérzésüket a közösségi médiában. Nem volt meglepő, hogy Tom halála után egyre több ember kezdte el újra az All Our Gods Have Abandoned Us szövegeit tanulmányozni egy teljesen új megvilágításban. Azóta az Architects meg is erősítette, hogy a “Gone With The Wind” című daluk Tom hároméves harcáról szólt a rákkal.

"Ez a dal most már egy olyan kontextusban értelmezhető, amiről reméltük, hogy sosem jön el: 

‘A sickness with no remedy, except the ones inside of me."

A tisztelgő üzenetek, amiket kaptunk gyönyörűek voltak. Látni azt a sok embert, akiket Tom megérintett felmelegítette a szívünket egy nagyon nehéz időszakban. Köszönjük."

Íme a dal teljes dalszövege:

“The weight of the world is resting on thin ice When the surface breaks will I find paradise? As I freeze to death, left to reflect What a waste of time I was, in retrospect

I’d take a leap of faith, but I’d lose my nerve In the end, I’ll get the hell that I deserve

I’m always gone with the wind Crawling in and out of my mind God knows, I lost all my faith

A sickness with no remedy, except the ones inside of me You ever wonder how deep you can sink into nothing at all? Disintegrate. Annihilate me

Do you remember when you said to me “My friend, hope is a prison.” Hope is a prison

Of all the patterns that I could create, I built a labyrinth with no escape To keep my ‘self’ under lock and key I am my own worst enemy

I’d take a leap of faith, but I’d lose my nerve In the end, I’ll get the hell that I deserve

I’m always gone with the wind Crawling in and out of my mind God knows, I lost all my faith

A sickness with no remedy, except the ones inside of me You ever wonder how deep you can sink into nothing at all? Disintegrate. Annihilate me A sickness with no remedy, except the ones inside of me You ever wonder how deep you can sink into nothing at all? Disintegrate. Annihilate me

If I could silence all the doubt in me Accept that what is meant to be (Is meant to be) You ever wonder how deep you can sink into nothing at all? Disintegrate. Annihilate me

Do you remember when you said to me “My friend, hope is a prison.””

Egyszerűen nem tudunk mit mondani. Nyugodj békében, Tom!