2012. szeptember 24.
Újabb hét, újabb klipözön rovat. A harmincnyolcadik hét újabb rekordként könyvelhető el, ugyanis az elmúlt egy héten huszonöt friss klip jelent meg. Az alábbiakban ezeket szedtük csokorba, így itt van velünk az Abraham, a The Used, az In Flames, a Pathology, a Reflected, a Mnemic, a The Bouncing Souls, a Darkest Hour, az Evan Brewer, a Corelia, a Warhound, a Paradise Lost, a Tango Underground, az Axewound, a Murder Construct, a Monuments, az Endiryah, a Graveyard, a Hexvessel, a Pure Love, az Ektomorf, a Callejon, az Arch Enemy, a My Best Habit és a While She Sleeps. A maratoni lista pedig most már csak véleményezésre szorul, amit annyiban könnyítenénk meg, hogy feltesszük a kérdést miszerint az itt felsorolt huszonöt videó közül szerintetek melyik a legértékesebb öt darab? Írjatok listát kommentben!
Az eheti klipözönt összeállította Buzás Krisztián, az összeállításában segédkezett Bali Dávid és Földesi Balázs.
Kezdjük is rögtön az eheti listát egyben egy ajánlattal, méghozzá egy olyan ajánlattal, ami főleg azoknak kedvez majd, akik élik a sötét és borongós hangzásokat, akiknek a sludge-ról egy életérzés jut eszébe és azoknak, akik számára szimpatikusnak hatnak az olyan nevek, mint a Cult Of Luna, a Neurosis vagy a The Ocean. A többnyire progresszív post-metalként jellemezhető svájci (!) Abraham (korábban Le Baron Vampire) azonban nem egy újekletű csapat. Idén márciusban vonultak ismét stúdióba, hogy felvegyék a szeptember 28-án megjelenő új nyolcszámos nagylemezüket, mely The Serpent, the Prophet & the Whore címmel fog napvilágot látni a Pelagic Records (a The Ocean főnök kiadója) gondozásában. A bemutatkozó An Eye On The Universe lemezről itt írtunk. A hattagú formáció egyébként a post-hardcore-t, főleg a Poison The Well hatását is kiemelendőnek tartja még, ha az a legújabb Start With A Heartbeat c. daluk klipjében nem is jelenik meg túl egyértelműen. A videót Victor Jaquier rendezte.
Az ezredfordulót követő emocore hullám egyik legnagyobb befutója volt az első albumos The Used, akik gyorsan a korabeli srácok kedvencei közé emelkedtek lendületes és slágeres dalaiknak köszönhetően. Az elmúlt tíz évben azonban sok víz lefolyt a Dunán és a zenekar is változott. Berték felnőttek és ezzel párhuzamosan dalaikból a legtöbb rajongó szerint kiveszett a tűz. Legutóbbi Vulnerable c. nagylemezük erőteljesebb szerzeményeket vonultatott fel, mint az elődje, azonban így se tudta megugrani, sőt megközelíteni se a debüt szintjét. Hogy ezt a folyamatot meg tudják-e majd fordítani viszont már csak rajtuk fog múlni, de a rajongók irányába tett legutóbbi lépésről, konkrétan a Put Me Out klipjéről már nektek kell eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem:
Shan Dan, aki korábban a Winds of Plague és a World Under Blood számára is készített klipeket most fogta magát és az egy éve nálunk járt In Flames legutóbbi albumáról (A Sounds of a Playground Fading) kiszemelt egy elfeledettebb tételt, hogy ahhoz készítsen el egy klipet. A választás a The Jester’s Door c. dalra esett, aminek a videója végül olyannyira jól sült el, hogy az In Flames kiadója, a Century Media Records nem hivatalos klipként le is közölte saját YouTube-csatornáján és a zenekar is megosztotta facebook oldalán. Hogy ez egy jól elsült marketing fogás vagy csak szerencse azt döntsétek el ti! A klip mindenesetre az alábbi ablakban megtekinthető:
