More Than A Thousand – Vol. 5 Lost At Home

A válasz nem teljesen egyértelmű, hiszen leginkább ennek a négy évnek, és az időközben nyilvánosságra hozott daloknak is köszönhető az, hogy hiányzik az újdonság elsöprő ereje, így aztán hiába várták már tűkön ülve a rajongók az albumot, ha a daloknak már több, mint a negyede évek óta elérhető valamilyen formában és a koncerteken is hallható volt több ízben is. Ez a felemás érzés már a tavalyi Kék Yukas koncertjük kapcsán is kivesézésre került, miközben a Crosses új kiadványához hasonlóan mégis működik a dolog, hiszen megint sikerült egy rakás átkozottul jó, sodró lendületű, fogós nótát írnia a srácoknak, aminek köszönhetően bőven akad jó dal a már megismerteken kívül is. Az első ilyen kapásból a másodikként érkező címadó tétel vagy az I Am Your Anchor, míg a játékidő első negyedében egymást követik a „régi” és friss dalok felváltva. Persze óriási újító ötletekre senki se számítson, hiszen egyenes folytatása elődjének a Lost At Home. Ez viszont egyáltalán nem baj, hiszen továbbra is jól működik a formula.

A hangzásba nem igazán lehet belekötni, kellő erővel dörren meg az egész, de hát ez manapság már minimális elvárásnak számít egy metalcore csapatnál. Ilyen szinten maximum Vasco énektémái adhatnak aggodalomra okot itt-ott, hiszen hiába kiváló frontember és megnyerő személyiség, valljuk be, élőben azért ritkán sikerül a lemezen hallható minőséget visszaadnia. Ez persze semmit se von le az értékéből a már szinte első hallásra együtt énekelhető soroknak vagy az egyből ragadó dallamoknak. Ráadásul a csordavokálokkal se bántak szűkmarkúan a srácok, ami megint csak nagyon jót tett az összképnek. Szerencsére a lemez második felére is maradtak emlékezetes momentumok, erős tételek, mint a Never Let Go, a Cross My Heart, vagy épp az Adept frontemberével megerősített No Mercy For The Weak. És itt el is érkeztünk a másik negatívumhoz, amit a lemez hossza és a teljesen felesleges 14 szám jelent, hiszen itt nyugodtan véget is érhetett volna az album. Egy mondjuk 2012-es megjelenéssel és kevesebb dallal akár nagyobbat is üthetett volna a Vol.5. Mindettől függetlenül egy szerethető alkotás lett a Lost at Home, és kíváncsian várjuk, hogy a friss lemezszerződés és a korong amerikai terjesztésének hatására beindul-e komolyabban is a csapat szekere.

6/10