2018. november 11.
Meglehetősen szokatlan eset, amikor egy jazz-zenekar tagjai hirtelen rájönnek, hogy ők inkább egy nyers rockzenekart akarnak csinálni – a legújabb dalát nálunk bemutató budapesti Abigél zenekarnak viszont pontosan ez a története. A budapesti trió első, bemutatkozó koncertjének alig fél éve, de a kompromisszumoktól mentes, nyers brit rock, grunge, punk és pszichedelikus hatásokkal dolgozó csapat életében máris felgyorsultak az események. Az alig két hónapja megjelent debütáló Stolen Moments EP után a srácok decemberben bemutatják a következő háromszámos anyagukat, These Days Should Be Fine címmel, mely a banda gyors fejlődésének következő lépcsőfoka. Erről az anyagról debütál ma nálunk a Hit Your Faces című dal. Többek között a dal jelentéséről, a hajnali italozások fontosságáról, a zenei világban uralkodó túlpolírozottság visszásságairól és sok más egyébről beszélgettünk Várallyay „Bebe” Benedekkel, a zenekar énekes- gitárosával.
A Nuskull közönségének nagy eséllyel még ismeretlen lehet az Abigél, mint zenekar. Mindjárt az elején egy örökzöld kérdés: Honnan a név?
Bebe: A zenekar név Szabó Magda Abigéljére utal, de abból is inkább a filmváltozatára, mivel számomra igen fontos ez a film. Magyar filmekből talán egyenesen a legjobb. 2-3 havonta biztos megnézem, amikor azt érzem, hogy összecsapnak felettem a hullámok. Valahogy olyan a filmben megjelenített közeg, légkör, ami egyből visszaránt a jelenbe. Nagyon tetszett az, amit Abigél szimbolizált: Egy szobor, egy titokzatos segítő, aki segít, de senki nem tudja miért. Sokszor tudtam azonosulni Gina karakterével, aki egyszer kirekesztettnek érzi magát, aztán egy hónap múlva valahogy mégis központi figurává válik egy bizonyos közegben. A zenekar is egyféle analógia Abigéllel. Igyekszünk fontos dolgokról beszélni, átélhetően, közérthetően, de igényes formában, azaz a zenénkkel kissé könnyebbé szeretnénk tenni a hétköznapokat.
Hogyan és kikből alakult a zenekar? Mi volt a kezdeti elképzelés?
Bebe: Korábban egészen más vonalon mozogtunk: a VárBeQ jazz zenekaromba kerestem új tagokat és így találtam rá Bálintra (Milei Bálint – dob) és Kristófra (Mártha Kristóf – basszus). Egy VárBeQ-s klippforgatás után azonban kikötöttünk a Kristófnál és a nagy iszogatás közben beindult a jutyub-diszkó. A legfurább az volt, hogy egyre-másra tettünk be olyan kedvenceket, amik kiderült, hogy a többieknek is nagy kedvencei. Pörgött a Nirvana, a Smashing Pumpkins, a Wolf Alice és rengeteg klasszikus a Queentől a Led Zepplinig, és megszületett az ötlet, hogy csináljunk rockzenekart!
Nem túlzás azt állítani, hogy mindhárman tanult zenészek vagyunk (Bartók Zeneművészeti, Liszt Ferenc Egyetem, Kőbányai zenesuli stb. – a szerk.), de ez az elemi zúzás mindannyiunknak nagyon bejött. El is kezdtünk jammelni és egyszerűen összeállt! Nem kellett erőlködnünk, jöttek a témák, semmi virtuózkodás, csak mindenki beletette, amit csak tud! A kémia azóta is remekül működik, és nem csak a próbákon, de próbákon kívül is folyamatosan együtt lógunk, azonban a próbákon mellőzzük az italozást és komolyan vesszük a zenélést. Klasszikus rockbandát akartunk, ahol nem csak a zenélés a közös élmény, hanem akikkel bármikor megiszol egy sört.
Külön érdekesség, hogy egy évvel ezelőtt még egyáltalán nem mertem énekelni – még barátok előtt is csak nagy ritkán, hiába volt ott mindig is a fejemben, hogy ezt is szeretném csinálni. Aztán egyik próbán úgy hozta a hangulat, hogy beleillett, beleénekeltem és így maradtunk. :)
Hogy megy nálatok a számírás? Van fő dalszerző?
Bebe: Általában leviszek próbára egy riffet, egy akkordmenetet és megmutatom a többieknek. Általában az, amit ők ilyenkor ráimpróznak, még sokkal jobb, mint ahogy azt eredetileg elképzeltem a fejemben, úgyhogy ez szuperül működik. Arra próbálunk odafigyelni, hogy a dalok alap elképzelése megmaradjon és egységes tudjon lenni. Sok zenekarnál hallom, hogy ott az alapötlet, ami tök jó, de valahogy szétesik a dal a random ötletek összedobálásától. Mi erre igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni, ahogy arra is, hogy egyedi hangzást alakítsunk ki, kompromisszumoktól, trendektől és elvárásoktól mentesen. A másik dolog, hogy minden dalunkat egyben játsszuk fel! Sokáig dolgoztam stúdióban és az a tapasztalatom, hogy egyszerűen az egyben felvett dalokban van valami plusz, ami a túlproducerelt dalokból kiveszik. Valahogy, amikor összeáll a dal, el lehet kapni egy-egy olyan pillanatot felvételek alatt, ami aztán tényleg átélhetővé teszi a zenét és átmegy a lényeg!