A Pathology valamiért nem egy túl ismert név a hazai színtéren, pedig Amerikában jó értelembe véve egy igen kelendő importtemékként tekintenek a srácokra. Az alapvetően modern, de hagyományos alapokra építkező death metal csapatként funkcionáló zenekar ezidáig, azaz 2006 óta öt teljes értékű nagylemezt jelentett meg, amelyek közül a legújabb szeptember 25-én fog megjelenni The Time Of Great Purification címmel a Victory Records gondozásában. A tagok szintén nem ismeretlenek, hiszen ott van az alapító dobos Dave Astor (ex-Cattle Decapitation, ex-The Locust), az énekes Jonathan Huber (ex-I Declare War), továbbá Kevin Schwartz gitáros és Oscar Ramirez basszer. A csapat eddig olyan zenekarokkal turnézott, mint a Vader, az Immolation, a Deicide, a Nile, az Obituary, de legutóbb első komolyabb headliner turnéjukon olyan csapatok melegítették be nekik a színpadot, mint a Fallujah, az Enfold Darkness vagy épp a Fit For An Autopsy. Íme a Tyrannical Decay videója:
A jelenleg modern és dallamos pop-rockban utazó Reflected és az NSK útjai eddig nem túl gyakran keresztezték egymást, azonban a közel jövőben minden bizonnyal többet olvashattok majd a srácokról és a munkásságukról. Az eddig három nagylemezt megjelentő csapat jelenleg épp a negyedik kiadványán dolgozik nagy erőkkel, mely a New Atlantis fedőnevet viseli és csak fokozatosan „fejezetről fejezetre” ismerhetjük majd meg. A hét elején debütált az első zenés epizód klipje, amely a No Apocalypse c. dalhoz készült el Hencz Péter rendezésében. A zenés hangoskönyvként beharangozott nagylemez 2012-ről és a világvége-hisztériáról szól és első része (Fear) itt tekinthető meg. Hamarosan érkezik a folytatás is!
A Mnemic megítélése elég sokat változott az elmúlt éevkben, aminek legfőbb oka az urak hullámzó teljesíménye volt. A dán zenekar idén jelentette meg legújabb Mnemesis c. nagylemezét, melynek fogadtatás érzhetően jobb volt, mint elődjének, de a legtöbb rajongó így is éhes és csalódott maradt. Az album legmarkánsabb slágerét, az I’ve Been You címűt választották klippes dalnak, amit korábban a csapat egyetlen eredeti tagja, Mircea Gabriel Eftemie így kommentált: „Ez az egyik legfogósabb darab is, hiszen egyszerű, könnyen emészthető és dallamos. Ha valaki arra gondolt, hogy valami technikás, furcsa és őrült vagy jobban mondva valami nem ránk jellemző djentes megoldással állunk ki az tévedett.” Hogy ténylegesen milyen dalról van szó és a csapat korábbi munkásságának függvényében ennek megítélése hogyan változik azt viszont már nektek kell eldönteni. Rendező: Patric Ulleaus.
A Rise Records „megújhodásának” egyik legjobb döntése volt talán a tavaly nálunk járt The Bouncing Souls szerződtetése, akik a punk rock szerelmeseinek egész biztosan nem ismeretlenek, hiszen az elmúlt tizenöt évben nyolc nagylemezt tettek le az asztalra. A legújabb és a sorban egyébként kilencedik nagylemezük, a Comet pedig most nyár elején látott napvilgáot és ugrott azonnal a Billboard lista közepére, ami egy ilyen jelleggű zenekar kapcsán meglehetősen előkelő pozíció. Az előrejutásért és a fiatalabb generációval való megismertetés jegyében ezidáig már harmadik klipjük debütált az új albumhoz (Static, Ship In A Bottle), amelyek közül a legújabb épp a minap a Coin Toss Girlhöz. Szerintetek eddig melyik a legjobb a három klippes dal közül?
