2024. április 19.
Julie Christmas neve legtöbbünknek a 2016-os, Cult of Lunával való közösködése óta lehet ismerős, azonban a hölgy már a kétezres évek közepe óta aktív, kezdve a különböző zenekarokkal nyomulástól (Made Out of Babies, Battle of Mice, Spylacopa) egészen a szólókarrierjének egyengetéséig – persze ezt is csak mértékkel. Ezt azért mondtam így, mivel Julie első – és egyetlen – „saját” lemeze, a The Bad Wife 2010-ben jött ki, azóta pedig főleg a már említett kollaborációiról volt híres. Ez azonban idén ha nem is változik meg gyökeresen, de egészen biztosan fordulóponthoz ér második lemezével, a Ridiculous and Full of Blooddal, ami június 14-én lát majd napvilágot a Cult of Luná-s arcok kiadójánál, a Red Creeknél.
Ha feltűnt a millió+1 szál a kultikus svéd poszt-metal banda és a hölgy közt, az nem a véletlen műve: Johannes Persson énekes-gitáros Christmas zenekarát is ugyanezen poszton erősíti, míg mellette olyan all star válogatott áll fell a hangszeres szekcióban, mint a másik gitáron John LaMacchia (Candiria), a bőgős és egyben a producer Andrew Schneider (KEN Mode, Unsane), Tom Tierney billentyűs és Chris Enriquez dobos (Spotlights).
Az énekesnő tavaly kiadott Not Enough című dala mellé most megérkezett az album második ízelítője, a Supernatural, és magáról a lemezről így vélekedett a magát jelenleg mindennél erősebbnek – és hangosabbnak – érző művész:
Azt szeretném, ha az emberek hallanák a szomorú hősnőt, az aljas gazembereket, az álmodozó szereplőket a játékukban, a nyomorúságot, az őrületet, a vágyakozást, a kihívást, a diadalt, a szépséget és a szerelmet. Ez a történet kicsit más, nem feltétlenül egy tündérmese. Arról szól, ahogy az emberi természet dacol a bekategorizálással: a legkedvesebb ember is felfoghatatlan kegyetlenségeket követhet el, míg a szörnyek bármit megtesznek a barátaikért. Mind ilyenek vagyunk.
