12 percben fut versenyt az idővel a Ghost Toast

Március 3-án jelenik meg a kísérletezős, instrumentális progresszív rockot játszó Ghost Toast ötödik nagylemeze, a Shade Without Color, ami a debreceniek legutóbbi, Shape Without Form című albumának a párja lesz. A finn Inverse Recordsnál megjelenő anyagról már tavaly kijött az első szám, most pedig itt egy újabb előzetes, a 12 perces Chasing Time.

A lemezről a zenekar ezt meséli:

A Shade Without Color a 2020-ban megjelent Shape Without Form albumunk folytatása. A dalok nagyja egy időben íródott, és eleve külön-külön megjelenő „duplalemeznek” szántuk. Mindkét lemezcím T. S. Eliot The Hollow Men című verséből származik, és mindkét lemez főként az üresség témájával foglalkozik. Persze csak amennyire egy alapvetően instrumentális anyag erre képes.

Nem is a kiüresedett állapot képezi elsősorban a lemez mögötti gondolatok alapját, hanem az ahhoz vezető tényezők, mint például a személyes sorsok, tragédiák, gyengeségek; az autoritás témaköre; a technológia egyre személytelenebbé válása; a politika; az egymástól elidegenedő emberek; a fenyegetettség érzet.

Ez az üresség uniformizál, feloldja az egyént, hasonlóan kiábrándulttá és reményvesztetté teszi az embert.

Mindkét lemezre a téma illusztrációjaként tekintünk, ezért is használunk most is filmidézeteket, interjú-, illetve beszédrészleteket, verseket. A saját gondolataink és érzéseink ott vannak ezekben és persze a zenében elrejtve. Igyekeztünk ugyanakkor ezt az elég komor témát több helyen feloldani, hiszen nem gondoljuk azt, hogy az emberi sorsok nagy általánosságban reménytelenek lennének, vagy, hogy ne lenne ki-, illetve visszaút. A komorabb részekben fel-felbukkannak reménytelibb momentumok, a szépnek és lágynak szánt témákban pedig itt-itt disszonancia jelzi, hogy ez egy folyamatos küzdelem.

A dalokról emiatt nem szeretnénk részletekbe menően írni, egy-egy azokhoz passzoló, vagy éppen az adott dalban felbukkanó idézet szerintünk elegendő arra, hogy hangulatot csináljon és támpontot adjon ahhoz, miért gondoljuk a koncepcióba illőnek az adott tételt.

A mostani dalhoz pedig ennyit fűztek hozzá:

A Chasing Time merengés azokon a dolgokon, amiket nem változtathatsz meg a múltban, át kell élned a jelenben, és amiket akarsz, vagy nem akarsz a jövőtől.

„Furcsa, mennyire nem engedik a sebhelyek elfeledni, hogy a múltunk valóság.” – Cormac McCarthy, Vad Lovak