Blind Myself @ Békéscsaba

Blind Myself, Magor @ Ifi Casino, Békéscsaba

2009.12.04. (péntek)


A Blind Myself azon zenekarok táborát gyarapítja kis hazánkban, akiknek munkásságát a kezdetektől fogva élénk figyelemmel követem nyomon. Egy májusban elmaradt koncert bepótlása végett látogatott el a kvintett a korábban szebb napokat is látott viharsarokba. Én pedig félve ugyan, de kíváncsian vártam, hogy mindez hány embert fog megmozgatni ezen a péntek estén. Jó 3 éve már annak, hogy legutóbb Békéscsabán koncerten jártam, de valahogy sejtettem, hogy azért ez idő alatt nem állt teljesen feje tetejére a világ…

Az IfiHáz emeleti kistermében egyébként jó hangulatú bulikat lehet csinálni, aminek persze előfeltétele lenne, hogy tisztességes létszámban képviseltesse magát az érdeklődök tábora. Az előzenekarok közül csupán az egyik, a Magor tudott csak eljönni, akik meg is kezdték a bulit fél 10 magasságában.
Róluk nem sokat tudok írni, mivel koncertjük alatt a Blind ex-Békés megyei gitárosával, Horival beszélgettem, aki régi cimborám egyébként. Valamint a banda frontemberét, Tóth Gergőt is szóra bírtam egy interjú erejéig, amit itt olvashattok. Nyilván nem egyszerű ilyen esetben felpörögni egy bulira, de a Blind Myself becsületére legyen mondva, ugyanolyan elszántsággal léptek fel a színpadra, mintha egy teltházas bulit tolnának. Ja, mert hát kérem sikerült hozni a már-már szokásos szintet, már ami a nem túl acélos létszámot illeti. Egész pontosan 28 fő jelent meg a nézőtéren, akiknek legalább fele kényelmesen ücsörögve szemlélte végig az egyébként remekbeszabott performanszt.

A srácok egy régi nagy kedvencemmel, a Circle of Pain-nel nyitottak, aminél jobb kezdést nem is kívánhattam volna.

Legutóbb egy évvel ezelőtt láttam (a Deftones-os estet nem számítva) a bandát még Gyomán egy hasonlóan családias hangulatú karácsonyi bulin, most pedig végérvényesen megbizonyosodhattam arról, hogy mennyire egyben van a tagság és milyen félelmetesen jók élőben. A koncert egyfajta best of volt, régiek, újak vegyesen, de persze a márciusban megjelent hanganyag volt a főszereplő. A teljesség igénye nélkül: Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért, Worst-Case Scenario, Go Get a Life, Budapest, 7 fok, eső, Pomogácsok, Nem megy a hegyhez, valamint az elmaradhatatlan Kain. A vizualitást tekintve a karácsonyi díszkivilágítás mellett Gergő világító övcsatja biztosított egzotikus villódzást a műsor alatt. A koncert vége felé a szokásos köszönetnyilvánítás egy nem éppen hétköznapi fordulatot vett, amikor néhány megható gondolatot intézett a kezében helyet foglaló mikrofonhoz, megköszönve, hogy az milyen jól működik. :)

A show végül a Lost in Time című megaslágerrel zárult.

A Blind koncertje 10-es volt, amit aztán egy zseniális afterparty követett. Én szeretem a családias hangulatú bulikat, ami azért a banda számára persze már nyilván nem annyira kifizetődő dolog, de én örülök, hogy jelen esetben ez nem ment a produkció rovására.
Szomorú, hogy ilyen kevesen jöttek el a koncertre, de ettől függetlenül én remekül éreztem magam, és a zenészek is kiválóan teljesítettek a színpadon egytől egyig.
Zárszóként még annyit mondanék, hogy járjatok koncertekre és támogassátok a zenekarokat, hiszen így tudjátok a legjobban segíteni kedvenceiteket.

A koncerten készült képeket pedig itt nézhetitek meg.