2015. június 3.
Ha a tegnap estédet valamiért épp nem a Dürer Kert kistermében töltötted, mert mondjuk a kánikula elleni legegyszerűbb menekülési módot választottad, és macskás videókat nézegettél az interneten a hűs szobádban, miközben ízesített ásványvízzel hidratáltad magad, akkor itt az ideje, hogy tenyeredbe temesd az arcod, és mély megbánást tanúsíts. Ehhez az első, és legkézenfekvőbb lépés legyen mondjuk az, hogy most elolvasod ezt a cikket. Persze ez csak egy erős ajánlás. Ha viszont ott voltál, akkor rád ez egyáltalán nem vonatkozik, sőt menj is inkább ki az erkélyre és nyalj el egy sört, vagy valami, mert úgyis tudod miről lesz szó.
HAW turnéindító becsületkasszás koncert volt egyébként az említett helyen, ma ugyanis már úton vannak külföldre az „anyád is az vót, amikor” körút keretein belül, amivel a tegnapit beleszámítva öt állomást érintenek majd. Ennek az egészséges és élhető körülményeinek megteremtését (is) támogathattad, ha megjelentél a tegnapi bulin, amellett, hogy ismét megbizonyosodhattál róla, mennyire jól játszik ez a zenekar.
Amúgy voltak vendégek is, nevezetesen a jászberényi IGOR, akik nem tegnap kezdték a muzsikálást (hanem egészen pontosan ’96-ban), így lehetőségűk nyílt arra, hogy legromantikusabb sanzonjaik és szívfacsaró slágereik közül válogassanak az este folyamán, ami egyébként egyállomásos turnéjukat vezette fel és zárta is le, ugyanazzal a lendülettel.
Átállás soha nem vett még ilyen csekély időt igénybe, mint a HAW-nak, persze ebben az is közrejátszott, hogy az IGOR Póbácsija és MRC-je valóban ugyanaz a Póbácsi és MRC, akik a HAW-ban is Póbácsik és MRC-k. Makó Dávid énekes átcserélte a rövidujjúját egy Cudi Purcis trikóra és már kezdetét is vette a…a micsoda? Hazánk egyik legjobb zenekarának turnéindító bulija, és azt a szót, hogy buli, most itt tessék nagyon szigorú értelemben venni. A fellépés hangulata ugyanis az első perctől az utolsóig olyan volt, mintha a legjobb haverjaid vérprofi, és összeszokott rockzenészek lennének, élükön a lehető legkarakánabb frontemberrel, akit az égiek is ezért küldtek közénk, és eljátszanának simán kedvtelésből, zsigerből (ez egyébként tuti így volt) neked meg a komáknak egy lendületes szettet, amíg elkészül a babgulyás, vagy valami. Közben feljön egy-két régi, „emlékszel amikor” sztori, előkerül egy Makót ismerve nem is annyira indokolatlan, Póbácsi „márkájú” bendzsó, fogynak a sörök, de amikor az dalok elkezdődnek mindenki arca kicsit leolvad, a víz kiveri, minden létező és eddig fel nem fedezett porcikája dübörög. Na, hát ilyen amikor a HAW zenekar zenél, és most menjél, töltsd le tök ingyen, vagy amennyiért akarod a cuccaikat bandcampről, aztán legközelebb szerintem találkozunk.
Ja HAW, nektek meg jó utat a turnéhoz!