Azt látom, hogy erre a típusú gitárzenére amúgy is nagy az igény manapság, ahol egy Esti Kornél kétszer teltházat csinál az A38-on, úgy, hogy kell egy harmadik koncertet is csinálniuk! A felgyorsult világban az élő gitárzene reneszánsza is fel van gyorsulva. Ezt bizonyítja az is, hogy a második, koncertünk a Szimplában teltház volt, ami fantasztikus érzés volt és nem is remélhettük volna korábban, de valahogy minden gyorsabban alakul körülöttünk és ez szuper!
Mesélj kicsit a Stolen Moments EP-ről! Sokszínű anyag lett, pedig egy rövid intrót leszámítva csupán 3 dalról beszélünk. Van valamilyen központi elképzelés a dalok mögött, vagy inkább csak meg akartátok mutatni, hogy mit várhat a közönség tőletek később?
Bebe: Abszolút! Olyan dalokat akartunk rátenni, amelyek a leginkább megmutatják, kik vagyunk, és amelyeket a legerősebbnek éreztünk. A Stolen Moments című dal amúgy a legelső szám, amit közösen írtunk. Konkrét koncepció nagyon átgondoltan nem volt, mégis kapcsolódnak egymáshoz a dalok: A Stolen Moments egy idősebb ember visszaemlékezése fiatal éveire. Azokra a pillanatokra, ami akár sorsfordító is lehetett volna vagy csak egy szép emlék, de valamiért meghiúsult, vagy külső okok miatt, vagy mert éppen nem mert cselekedni, pl. nem mert megszólítani egy lányt, aki tetszett neki stb.
A Follow egy kicsit sötétebb tónusú dal: Arról szól, hogy mostanában divat lett az önismeret és, hogy meg kell találnod az igazi önmagadat, pedig folyamatosan változunk és ezt nehéz elfogadni. Sok ember ezért menekül a cuccba is, mert ott azt hiszi, ott megtalálja önmagát, azaz egy hamis képet, állapotot követ és nem látja azt, ami viszont igaz és ott van az orra előtt. Talán ilyen ellopott emlékek sokasága ez is. Hogy magunkkal vagyunk elfoglalva.
A Run Run Run pedig egy elemi zúzás, ami csak arról szól, hogy elkap a vibe és belerohansz bulizni az éjszakába. Ezért is hagytuk meg végül az élő felvételt az albumra: Nyers, punkos zúzás, aminek jól állt egyszerűen, ha valamit a hangulat hevében félrepengettünk. A lemez koncepciójába úgy illeszkedik, mint valami feloldása az előző témáknak, ugyanis ezek is lopott pillanatok, de valahol felhőtlenek is.
A második EP-tek felvételeiért Nóniusz Gábor (Lajkó Félix, Firkin, Tündérvese stb.) felelős, aki egy komoly szaktekintély zenei berkeken belül. Hogy kerültetek vele kapcsolatba?
Bebe: Még két éve talán a szolnoki Gitármánia táborban történt az eset, amikor is már azon morfondíroztam, hogy „mekkora király lenne, ha majd egyszer a zenekaromnak az anyagait Nóniusz Gábor keverné”. Egy hajnali 3-ig tartó italozás közben beszélgetésbe elegyedtünk Gáborral és elkezdtem faggatni mindenről, ami csak eszembe jutott, amire azt válaszolta: „Most nem ez a megfelelő alkalom, holnapra amúgy sem emlékeznék az összes kérdésedre, de ha holnap reggel 9 óra 00-kor ott állsz az ajtóm előtt egy bögre kávéval, mindenre válaszolok.” – jegyezte meg félig viccesen, de másnap 08:58-kor ott voltam egy bögre kávéval az ajtaja előtt, amin jót derült. Összebarátkoztunk és nem is volt kérdés később, hogy őt bízzuk meg a feladattal.
Mit kell tudnunk a soron következő These Days Should Be Fine EP-ről és ezen belül is a most debütáló Hit Your Faces című dalról?
Bebe: A teljes EP decemberben jön majd ki, addig is egyesével megjelentetjük a dalokat. A Hit Your Faces egy olyan ösztöni közös élményünk, amikor valaki egyszerűen annyira felidegel, hogy legszívesebben ott abban a pillanatban cselekednél, hogy megszüntesd a pillanatot – adott esetben egy rohadt nagy pofonnal. Persze nyilván nem teszed és ez így van jól, csupán benned van elfojtás szintjén. Eleve sok mostanában az emberekben az efféle elfojtás, megfelelési kényszer és jó lenne „pofán vágni” a társadalom igazságtalanságait néha. Kicsit erről is szól a dal: Csináld a saját dolgodat, nem átgázolva másokon, még ha túl sokan nem is kedvelnek érte.
Mit várhatunk a továbbiakban tőletek? Mivel készültök, hol láthatunk titeket legközelebb?
Bebe: November 29-én lesz egy fontos koncertünk az Instantban, a kiváló DLRM-el! Gyertek, gyertek, hatalmas bulira számíthattok! Továbbá folyamatos szervezés alatt van a december és a jövő év – pl. decemberben-januárban kinéz egy szlovák koncertdátum, a többiről azonban még nem beszélhetek.
