2011. szeptember 17.
Twitter-oldalán kérdezték meg a Lamb Of God frontemberét, Randy Blythe-ot arról, hogy szerinte mely zenekarok lehetnek napjaink leghatásosabb zenekarai, pionírjai, rá kik hatnak. Ugyanakkor a válasz egy kicsit más irányba kanyarodott, mert bár megjegyezte, hogy őt Nick Cave inspirálja a leginkább, szerinte napjaink zenéje többnyire szemétre való, és várja azt, hogy valaki lenyűgözze. Úgy gondolja, napjaink kultúrája derivatív és referenciális, erre hozta fel példának azt, hogy az emberek humora is kimerül a televízióban és a #winning mémben, aminél csak a zene rosszabb, mert ő is mindig azon van – bár a Lamb Of God lemezeinek tükrében ez azért érdekes vitatéma lenne -, hogy mindig új módon gondolkodhasson, hogy más legyen a végeredmény. Saját bevallása szerint belefáradt abba, hogy mindig ugyanazt hallja vissza, és hogy ő nem szeretné mindezt a szemetet benyelni, ezzel is arra buzdítva az embereket, hogy nyissák fel a szemüket. És ha ez nem lenne elég, egy másik rajongó a djentről kérdezte az igen morcos énekest, akinek válasza hasonló vehemenciát tükrözött: szerinte ez a lehető leghülyébb név egy újabb metalon belüli műfajnak, és különben is a djent nem egy műfaj, hanem egy túlértékelt hülyeség. Szarnak tartja a deathcore-t, a djentcore-t (van ilyen?) és a „nem tudok játszani semmin, csak számítógépen-core”-t. Szerinte bárminek hívhatják a djentet, az valójában heavy metal, mert ő is hívhatná magát gyümölcsdenevérnek, lemásolva annak a mozdulatait, de mégsem tudna repülni, és a Meshuggah sem djent, hanem Meshuggah, b*sszameg. Szóval ha a soron következő LOG-nagylemez csak fele ennyire is dühös és nyers lesz, mind jól járhatunk.