A Darkest Hour az a csapat, akiket egész biztosan nem kell senkinek sem bemutatni, hiszen egy hozzánk hazajáró és klasszikus csapatról van szó, akik egyben a metalcore pionírjai és éltetői. Tavaly jelent meg legutóbbi The Human Romance c. hetedik nagylemezük, melyről ezidág négy dal kapott klipet (Savor The Kill, Love As A Weapon, Your Everyday Disaster és Severed Into Separates). Ezekből a legutóbbi az, amelyet magyarként mindenképp kötelező megnézni, hiszen a Téveszméből ismert Nagy Viktor rendezte (Mihaszna Film). Az alábbiakban viszont az új In Flames videóhoz hasonlóan elkészült egy nem hivatalos klip a World Engulfed In Flames c. dalukhoz, mely a Fatal Artist által rögzített 2011 és 2012 közötti elő felvételekből lett összeollózva. Hogy tetszik?
Van köztetek olyan basszusgitáros, aki esetleg nem ismeri Evan Brewer nevét? Ha igen, akkor sürgősen pótolja hiányosságát, ugyanis egy olyan karakterről és tehetségről van szó, aki előtt a szakma egyként hajt fejet. A jelenleg a The Faceless kötelékében bőgőző Evan korábban az Animosity és a Reflux tagjaként már beírta magát a zenetörténelembe, de turnézott már az A Life Once Losttal, a Cynic-kel és a Terrorral is (a Climaxes nevű projektjét pedig akkor most szóba se hozom). Eddigi legnagyobb dobása azonban a barátja kiadójánál (Sumerian Records) megjelentetett szólólemeze, az Alone volt, ahol egy szál basszusgitárral cirka fél órában bűvőlte el az arra érdeklődőket. Most azonban megjelent egyfajta flash videó a Vertigo c. dalához, ami vizuálisan is segít a zenével való azonosulásban. Nektek hogy ment?
A progresszív zenék szerelmesei minden bizonnyal jól emlékezetükbe vésték a Corelia nevet, a tavaly szeptemberben megjelent Nostalgia című album hatására. A kaliforniai újoncok olyan nevekkel vették fel a versenyt, mint a Protest The Hero vagy a TesseracT. Az a tény, hogy ilyen neves bandák megjelenései mellett sem vesztek a feledés homályába bizonyítja, hogy érdemes odafigyelni rájuk. Ahogy annak idején megírtuk, ez évben egy b-oldalas kiadvánnyal is megörvendeztettek minket, amelyen a Nostalgia alapjáraton is – tehát énekkel felvértezve – rendkívül technikásnak és komplexnek tűnő számait adták ki instrumentális formában. Ugyanezen a kiadványon szerepel a The Sound Of Glaciers Moving című szerzemény stúdiókoncertes változata is. Ugyan a vizuálisabb lelkületű hallgatók már magát a számot hallgatva a stúdió falai között érezték magukat, a Corelia a kevésbé nagy képzelőerővel bíró rajongókra is gondolt. Nemrégiben kiadták a „koncert” közben rögzített képanyagokból összeállított videoklipet is, melyet itt meg is osztunk Veletek.
