2015. november 27.
Hagyományteremtő szándékkal kerül megrendezésre az első Boureque fesztivál ma este a szegedi Grand Caféban. Az esemény nevét a hagyományos török péksütemény, a burek ihlette – hasonlóan tömény, nehéz és zsíros, mint a fellépő zenekarok és zenéjük. A tervek szerint a sorozat havi rendszerességgel léptet majd fel különböző stoner, sludge, pszichedelikus, poszt-rock és hasonló underground bandákat Szeged különböző helyszínein. Az első bulin három instrumentális csapat húzza a talpalávalót.
Az estét nyitó szegedi Lucy Dreamin’ triója a szokatlan dob-basszus-basszus felállásban játszik improvizatív sztóner témákat. A promószöveg szerint zenéjükben „extra vastag, csucsogó burek riffek várnak 10+ perces tételekre osztva, melyek alatt groovy zúzás váltakozik lebegős-mantrázós hangulattal,” ebben pedig kénytelenek leszünk vakon hinni, hiszen a szervezők további kommentárja szerint a csapat annyira underground, hogy nincs is semmiféle internetes jelenlétük.
Nem úgy, mint az utánuk következő vajdasági Szikesnek, akikről nemrégiben már magazinunk hasábjain is olvashattatok egy alapos bemutatót. A sivatagi sztóner kvartett legfőbb ihletője a Kyuss, de a Neurosistól az Entombedig sokféle további hatás is tetten érhető a zenéjükben. Első anyaguk, egy igencsak bólogatható ötszámos self-titled EP idén augusztusban jelent meg.
A záróakkordokat pedig a győri Rosa Parks játssza majd, akikről szintén írtunk már idén: a post-rock csapatnak márciusban néztük meg egy koncertjét, amikor is egy energikus, pozitív atmoszférájú előadást láthattunk tőlük a fővárosi Corvintetőn. Akkor az este nyitányaként játszottak, de helyenként pörgős és tördelős, helyenként merengősen elszállós dallamaik bizonyára levezetésként is remekül megállják majd a helyüket az első két banda mocsárjárása után.
