Mi ez, csak nem Carnifex egy tévéreklámban?

carnifex scott lewis

Alighanem az angol Virgin Trains vasúttársaság rendkívül vicces szeretett volna lenni, amikor az új tévéreklámjukat arra a koncepcióra húzták fel, hogy „ha velünk utazol az állásinterjúdra, az olyan, mintha Spandau Ballet-t hallgatnál, ha meg inkább autózol, az valami irritáló kalapálós metál lesz” – az irritáció jeléül főhősnőnk dugóba kerül, defektet kap, gyászosan elkésik, és végül interjú helyett a biztonságiak ki is dobják. Mindehhez aláfestésül pedig végig egy Carnifex-szám szól, konkrétan az Answers in Mourning a 2008-as The Diseased and the Poisoned lemezről.

 

Ha túllépünk azon, hogy a reklám a „metál = zaj” sztereotípiára épít, az egész akár még frappáns is lehetne, de valójában több helyen is sántít a dolog:

  • a vasúttársaság thrash metalnak nevezi a Carnifexet, pedig ugye az deathcore
  • nem kértek engedélyt a bandától a dal felhasználására és nem is fizettek nekik semmit
  • sőt, annyira nincsenek képben, hogy mikor egy kommentelő megkérdezte, mi ez a metálszám, hirtelen meg sem tudták mondani, még az előadót sem.

Ezek után nem is csoda, hogy a zenekar morogni kezdett a Twitteren:

Imádjuk, amikor mindenki pénzt keres a zenénkkel, azt a pár embert kivéve, akik megírták, felvették és előadták. Látta más is ezt a reklámot?

Soha nem leszünk ennél „mainstream”-ebbek, és a Virgin Trains egy forgalmi dugóhoz, egy defekthez és egy letartóztatáshoz hasonlít minket.

Ahogy egy kommentelő megjegyezte: a 2008-as lemezt még a Victory Records adta ki, amely kiadó mindig is legendásan szerette kihasználni a zenekarait, szóval megeshet, hogy a zenekar háta mögött ők kaptak némi juttatást a dal felhasználásáért. De mivel a vasúttársaság tényleg abszolút fogalmatlannak tűnik, így könnyen lehet, hogy a Victorynek ezúttal semmi köze az egész balhéhoz.

Vajon Scott Lewisból mennyire fog kibújni a belső Trent Reznorja ettől az egész ügytől?