Új hazai zenék, amikről lemaradtál

Na jó, te talán nem mindről, mi viszont egy csomó mindenről nem írtunk márciusban, úgyhogy most itt van egy tucat viszonylag friss hazai dal, klip vagy lemez egy nagy gyűjteménybe szedve. Műfajilag eléggé kavalkád, az énekesnős slágermetáltól a filmzenés poszt/progrockon át a blackened hardcore-ig van itt minden, hogy mindenki találjon kedvére valót.

A Burning Dame egy friss frontcsajos formáció Budapestről, akiket leginkább olyan amcsi bandákhoz lehetne hasolítani, mint a The Pretty Reckless vagy az In This Moment, csak szerencsére az utóbbi ripacskodása nélkül. Egyszerű riffek dögös énekkel, és kész. A bandának nemrég jelent meg az első kislemeze Beautiful Monotony címmel, a Fake dalhoz klip is készült. (Völgyesi)

Második kislemezét készül kiadni a Diabolus in Musica, vagyis az Ørdøg akusztikus spinoffja. Az április 17-én érkező Milyen kár EP-n 4 Ørdøg-dal akusztikus verziója és egy feldolgozás kap helyet, utóbbi a Bob Dylan és Jimi Hendrix által halhatatlanná tett All Along the Watchtower magyar átirata. Ez Az őrtoronyból feléd címet kapta, és már meg is lehet nézni. (Völgyesi)

A Down for Whatever továbbra is sorban dobálja a magyar nyelvű klipes dalokat, a legfrissebb darab a Megfagytál címet kapta. Meg egy vertikális videót, ami elméletben talán okos húzásnak tűnt, de a laptop képernyőjén nézve már inkább irritáló, szóval legyen ez egy intő példa minden más zenekarnak is, hogy ilyet nem érdemes és nem is szabad. A srácok – ha minden jól megy – október 3-án az Akváriumban mutatják be a második, már teljesen magyar lemezüket. (Völgyesi)

Az Estenden zenekar 2019 márciusában alakult Nyíregyházán, most pedig kiadta az első kislemezét, Szívem fekete vermében címmel. Az ötszámos anyagot a black metalos hatások mellett szaftos sludge-riffekkel, doomos hangulattal és a hardcore lüktető lendületével pakolták tele a srácok. A magyar nyelv mellett azért döntöttek, mert szerintük az anyanyelvükön sokkal jobban ki tudják fejezni az érzéseiket, emiatt is választották az Estenden nevet, mely az „esténként” szó népies, régies formája. (Simon)

A Feed the Mogul amolyan stoner grunge-ot játszik, a Hit So Hard pedig a harmadik megjelent klipes daluk. A budapesti csapat zenéjében egyszerre benne van mondjuk a Queens of the Stone Age lazasága és a Devil’s Nectar korszakos Apey & the Pea húzása is, na persze utóbbi igazán csak élőben jön elő. Ott viszont annyira, hogy ők az egyetlen zenekar, akiktől valaha olyat láttam, hogy a dobos annyira keményen veri a cuccot, hogy egyszerre törik el a két verő a kezében. Ez egyébként a Hard Rock Café őszi tehetségkutatóján történt, amit a Mogul szépen meg is nyert, én meg azóta mondogatom, hogy oda kell figyelni rájuk. (Völgyesi)

Kiadta negyedik, eddigi legjobb lemezét a debreceni Ghost Toast. A instrumentális progrock/metalbanda bő háromnegyed órás albuma, a Shape Without Form bár néha kicsit leül, még így is érdekesen összetett és sokrétű, elég csak az album (és talán a zenekar) legjobb számát, a W.A.N.T.-ot meghallgatni. Továbbá nem mehetünk el szó nélkül a grafika mellett sem, mely világszínvonalú, épp úgy, ahogy az Eclipse dalhoz készült videoklip is. (Simon)

Magyar nyelvű dallal jelentkezett a Glasskey, vagyis az Absent Distance-, Sleepless– és ex-Cadaveres-tagokból álló kistérségi szupergrupp. A srácok a Kiabálj! című számot még a tavalyi This Is the End of Who We Are lemezükkel együtt vették fel, de a nyelvkülönbség miatt nem tették rá, ezért tartogatták mostanáig. (Völgyesi)

Habár a Lovecrose tipikusan olyan zenekarnév, ami után semmi jóra nem számítunk, de a metalcore-banda legfrissebb klipje rácáfol az előítéletekre. A Nyughatatlan egy tempós, jól megírt darab, amiben a gitározás szerencsére nem 3 akkordból és 1 breakdownból áll, hanem olyan zenekarok hatását mutatja, mint a Killswitch Engage és az As I Lay Dying. Ha már valaki mindenképp modern metalt akar játszani igazi újító szándék nélkül, akkor azt legalább ilyen szinten. (Völgyesi)

Áprilisban jelenik meg a régebben Room of the Mad Robots néven futó, aztán a név felét idén elhagyó Mad Robots zenekar új lemeze. A progmetalosok Pareidolia című albumáról a videoklipes Peculiar Ways után az Aokigahara már a második friss szám. (Simon)

A budapesti Mirrort eddig simán beskatulyáztam AWS-kisöcsinek, és habár a legfrissebb klipjükkel sem találták fel magukat újra, de a Jelen még így is az eddigi legsúlyosabb és legkomolyabb cuccuk. Mindenképp üdvözölném, ha ezen a vonalon mennének tovább a következő dalokkal. (Völgyesi)

Az Omega Diatribe mostanában épp a harmadik nagylemezén dolgozik, de közben jó pár tavaszi koncertjük is lett volna Európa-szerte, amik a járványhelyzet miatt mind elmaradtak. Így aztán a banda turné helyett előállt egy turnévideóval, amit a 2015-ös Abstract Ritual EP Extrinsic című számához forgattak a tavalyi koncerteken. (Völgyesi)

A debreceni Pit of Saron szintén tavaly látott neki harmadik nagylemeze írásának, melyet rendhagyó módon négy részletben adnak ki. Az anyag első negyede még tavaly megjelent, most pedig kijött a második számozott adag, mely újabb három dalt tartalmaz. Ezek közül az Everdream című számhoz egy karanténvideót is kiadtak a srácok. (Simon)