Bemutatkozik a SuperSize Recording – interjú

Mint ahogy az már nyilván többek számára is köztudott dolog, hazánk egyik legnépszerűbb stúdiója, az érdi Bakery megújult formában, a legendás törökbálinti P. Stúdióval összeolvadva folytatja tevékenységét. A miértekről, a hazai stúdiózás jelenlegi helyzetéről, valamint természetesen némi múltidézésről is szó esett Varga Zoltánnal.


Új helyen, új néven működik mostantól tovább a Bakery stúdió. Mesélj egy kicsit az új helyszínről illetve a költözés miértjéről.

Egyszerűen kinőttük a régi helyet. Igaz, hogy még fejleszthető lett volna, de az új környezetet meg sem tudtuk volna közelíteni. A névváltoztatás nem feltétlenül tűnik racionálisnak és az sem könnyű feladat, hogy átvezessük azt a köztudatba, de azt szeretnénk ezzel éreztetni, hogy mi tovább léptünk, nem csak az új helyszín miatt, hanem új kihívásokat is keresünk egyben.

Mit érdemes tudni a stúdióról, illetve milyen stábbal működik a projekt?

Az új helyszín a nagy múltú törökbálinti P. Stúdió, amit a magyar hanglemezvállalat 1983-ban építtetett át stúdiónak egy század eleji kastélyból. Gyakorlatilag az összes korabeli pop-rock lemez itt készült, számos szalag még mindig itt van a ráktárban, olyanok mint például LGT, Neoton, Omega vagy metálból a korai Pokolgép, Ossian, Ómen. Gyerekkorom lemezei, vágod?
A Bakery stáb mellett velünk marad Küronya Miki is aki 27 éve, a kezdetektől itt van.

Az én meglátásom szerint egy olyan patinás épület szolgáltat otthont a felvételeknek, hogy valóban a csodájára lehet járni. Gondolom ez egyfajta célkitűzés is volt, hogy európai szinten is kiemelkedő színvonalú körülményeket tudjatok teremteni.

Gyakorlatilag egy olyan kiszolgáló létesítmény van a stúdió alatt, amelyben bármely külföldi zenekar kényelmesen érezheti magát akár hosszú időn keresztül is, és az talán a legfontosabb célkitűzésünk, hogy ilyen zenekarok váltsák egymást a SuperSize-ban. A fúzió miatt felszereltségében a stúdió kimagasló a régióban és azt gondolom, hogy referenciában is erősek vagyunk.

Az ember hajlamos arra gondolni egy felújítással kapcsolatban, hogy nem nagy dolog, illetve hát ebben az esetben azért egy már működőképes alapanyagon kellett dolgozni. Mégis mennyire zajlottak gördülékenyen a munkálatok?

Nagyon kemény négy hónapon vagyunk túl. A régi helyen még dolgoztunk miközben párhuzamosan folyt az átépítés az új helyszínen, nem kevés erőfeszítéssel járt ezt összeegyeztetni és nem is ment zökkenőmentesen. Aki építkezett már az tudja, hogy mindig van valami felmerülő probléma.

Melyik zenekar avatta fel a SuperSize Recording épületét?

Gyakorlatilag ránk ömlött a munka, de a legelső lábdob ütés a Cadaveres zenekartól hangzott el október közepén, ez a lemez azóta már megjelent, de párhuzamosan dolgozott a francia Absurdity, a Turn of Mind és az AWS zenekar is.

Milyen felvételek vannak most kilátásban a 2011-es esztendőre?

Mivel a stúdió profilja az adottságok miatt kibővült, már most vannak olyan projektek amik a régi helyen nem voltak megvalósíthatóak.
A teljesen átépített B stúdióban a brazil jazz gitáros Alegre Correa (a néhai Joe Zawinul gitárosa) lemezének a keverése folyik. Néhány napon belül kezdődik a 3-as Subscribe nagylemez felvétele, vele párhuzamosan az Ossian és a The Idoru új anyagai is készülnek.
Lesz Virrasztók és visszajön a francia S-Core is egy új lemezre, ezek mellett pedig számos EP is fog születni nálunk. A trendekhez igazodva pedig épül egy kizárólag funkcionálisan low budget stúdió helységünk is.

Összegeznéd egy kicsit a Bakery Stúdió eddigi pályafutását? Illetve mik azok a lemezek/zenekarok amikre különös büszkeséggel, jó érzéssel gondoltok vissza?

