2014. január 4.
KLIPÖZÖN. A NuSkull Magazin külön bejáratú videórovata, ami hétről-hétre, vasárnapról-vasárnapra szedi össze az érdeklődők számára az oldal lefedettsége alá tartozó előadók legfrissebb klipmegjelenéseit. Legyen az hazai vagy külföldi, hardcore vagy post-rock nálunk minden hét utolsó napján megtalálod az azt megelőző hetet összefoglaló mozgókép összegzésünket. Ezzel kívánjuk olvasóink számára lehetővé tenni azt, hogy tartani tudják azt a feszített tempót, amit a zenevilág diktál számukra. Az év ötvenkettedik hetében a következő zenekarok kerültek fel a listára: Fall Out Boy, Lionheart, DMC / Wayne, Neberu, Crossfaith, Shapist, AWS, Kingdom Of Giants, Cabin Boy Jumped Ship, I Am Revenge. Kik a kedvenceid a héten?
Folytatódik a Fall Out Boy sorozat! Mivel a legutóbb pár szóval elintéztük az aktuális epizódot, most egy kicsit részletesebb leírást kaptok a történésekről, meg amúgy is elég karcsú az eheti Klipözön, szóval: a zombiságából kijózanodott Patrick Stumpot mindenféle bírósági mizéria hiányában rögtön rács mögé dugnak a gitáros, Joe Trohman brutális meggyilkolása után. Trohman eközben megérkezik a punci pop-punk pokol (bocsi) legmélyebb bugyrába, ahol az ördög nem más mint maga gitározó(!) Tommy Lee. Ezalatt viszont Andy Hurley is becsajozik egy pincében, úgyhogy már csak eddig tengő-lengő Pete Wentznek kell valami szerepet adni. Egyébként tagadhatatlanul ez az epizód a talán legviccesebb része az eddigi nyolcnak, van benne LSD, smár, pergődobos számszeríj, sőt a végén még Courtney Love is felbukkan egy TV-ben, ezzel egyértelműen utalva a következő epizód dalára. (TM)
Nehéz eldönteni, hogy a Lionheart a „jól eső egyszerűség”, vagy a „tízéves is írhatna ilyet” kategóriába esik-e a hardcore-on belül, de az biztos, hogy a dalhoz forgaott klipet se bonyolították túl: stagediving, kaja. (JÁ)
Hát persze, 2014-ben biztosan D.M.C. (utolsó érdekes pillanat: 1988) és Wayne Static (utolsó érdekes pillanat: 2003) nagy forradalmi himnuszára fog mindenki nekimenni az elnyomó hatalomnak. Szomorú visszatérési kísérlet, besült rap-rock hibridizálás, fogyasztóbarát lázadás – egyik se hangzik túl jól, pedig ezek a Noise Revolution jellemzői, ami még az X-ecutioners/Static/Linkin Park közös kudarcánál is bénább. A klip is jó gagyi lett, máris elfogyott a tavalyelőtti Run-D.M.C. haknipénz? (JÁ)
A Neberu klipje félig-meddig kilóg a sorból, hiszen valójában egy mozgalmasabb dob és basszusgitár „playthrough”-ról van szó, de mivel egyes kevésbé kreatív videókkal így is felveszi a versenyt, nyugodt szívvel hozzácsaptuk a heti válogatáshoz. A dobos szakálla alapján nem is gondolnánk, de egy kevésbé kellemes tiszta énekkel felvértezett refrént is szükségesnek érzett a csapat –pedig nem kellene ezt ennyire erőltetni. (FB)
A rajongók hangját meghallva a legutóbbi Crossfaith lemez egyik legjobb dalához, a Scarletthez kapunk egy profi összeállítást a japán elektronikus metalcore banda legutóbbi turnéjáról. A koncertfelvételek nagyon látványosak, a választott dal pedig remekül összefoglalja a banda munkásságát az utóbbi évekből, így mindenképpen ajánlott a megtekintése, már-már segít pozitív fényben feltüntetni az Apocalyze-t. (Benyo)
A Shapist gárdája tipikusan olyan a zenében utazik, amelyet mostanság minden második friss csapat a magáénak érez (ráadásul a bandanevek hasonlóságában is mintha megegyeztek volna): ezért az eredetiséget is szem előtt tartó olvasóinknak csak óvatosan ajánlhatjuk. Tördelt ritmusok, héthúros gitárok, egy csipetnyi technikázás, majd egy zongorabetét a végére – minden meg is van ahhoz, hogy a progresszív metalcore címkét helyénvalónak érezzük. Összességében egyáltalán nem nevezhető rossznak, de azért légiirányítóként ne ezt hallgassuk munka közben, mert még véletlenül a kelleténél hosszabb időre lecsukódik a szemünk. (FB)
Hogy miért indítsátok el az AWS karácsonyi ajándéknak szánt klipjét? A két ünnep közti időszak annyira uborkaszezon, hogy minden audiovizuális inger aranyat ér ilyenkor, beleértve Örsék imidzsklipjét is, aminek a zenekart előtérbe helyező részétől mondjuk elmehet az életkedvünk, annyi ilyet láttunk már, a sztorirész viszont giccses ugyan, de így karácsony környékén bőven az ingerküszöbön belülre kerülhet. Arra viszont nyomatékosan felhívnám a figyelmet, hogy ez egy AWS ballada! Akit ez esetleg nem tántorítana el a megtekintéstől, attól várom odalent a jól megérdemelt újévi jóanyázásokat. (BG)
Ha eleged van a smooth jazz-ből, nézd meg a Kingdom of Giants új klipjét. A banda tucatmetalcore-t játszuk, közepes mennyiségű (de legalább dögunalmas) tiszta énekkel, ami viszont meglepő lehet, hogy a metalcore parasztabbik szegmensét erősítő témák mellé adagolnak egy kevés szintit is. A klip szóra se érdemes, rövid időn belül elkalandozunk, és azon fogunk gondolkodni, hogy lehet az, hogy ötvenezer facebook like-kal is ilyen fikányi közönségeknek játszik egy banda. No meg azon, mi a francot főzzünk idén lencséből. (BG)
Már párhetes ez a Cabin Boy Jumped Ship klip, de kb. ennyi idő kellett ahhoz, hogy feldolgozzuk a videó összes apró részletét, hátha találunk benne bármit, ami indokolná a videó alatti pozitív kommenteket. Semmi. Nada. Teljes üresség. A tavaly megalakult, piaci szintihangzással és zacskós breakdownokkal dolgozó brit csapat videója az az imidzsklip, amit tényleg csak a Neurotic Novemberhez tudnánk mérni: a három másodperc után lenémításért könyörgő dal videóját olyan képek teszik feledhetetlenné, mint az érthetetlen sminkben játszó dobos, vagy az elképesztő kézmozgásokkal (animgifet, animgifeket, MOST!) támadó, elkeseredett fejjel kiabáló frontember, és persze ott a láthatatlan szintis srác is, meg az egészet megkoronázó, töröttszárnyú moshmadár 1:06-nál! (JÁ)
Az eheti sutyerák metalcore I Am Revenge zeneileg hozza a kötelezőt, ami ilyen esetben egy rossz évkezdéshez kiváló választás lehet. Nem kíván sokat, de a koncertfelvételekből összeollózott felvétel a háttérben kiváló lehet ahhoz, hogy elkezdjük végre az újévi edzéseinkről szóló fogadalmunkat. Hamburgból némileg több innovációra számítottam, de mint mondtam végül is szoba-bokszra megfelel. (BK)