Az eheti összeállításban sem feledkezünk meg a hardcore rajongókról, ugyanis a Warhound képében egy olyan csapatot mutatunk be nektek, akik körül az utóbbi időben igencsak felgyorsultak az események, hiszen nemsokára megjelenik első nagylemezük, a Colder Then Ever. A bemutatkozó nagylemez főleg azoknak a zenerajognóknak fog kedvezni, akik szeretik a régivonalas hardcore csapatokat és az olyan oldschool hip-hip formációkat, mint a Wu-Tang Clan vagy az Onyx. A zenekar olyan hardcore alapvetéseket jelölt meg legfontosabb hatásként, mint a Fury Of Five, a Biohazard, a Crown Of Thornz vagy épp a Terror. Hogy érdemes-e várni a nagylemezt vagy, hogy mennyire érvényesülnek a hatások azt döntsétek el ti. Íme a No Love klipje, a szöveggel a leírásban:
A Paradise Lost az elmúlt egy évtizedben hosszú idő után csak visszatalált az Icon/Draconian Times-érához, amelyben fennállásuk legsikeresebb korszakát tisztelhetjük. A nemrég megjelent tizenharmadik nagylemez, azaz a Tragic Idol képében a csapat metalosabb korszakának reneszánszát köszönhetjük, hiszen újra megjelentek a metalos elemek és eltűntek a könnyedebb szintis, alternatív rockos megoldások. A nemrég debütált Fear Of Impending Hell klipje pedig ezt alá is támasztja egy élő felvételekből összeválogatott videó képében, mely kiválóan tükrözi, hogy hosszú évek után a zenekar ismét elemében van:
Az itthoni hardcore élet egyik meghatározó szereplője az idén tizenkét éves fennállását ünneplő egri Tango Underground. Évek óta jelen vannak és évek óta töretlenül játsszák azt, ami szívügyük. Ennek a folyamatnak a következő állomásaként jelent meg az Amíg csak lehet videoklipje, amely a nyár elején megrendezésre kerülő II. Eger Hardcore Family Fest alatt rögzített felvételekből lett összevágva. Az eseményen olyan zenekarokkal osztották meg a színpadot, mint a Tisztán A Cél Felé, a Cannonball, a Genetika vagy a Slice And Dice. És hogy milyen volt a hangulat? Azt hiszem ebből a videóból ez egyértelműen ki is derül:
Az Axewoundról már korábban is volt szó a klipözön rovat keretin belül, hiszen nemrég Cold c. dalukra forgatott klipjükkel mutatkoztak be ténylegesen egy nagyobb közönségnek. Aki nem ismerné őket azoknak elmondom, hogy egy olyan formációról van szó, amiben benne van Matt Tuck, a jelenleg új albumán munkálkodó Bullet For My Valentine frontembere, a Cancer Bats énekese, Liam Cormier, továbbá a Glamour Of The Kill gitárosa, a Rise To Remain ex-basszusgitárosa és a Pitchshifter dobosa. A supergroup idén október elsején fogja megjelentetni bemutatkozó nagylemezét, a Vultures-t, amelyről az alábbiakban meg is érkezett a második klipes nóta, méghozzá az Exochristhoz. Melyik tetszik jobban, ez vagy a Cold?
A klipözön eheti huszonöt szereplője közül a Murder Construct kilóg egy kissé a sorból, abból a szempontból, hogy egy pár nappal korábban jelent meg, mint egy hét, ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy jelenlétük megkerülhetetlen. A grindcore szerelmesei pedig most rögtön előre is törhetnek, ugyanis egy olyan ajánlatról van szó, amiben a következő tagok foglalnak helyet: Travis Ryan (Cattle Decapitation), Leon del Muerte (ex-Exhumed, ex-D.I.S., ex-Intronaut, ex-Impaled, ex-Phobia), Kevin Fetus (Watch Me Burn, Fetus Eaters), Caleb Schneider (Bad Acid Trip) és Danny Walker (Intronaut, Exhumed, ex-Jesu, ex-Uphill Battle). Mindez pedig már önmagában garancia a minőségre, így ajánljuk figyelmetekbe a csapat Relapse Records gondozásában megjelent bemutatkozó nagylemezét (Results), melyről álljon most itt a Red All Over c. dalukra forgatott videó:
Az elmúlt években hatalmas népszerűségnek örvendő djent továbbra is él és virul – annak ellenére, hogy a stílus létjogosultságának a kérdése örök és heves viták kirobbanásához vezet, minden lehetséges alkalommal. Az erről alkotott gondolatainkat persze mi sem szeretnénk kőbe vésni – az a szép, ha mindenkinek megvan a maga véleménye –, de az biztos, hogy amíg minőségi anyagok is érkeznek lejátszóinkba, addig nyugodtan csámcsoghatunk az ilyen kevésbé lényeges dolgokon. A londoni Monuments ugyan már évek óta az első, teljes értékű korongján munkálkodott, de csak idén augusztusban sikerült olyan formába önteni a dalokat, amely méltó képet fest a csapat készségeiről. Bár a Gnosis kissé megkésett, de olyan erős dalcsokorral rendelkezett, hogy csaknem minden kétkedőt sikerült megnyerniük a lemezzel. A kétkedők elleni hadjárat pedig tovább folytatódik, ennek legújabb fegyvere a 97% Static című dalhoz készült klip:
Az élőben állítólag meglehetősen arcpirító brutalitással bíró bécsi Endiryah neve elsősorban közelgő magyarországi koncertjeik miatt került be a klipözön rovatunkban, mindamellett, hogy a napokban debütált Collapse c. dalára forgatott klipje is. A turné élményeket összegző videóval előrukkoló csapat eddig egyetlen nagylemezzel rendelkezik (Fragments Of Flagship) és olyan csapatok rajongói számára ajánlja magát, mint a The Black Dahlia Murder, a Bring Me The Horizon vagy épp az All Shall Perish. Egy biztos, ha egy gyilkos metalcore koncertre vágysz, akkor október 16-án Budapesten és október 15-én Siófokon csípheted el őket az új EP kiadására készülő székesfehérvári Sleepless és a szekszárdi „láncfűrész-hardcore” Don Gatto oldalán.
