2018. március 6.
Újabb friss hazai zenekar nevét kell megjegyeznünk: a hétvégén debütált a Padlás zenekar, avagy Budapest válasza az angol Basementre. A csapat néhány tagja már ismerős lehet a tavaly egy remek kislemez után határozatlan időre leállt Dryvia zenekarból, zeneileg viszont a két bandának kevés köze van egymáshoz. A Padlás ugyanis 21. századi grunge-ot játszik, és még véletlenül sem veszi magát komolyan, legalábbis az első dal, a műfajparódiának is beillő Hülye kérdés és a srácok bemutatkozó nyilatkozata alapján semmiképp. A csapat így foglalta össze saját kezdeteit:
A zenekar 2017 áprilisában kezdett kialakulni. Eredetileg a Dryvia nevezetű formációban játszottunk hardcore/metal, vagy ha úgy tetszik, metalcore stílusban, de ebben az időben már nem igazán hallgattuk ilyen zenét. Bár nem olyan régen voltunk túl egy EP-n, amely közepesen sikeres volt a színterén belül, és új dalok is születtek. Ezek ellenére a zenekar apátiába fordult, a dalok nem kerültek kidolgozásra, valamint a lemezt népszerűsítő fellépések végeztével a dobosunk is kilépett. Ebben a hangulatban született meg első dalunk, a Hülye kérdés, szinte paródiájává válva annak, hogy mennyire semerre sem haladunk. Konkrétan egy átlagos délután a „játszunk ilyen szart” felkiáltással pillanatok alatt megszületett mind a szöveg, mind a dal. A cél az volt, hogy a számunkra az akkor még lenézett egyszerűséget a lehető legértelmetlenebb szöveggel párosítsuk. Nevünk is hasonló módon választottuk: hazudhatnánk, hogy komoly gondolkodás és mérlegelés után neveztük el magunkat, de igazából csak annyit mondtunk, hogy ha van olyan zenekar, hogy alagsor (Basement), akkor mi leszünk a Padlás.
Eleinte furcsa volt, de ahogy egyre többet hallgattuk, egyre jobban tetszett a dolog, és utólag derült ki számunkra is, hogy az egyszerű ösztönös gondolatok mögött mégis mennyi mély dolog van, és hogy a zenét nem kilóra érdemes mérni. Újabb és újabb dalok születtek, és ez a céltalan örömzene egyre komolyabban foglalkoztatott minket. Ez addig fajult, hogy elkezdtünk a Padlással próbálni, és végül a dalokat megmutattuk egy régebbi Dryvia-tagnak, Farkas Zalánnak (aki a nemecsek nevezetű punkegyüttes dobosa is egyben). Ő „ez nagyon szar” felkiáltással csatlakozott is hozzánk, és ezzel megalakult a Padlás klipben látható felállása. A tagok a következőek voltak: Petrényi Dániel – gitár, Kollár Szabolcs – gitár, Farkas Zalán – dob és Zagyva Zoltán ének/bassz. A klipet még nyáron forgattuk Egerben az Agriart klubházban, egy fülledt augusztusi napon. Külön érdekesség, hogy a klip a gitárosunk, Kollár Szabolcs (Hindmost) segítségével készült. A klipforgatás után az eredetileg is felhasznált szintetizátoros aláfestés megszólaltatására csatlakozott hozzánk Hajdu Dávid, aki sajnos a klipben még nem jelenik meg, de az elkészült anyagot már nem akartuk kidobni. Az egyszerűség kedvéért képzeljétek azt, hogy ő a zacskóember.
Stílusunk leginkább különböző grunge zenekarok hatásait ötvözi szintetizátoros aláfestéssel, valamint néha a metálos korszakból megörökölt ordibálós részekkel. Célunk, hogy új dolgokat fedezhessünk fel, visszaszerezzük a technikás zenék írásának monotonitásában elveszített örömöt. Nem tudjuk, hogy régebbi rajongóinktól mire számíthatunk az új zenei irányt illetően, biztos lesz akinek csalódást okoz. A legfontosabb azonban az, hogy saját magunknak feleljünk meg, és úgy érezzük, hogy ezen az úton helyes elindulnunk.
A banda már el is készült az első kislemezével, amely A poén a végén címre hallgat, Sohajda Péter keverte és maszterelte a Standing Waves stúdióban, és a srácok ígérete szerint hamarosan meg is jelenik. A bemutatkozó koncert pedig március 16-án lesz Egerben a Zöld Pecsétben, a további fellépők a Macskanadrág, a The Ocean Front és Stefán Tomi.
