2014. január 5.
Úgy tűnik, Amy Lee eddig bírta a kiadójukkal, a Wind-Up Records-zel mindeddig a színfalak mögött zajló torzsalkodást, az énekesnő ugyanis pert indított a cég ellen. Azt állítja, hogy a kiadó szabotálta az Evanescence működését azzal, hogy hülyéket ültetett a menedzseri székbe. Ez még igazából nem is lenne annyira érdekes, hiszen az Evanescence-nek korábban is akadt gondja menedzserrel, Dennis Ridert például szexuális zaklatás (!) mellett azért perelték, mert megszegte foglalkozásból eredő kötelezettségeit. Ami viszont sokkal súlyosabb vád, hogy Amy állítása szerint a Wind-Up másfél millió dollár (!) jogdíjjal lóg nekik. A dolog plusz pikantériája, hogy a Wind-Up a roster egy részével kapcsolatos kiadói jogokat még az ősszel átruházta a Bicycle Music Company-re és a Concord Music Groupra, vagyis most már lényegében nem is a Wind-Up az Evanescence kiadója (ami persze a korábbi sérelemokozás alól nem mentesíti a céget). Az eljárás megindításának tényét mindeddig se a kiadó, se a zenekar nem erősítette meg.
Persze nem újdonság mostanában a zenekar és kiadó közti ellentét, az előadók gyakran panaszkodnak az előnytelen szerződési feltételekre, aminek eredményeként gyakran egészen nevetséges (mondhatni nehezen hihetően nevetséges) összegű jogdíjakban részesülnek amúgy sikeres bandák. És persze nem szabad elfelejteni az A Day To Remember huzavonáját a Victory-vel sem, melynek eredményeként végül októberben a bíróság elismerte a banda jogát ahhoz, hogy a kiadótól függetlenül jelentesse meg új nagylemezét, attól függetlenül, hogy a szerződés szerint még két lemezt a Victory gondozásában kellett volna kiadniuk. A mostani ügyben persze az is nagy különbség, hogy itt az Evanescence olyan követelést érvényesít, ami a kiadóval kötött szerződésükből ered, vagyis itt elvileg a Wind-Up ment szembe saját kötelezettségvállalásával, úgyhogy kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Végezetül azt kérdeznénk, hogy szerintetek van-e köze esetleges elhibázott kiadói döntéseknek ahhoz, hogy az Evanescence mindeddig nem tudott felnőni a debütlemez színvonalához, vagy ez kizárólag a bandának (és Ben Moody hiányának) tudható be? Mi mindenesetre szólni fogunk, ha újabb részletek látnak napvilágot az ügyben.