Tavaly mi is csak lelkendezve tudtunk nyilatkozni a Graveyard Nuclear Blastes debütálásáról, hiszen a Hisingen Blues egy kiváltképp szerethető, szórakoztató ősrock album lett, ami a mai napig sem veszített autentikus, átütő erejéből. A zenekar a tavaly márciusi kiadvány után másfél évvel már új lemezzel is jelentkezik: a Lights Out címre keresztelt kiadvány (amely a srácok nyilatkozata szerint sem az Entombedre, sem a UFO-ra nem akar utalni, bár mindkét bandát nagyon tisztelik) október 26-án kerül a boltok polcaira, és ehhez készült el a Goliath című dalra az alábbi retrospektív videó Artur Wolgers rendezésében. Nektek hogy tetszik a dal a korábbiak függvényében?
A tavaly a Szabad az Á-ban, idén pedig a Fekete Zajon megforduló finn-brit Hexvessel új lemeze No Holier Temple címmel jelent meg szeptember 7-én a Svart Records gondozásában. A kiadói jellemzés szerint az új lemez a hetvenes évek akusztikus folklór-hangulatát egy sokkal pszichedelikusabb, fenyegetőbb hangvételben gondolja újra, amely így utólag ténylegesen meg is állja a helyét. A No Holier Temple nem csupán a tavalyi fellépés hangulatát érteti meg, hanem azt is igazolja, hogy a zenekar most érte el kifejezőkészségének csúcsát, mindezt pedig tökéletesen alátámasztja a His Portal Tomb c. dalukra forgatott frissen megjelent klip, melyet Marja Konttinen rendezett többek között a Lot In Sodom c. filmből felhasznált képkockákból:
Aki nem tudná annak eláruljuk miről is van szó: Frank Carter a Gallows-szal történő szakítását követően gondolt egyet és összeállt a Jim Carollal, akit korábban a The Hope Conspiracy gitárosaként ismerhettetek meg, továbbá benne volt még a The Suicide File névre hallgató rövid életű hardcore zenekarban is. A lényeg, hogy ketten összehozták a Pure Love-ot. A korábbi zenekarok hangzásvilágával ellentétben azonban itt egy jóval könnyedebb és populárisabbat vonalat megcélozva. Ennek a projektnek a harmadik klipjét tisztelhetjük a Riot Song képében, melynek videóját Ross Cairns rendezte (korábbiak: Bury My Bones, Handsome Devil’s Club). Eddig mit gondoltok melyik a legerősebb a három megismert szerzemény közül? Az Anthems c. bemutatkozó nagylemez egyébként csak februárban fog megjelenni.
