Guns Are Too Quick #3 – Előzetes

BEGGING FOR INCEST

Awaiting the Fist
(Pathologically Explicit, 2008)
7/10

Kezdjük a sort a kölni trióval. A Begging for Incest 2007-ben alakult, és még 2007-ben kiadtak egy beszédes című (A Severed Head, A Better Blowjob) demót, ami felkeltette a Pathologically Explicit érdeklődését, ezért befizették őket egy EP-re. Ez az EP – cikkünk alanya – pedig rá egy évvel meg is érkezett. Ami engem illet, én csak 2010 elején hallottam először, szerencsére, mivel ekkor már eleget tudtam a slamming death metalról ahhoz, hogy ne dobjam a Waking the Cadaverhez hasonlóan kukába a fiatal németek anyagát. Sőt, tulajdonképpen ez a lemez vezetett rá arra, hogy mélyebben is beletúrjak a death metal alfajainak a legmocskosabbikába.

Mondjuk azért a Waking the Cadaver párhuzam valamennyire megállja a helyét, de a BFI sokkal inkább a hasonló death bandákhoz áll közelebb, nem a deathcore-hoz. Konkrétan nekem a Suffocation 90-es évek eleji dolgai ugrottak be olyan, a műfajban már ismert bandák mellett, mint a Devourment, a Putrefy, vagy a májusban Pécsre látogató mexikói Disgorge. Ez annyit tesz, hogy az album nagy részében a közép/lassú tempók dominálnak (igen, sok a breakdown), és viszonylag kevés a gyorsabb tempó. A dalok, bár néhol csak témahalmaznak tűnnek inkább, mint daloknak, de így is mindegyiknek van olyan emlékezetes pillanata, amelyik megragad az emberben. A másik negatívum az a gyengus ének, bár ez, mivel Chris 2009-ben kilépett, tárgytalan a koncert szempontjából nézve. És ha már koncert, szerintem a BFI egy megfelelő hangzással pokoli hangulatot tud teremteni. Most, hogy az Inherit Suffering képében  ismét találtak maguknak kiadót, lehet tőlük új hangzóanyagra számítani, amire én személy szerint nagyon kíváncsi leszek.

ALL FALLS DOWN/REANIMA

Split
(Unundeux, 2011)
AFD:8,5/10 Reanima: 4/10

Az osztrák All Falls Down egy kicsivel régebb óta van a színen (1 évvel), és nekik is ez lesz az első magyarországi fellépésük. Eddig még csak egy demójuk volt, tehát ez a második kiadványuk a szintén osztrák Reanimával. Ők teljesen más stílusban utaznak, mint a német brigád, névszerint mathcore-ban, És nem is rosszak, sőt. Elsőre a Sikth ugrott be a zenéjükről, főleg az elmebeteg ének miatt, néhol pedig a méltatlanul elfeledett Gizmachi, vagy a Car Bomb. Ami a legnagyobb erősségük az az, hogy zseniálisan tartják kordában magukat, vagyis amikor egy dal már éppen belefulladna a káoszba, akkor mindíg odapakolnak egy olyan témát, ami visszazökkenti az embert. Például a Venice/Colma végén az Arsonists Get All the Girlsre hajazó breakdown. És ezt amúgy elképesztő sebességgel csinálják, és azt kell, hogy mondjam, lenyűgöztek, úgyhogy fel is kerültek a Demeanor és a Quarter the Villain mellé arra a listára, ahol a tehetséges mathcore bandák vannak.

Sajnos a Reanimáról már nincs ilyen jó véleményem. Ők is hasonló stílusban mozognak, eltolódva a deathcore felé. A nyitódaluk (I Would Like to Kiss You, but There’s a Needle in Your Arm), még ígéretes, és rajtuk sokkal inkább érződik a Sikth hatása. De az ezután következő két dalból semmi nem maradt meg. Nem irritáltak, de egyáltalán nem éreztem a késztetést arra, hogy az ő részüket akármiért is újrahallgassam.

És persze nem szabad megfeledkezni a magyarokról sem, hiszen a két együttes előtt a hazai szinten már bizonyított Brainlust, és a 2010 végén egy remek EP-vel jelentkező brutal death metal banda, a Kill With Hate fog bemelegíteni, tehát a tempó elég nagy lesz. Tehát aki teheti, az mindenképpen nézzen le a Tündérgyárba, hiszen 500 Ft-ért ez a koncert szerintem ajándék. Én biztosan ott leszek.