2008. március 30.
Egész jó az idő a városban. Mi a teendő ilyenkor? Keresni egy jó kis fémzenés helyet és körülnézni, hogy mi is történik ilyenkor a világban. Megláttam, hogy a Vörös Yuk-ban lesz egy rendezvény az Everlasting Bt. és a Brutal Records szervezésével. 6 zenekar, 800forint. Teljesen rendben van, pláne, hogy az Underground kultúrbáan mostanában megjelenő zenekarok nevei szerepeltek a flyer-en. Összeszedtük egymást barátokkal és egy kisebb alapozás után nekivágtunk az útnak, hogy a massive tagokkal teli városon átromboljunk egészen a Yuk-ig.
Végre odaértünk. 
A bulit elvileg a Scream Ahead zenekar nyitotta. Vagy lemaradtunk róla, vagy nem léptek föl. Sajnos ezt nemtudom, így róluk nemtudok mit írni. Pont időben estünk be ahhoz, hogy elkapjuk az A.W.S kezdését. A srácok nagyon fiatalok és nagyon robban belőlük az erő. A számaik nagyon jól pörgetik az embert. Néha itt-ott előkerül egy-két jólbevállt klisé téma, de ettől függetlenül olyan élvezhető metál zenét játszanak, mint kevesek. Ha megtartják magukat, akkor ez jó lesz nagyon. A Yuk elkezdett feltöltődni egész rendesen, persze ekkor már elkezdtek szállingózni a tágítós „húdehácévagyok” emberkék. Akkor még nemgondoltam, hogy ez majd kihatással lesz az estére. Ez a divat, sokan szeretik, felőlem legyenek. Az estét a Delusion zenekar folytatta beteg és elszállós zenéjével. Nagyon jó zene lesz ez, ha kiküszöbölik a KoRn-os beütéseket, mert igazából azok veszik el az igazi súlyát a zenéjüknek. Kellemesen befűtötték a helyet. Utánuk jött a Sunset zenekar. Ekkora már megtellt a Yuk nagyjából és a hangulat is már alakult. A zenekar elég jól mozog a színpadon, és van benne lendület is. Élvezhető, jó, és jövője is lehet de olyan semmi extra zene még a számomra.
És ekkor történt meg az ami meghatározta az estét. Hirtelen az előtérben felharsantak az iszonyat diszkóslágerek és underground hip-hop slágerek, de valami olyan hangerővel, hogy bőven túlszólta a koncertteremben zenélő zenekarokat. Ez kérlekszépen a Brutal Records diszkója, akik úgy gondolták, hogy nem várják meg a koncertek végét és már is belecsapnak a lecsóba. Ekkora már a hely 80%-a tele volt pózer tágítós arcokkal, akik verik a mellüket, hogy mennyire képviselik az igazi HC kultúrát, de azért rázzák magukat Usher-re meg PussyCatDolls-ra vagy mire. Szánalmas volt. Ezzel nem a HC-sokat akarom bántani, hanem a műembereket. A nép inkább odakinnt dörgölőzött, minthogy rendesen megnézték volna a bennt zajló koncerteket. EZ MICSODA?! Iyen tényleg létezik? Kérdésünkre a válasz az volt az Everlasting Bt. vezetőjétől, hogy „nem Ő felel az előtérért, így nem tud mit csinálni„. Ehhh… Itt már a maradék fellépők is teljesen megőrültek a folyamatosan döngölő primitív basszustól. Az estét továbbvivő Kelly Hits The Blue Sky zenekar teljes odaadással nyomta a show-t. Nagyon jó bulit csináltak, és nagyon jól kezelték a helyzetet, hogy zenéjük alatt odakinn éppen Just Timberlake nyáladzik. Feszes tempó, pörgős hangulat egy kis alap agykattanással. Szép volt. Utánuk a Nasmith csapott a húrok közé (mondanom se kell, hogy alattuk is szólt a mindenféle ‘jó’). Nagyon durván jó zenét csinálnak a fiúk. Zúztak, pontosak voltak és odarakták magukat. Róluk is szeretnék még sokat hallani a továbbiakban.
Miután véget értek a koncertek, teljesen eluralkodott a ‘tini-diszkó’ feeling az egész helyen. A zenészek nagyrésze, pedig azt nem tudta mirevélni, hogy mi is folyik itt. Ez nonszensz. Ennyire megszégyeníteni zenekarokat én még életemben nemláttam. Emberek állnak ki saját munkájukkal/életükkel és egyesek ezt még csak annyira se tisztelik, hogy halkan ne vegyenek róluk tudomást. Kiborító volt az este ezen része. A zenekaroknak hatalmas respect, hogy végigtolták a bulikat és nem adták fel. Voltak már jó Everlasting bt. és Brutal Records partyk, de ezt így nem, ezt így nagyon nem!