A Farkas Zotya vezette Ektomorf a napokban jelentette meg Black Flag névre hallgató legújabb nagylemezét, mely a sorban már a tizedik és nemsokára a NuSkull hasbájain is elemzésre kerül. Tizennyolc év telt el a megalakulás óta, ami idő alatt megannyi dolgot megélt a zenekar, de a stílusuk mindmáig nem változott, így a klasszikus groove/thrash metal szerelmesei minden bizonnyal most is elismerően fognak csettinteni. Friss hír azonban hogy a Schrottner Tamás visszatért a csapat kötelékébe, aki 2003-tól 2010-ig erősítette a csapatot korábban. A zenekar egyébként november 1-én az A38-on ad majd koncertet az osztrák Privilage of Approval és a hazai Sold for Evil társaságában. A kérdés már csak az, hogy nektek hogy tetszik az Unscarred klipje?
A Callejon a modern német metalcore egyik legkellendőbb neveként vált híressé az utóbbi években három eddig megjelent nagylemezével és többek között a nemrég debütált Wherever I May Roam c. Metallica-himnusz átdolgozásával. Negyedik nagylemezük idén nyáron jelent meg Blitzkreuz címmel, de a Kind Im Nebel már így is a harmadik videó, ami a nagylemez és a zeneakr népszerűsíétést szolgálja. Elsőként érkezett a Porn From Spain 2 c. dal, benne a Kreator főnök Mille, K.I.Z. és Sebastian Madsen vendégeskedésével, azt követően jött a címadó, most pedig itt van az album lassabb tétele, a lírai Kind Im Nebel. Ne lepődjetek meg, mert ennek a dalnak nincs köze a zenekar korábbi hangzásához, ettől függetlenül érdemes vele tenni egy próbát:
Ugyan nem éppen a Khaos Legions névre hallgató Arch Enemy album személyében tisztelhetjük a svéd zenekar legmeghatározóbb és legmaradandóbb munkáját, de összességében még így sem volt annyira vészes a helyzet – annak idején itt írtunk a korongról. Élőben már a vártnál sokkal jobban működött a dolog, a nyári fesztiválszezon alkalmával hozzánk is ellátogattak az idei Hegyalja Fesztivál keretein belül, ahol azt hiszem egy rendkívül összeszokott zenekar képe körvonalazódott minden arra tévedt zeneszakértő lelki és valós szemei előtt. A kilencedik nagylemez további népszerűsítése érdekében nemrégiben új videoklippel jelentkezett a csapat, melyet a Cruelty Without Beauty című szerzeményhez készítettek és állatkínázások ellen foglalnak benne állást – természetesen a címhez méltó, sötét hangulatot árasztó stílusban:
A hazai hétvége keretein belül általunk is kiértékelésre került és a tízes skálán hetes pontszámra értékelt My Best Habit legutóbbi Gravedigger c. nagylemezéről kiválasztott Through The Eyes Of A Liar c. daluk hosszú várakozás után végre megkapta a klipjét, mely Strommer Gergely munkáját dícséri. A srácok egyébként pár héttel ezelőtt egy meglepetés videót is bemutattak facebook oldalukon Forgive Me Brother c. dalukhoz, amit itt tudtok megtekinteni. A budapesti zenekar mindeközben valamiért sértésnek érzi, ha egy komoly olvasótáborral bíró zenei szaklap őszintén támogatni próbálja, de ettől függetlenül az ő klipjük ugyanúgy múlt héten jelent meg, ahogy szinte mindegyik az ittlevők közül, tehát a helye itt van:
Kétségtelen, hogy a This is the Six című While She Sleeps-nagylemez előzetes hírnevét a videoklipeknek köszönhette, és a brit banda a megjelenést követően sem adja alább az egyébként felettébb igényes, ám némiképp régi vágású öntukmálást, így ismét egy új videót köszönthetünk, amely az Our Courage, Our Cancer című dalhoz készült el. A sorban ez már a hetedik klipje, hiszen korábban olyan dalokhoz forgatott videót az angol sikercsapat, mint: a Seven Hills, a This Is The Six, a Be(lie)ve, a Dead Behind the Eyes, a Crows és a Hearts Aside Our Horses. A formáció egyébként október 27-én a Dürer Kertben ad koncertet az Architects vendégeként, a Heights oldalán.
