2024. április 5.
Két év kihagyás után új dallal jelentkezett a brit Boston Manor. A popos emót alteres ízekkel, valamint poszt-hácés elborulásokkal keverő blackpooli ötös ezzel ünnepli meg, hogy teltházra pakolta a hétállomásos brit turnéját. Az erősen deftonesos Sliding Doors Henry Cox énekes szerint afféle karrierösszegző darab arról, hogy mindazok a döntések, amiket eddig meghozott, hogyan vezettek a mostani életéhez, illetve a zenekar jelenlegi állapotához.
Ez a dal elgondolkodtatott, hogy is indult az egész zenekar. Anno párszor dumáltunk Dannel [basszusgitár] és Mike-kal [gitár] – akit akkor még alig ismertem -, hogy kéne csinálni egy bandát. De akkoriban egy másik városba jártam művészeti suliba, és csomó egyéb dologgal foglalkoztam. Legalább két másik zenekarban is benne voltam akkor totál más arcokkal, szóval azt gondoltam, hogy ez csak ilyen tervezgetés, semmi több.
Egy hétvégén elutaztam a szüleimhez látogatóba, és gondoltam, felbuszozok egy barátomhoz, hazafelé viszont a busz balesetet szenvedett. Nem volt komoly, senki se sérült meg, de le kellett szállnom, és olyan későn már nem nagyon jártak buszok Blackpool azon részén. Írtam Mike-nak és kiderült, hogy pont az ő utcájukban rohadt le a busz, úgyhogy átugrottam hozzá. Aznap éjjel tulajdonképpen megírtuk az első dalunkat a demónkra, egy pár hétre rá pedig először léptünk színpadra. Ha az a kocsi akkor nem hajt bele a buszba, talán soha nem születik meg a zenekar, nem jutunk el azokra a helyekre, ahol jártunk, nem találkozok a feleségemmel és feleennyi barátom se lesz. Azt se tudom, hogy egyáltalán zenélnék-e akkor.
