Az Underoath fullban nyomja a linkinparkcore-t

Előbb kapunk Underoath drum and basst, mint GTA 6-ot.

Ez csak az egyik vicces/megrökönyödött hozzászólás volt a sok közül az Underoath legújabb dalának videója alatt. A metalcore-banda – miközben épp szünetelteti a negyedik nagylemezének, a They’re Only Chasing Safetynek a huszadik évfordulós, végigjátszós világ körüli turnéját az európai és az amerikai állomások közt – kidobott egy új dalt Teeth címmel (valamit nagyon élnek ezekkel a fogas dalcímekkel), a szám pedig alaposan megosztotta a rajongótábort.

Ennek az az oka, hogy a trekkben nagyjából 1/3 arányban van a zúzós rész az elektronikával szemben. Ez nem annyira meglepő, az Underoath már kísérletezget ilyesmi hangzással egy ideje, de talán még sosem mentek el ennyire popos, elektrós irányba. A dalhoz készült videóban is pusztán a két énekes, Aaron és Spencer mutatkozik (talán pont ők voltak a főkolomposok), a hangzás mögötti szabadságvágyat pedig így írta le utóbbi:

Ezzel az új dallal egy eddig fel nem fedezett területre tévedtünk. Egy olyanra, amit mindig is szerettem volna bejárni ezzel a zenekarral, csak nem hittem, hogy egyáltalán lehetséges. Majdnem olyan hangulata van, ami a klasszikus hip-hop sample-ökre emlékeztet, vagy valamire, amit a Linkin Park csinálhatott, és ezt nagyon klassznak találom. Sosem gondoltam volna, hogy tényleg egy Underoath-dalban fogjuk ezt megcsinálni, de nagyon természetesen kicsorgott belőlünk.

Timothy McTague gitáros – akinek itt nem sok dolga volt – pedig ezt tette hozzá:

Az egyik dolog, amihez mindig visszatérünk, ahogy belevágunk a zenekar egy új fejezetébe, az az, hogy csak beleállunk a dolgokba. Semmire sem mondunk nemet, és próbáljuk is emlékeztetni magunkat arra, hogy azt csinálhatunk, amit csak akarunk. Ahelyett, hogy megpróbálnánk egy bizonyos típusú dalt írni, csak hagyjuk, hogy az megírja magát. Szerintem az igazán nehéz és jelentős felimserés művészként az, hogy tudd, mikor kell félreállni az útból, és néha a kreativitás azt jelenti, hogy hagyod, hogy a dal megírja magát, és nem próbálod olyanná formálni, amilyen nem akar lenni.

Bármi is legyen a bandának ez az új fejezete, abba nagy valószínűséggel beletartoznak a tavaly kiadott különálló dalok is (Lifeline, Let Go), és egyszerre idézi meg, illetve löki messzebb a srácokat attól, amit speciel idén ünnepelnek.