A magam nevében nagyon büszke vagyok arra, hogy a Bakery Stúdió neve az elmúlt 7 évben a rock-metal stílusban megkerülhetetlenül felmerült, köszönhetően a több mint 200 produkciónak ami bármilyen összefüggésben is, de nálunk készült.
Ugyanolyan büszke vagyok a No Thanx és a Road aranylemezre, az első IHM albumra, ami az első nagylemez volt a Bakery történetében. A 4 Fonogram- és 4 HangSúly-díjra is, de a legbüszkébb a folyamatos fejlődésre vagyok. Halál komolyan mondom, hogy én még soha nem adtam le úgy lemezt, hogy azt éreztem, ez rosszabb mint az előző munkám, de hát mit lehet tenni le kell adni vagy kifutunk a keretből. Ha ez lett volna, akkor már vagy nem lenne munkám vagy már nem lennének kihívások számomra, mert nem érdekelne, hogy mit csinálok. A befektetett munka átüt az anyagon. Nem csak az igaz, hogy a Bakeryben a "menők" dolgoznak, hanem az is, hogy a Bakeryben dolgoztak és "menők" lettek. Azt hiszem, hogy ez az amiért érdemes csinálni.

Manapság a sufniprojektek, illetve a jobb/rosszabb házi készítésű pc-s felvételek korát éljük. Mennyire látsz veszélyforrást abban,
hogy ma már otthon egy jobb számítógép segítségével bárki készíthet felvételeket? Illetve fordítva feltéve a kérdést, miben látod a Ti stúdiótok / szakmunkátok megkérdőjelezhetetlenségét, megkerülhetetlenségét?

Tök könnyű felvételt készíteni, csak győzd visszahallgatni egy év múlva. A minőség minőséget teremt, ez pofonegyszerű. De nem gondolom, hogy meg tudnánk győzni azokat a zenekarokat azzal, hogy jöjjenek hozzánk dolgozni akik eleve nem akarják ezt vagy egyszerűen nem tudnak erre áldozni.
Az tény, hogy egy komoly stúdió nem olcsó mulatság, de igazán hírértéket csak minőségi anyaggal lehet lerakni az asztalra, ha nem robban azonnal már nem fogják megvárni amíg beérik, lesz kettő másik helyette ami ugyanolyan átlagos minőségű, mint a többi. A másik, hogy miért kell rögtön egy átlagában silány nagylemezt készíteni párszázezer forintból amikor egy profi 3 dalos kislemezzel komolyabb pozíciót lehet szerezni ugyanannyiból. Csak azért, hogy megmutassák hány riffet tudnak összepakolni? Vagy hány nyelvtani hibát hagynak rajta a lemezen azt gondolva, hogy az úgy jó?
Majd akkor legyen lemez, ha már a közönség igényli tőlük a mennyiséget. Legyen 2-3 TUTTI sláger amire felfigyelnek, de ehhez profi segítségre van szükség.

Mennyire követed nyomon a hazai illetve külföldi zenéket? Szoktál esetleg a neten börzézni lehetséges „áldozatok” után kutatva? :)

Napi szinten képben vagyok, ez hozzátartozik a tevékenységemhez. Tudod mi az érdekes? Ráírtam a szlovén The Language of Tought Hypothesis zenekarra mert tetszett a zenéjük. Konkrétan képben voltak a stúdióval kapcsolatban és jöttek is, ez addig még nem sikerült magyar zenekarral. Amúgy rájöttem, hogy azzal szeretnék dolgozni aki velem szeretne dolgozni, tök könnyen el lehet érni telefonon vagy maillben.

Mikor és hogyan fertőződtél meg a metallal?

1993, Black Sabbath, Dehumanizer, Tv crimes videó, beszartam.

Kik a kedvenceid?

Gyerekkori kedvenceket csak ritkán hallgatok, például egy Images and Words-öt kétévente berakok. Jó letisztulva hallani, hogy milyen sokat tanultam belőle mint gitáros, viszont már nem pörgetem napi szinten ezeket a lemezeket. Én tényleg minden stílust szeretek, jelenleg a legtöbbet az utolsó Mastodon és a The Fame Monster Lady Gagától pörög az Ipod-on. Ezek általában néhány hónapig tartanak. Az átmeneti időszakban amíg nem találok új "eseti" kedvencet váltogatom a régi "eseti" kedvenceimet. :)

Van valami amit végszóként szeretnél esetleg még elmondani?

Szar az új Blind.

Facebook