2014. január 18.
KLIPÖZÖN. A NuSkull Magazin külön bejáratú videórovata, ami hétről-hétre, vasárnapról-vasárnapra szedi össze az érdeklődők számára az oldal lefedettsége alá tartozó előadók legfrissebb klipmegjelenéseit. Legyen az hazai vagy külföldi, hardcore vagy post-rock nálunk minden hét utolsó napján megtalálod az azt megelőző hetet összefoglaló mozgókép összegzésünket. Ezzel kívánjuk olvasóink számára lehetővé tenni azt, hogy tartani tudják azt a feszített tempót, amit a zenevilág diktál számukra. Az év második hetében a következő zenekarok kerültek fel a listára: The Lawrence Arms, Supernem, Caliban, Our Last Night, The Ongoing Concept, Prepared Like a Bride, Poison Of Marvel, A Perfect Circle, Benighted, Perfect Pill, Butcher Babies, Watch My Dying. Kik a kedvenceid a héten?
Az ezredforduló elején még óriási népszerűségnek örvendett a The Lawrence Arms, azóta pedig inkább csak, mint nosztalgiafaktor gondolnak inkább rájuk a punk felé idomuló emberek. Ezen változtatni akarván a srácok nyolc év után idén januárban új lemezzel jelentkeztek (Metropole), amellyel kicsit a The Greatest Story Ever Toldot kívánják megidézni, ehhez pedig forgattak is egy videót a Seventeener (1zth and 37th) című dalhoz. A nem túl látványos, de annál viccesebb mozgóképnek a zenekar tükröt próbál mutatni néhány gyerekkori kedvenc bandának(?), ráadásul, amilyen kis komolyka lett az egész dalnak a kisugárzása, annyira nem kell komolyan venni ezt a videót, paródia az egész. (BB)
Már annyira hozzászoktunk, hogy kellemesen mozog fejünk-lábunk a zenetévé-kompatibilis dallamos punk hazai sztárjainak számító Supernem dalaira, hogy kissé elszontyolodtunk, mert az Egy a Millióból nem a tőlük megszokott gigasláger. A klip viszont jól fényképezett, igényes (nem csoda, az ultratapasztalt Miki357 felelt a rendezésért), csak épp nem sok mindent tudtunk megfejteni belőle (a szokásos, uncsi „lázadásmetaforától” eltekintve), kispóroltak belőle egy robbanást és van benne egy-két egészen hajmeresztő színészi alakítás. Úgyhogy nem rossz ez, de inkább nézzétek meg még egyszer a tehenes klipjüket. (BG)
Ha valakinek ez az első Caliban dal az életében, egyrészt nem fogja elhinni, hogy a német bandának voltak jó/jobb dalai, de másrészt soha a büdös életben nem is akar majd hallani róluk. Az év első nagy szemetéhez persze csináltak egy kellően gagyi videót is, csak hogy többdimenziós legyen az élmény. Már fenjük amúgy a fogunkat a Ghost Empire-re, óriáscikket kap majd ez a germán csodazenekar! (JÁ)
Az Our Last Night a modern emocore slágerei mellett kifejezetten szeret nyálas dalokat is írni, mostanában egyre gyakrabban. A rádiórock kategóriába tartozó Sunrise nem is sikerült rosszul, az átlagos klip mellé pedig egy 2 perces interjút is odabiggyesztettek, ami épp annyira kínos, mint amennyire értelmetlen. De hát van akit biztos érdekel. (JB)
A The Ongoing Concept az év egyik legjobb rövidtávú meglepetését hozta össze a Saloonnal, és ki tudja, lehet, hogy majd az ő sikerük segít kihúzni a Solid State-et az érdektelenség medréből? Meglehet, pláne, hogy új klipjüket, a Failures & Fakes jópofáskodó videóját is mindenki imádja (bár a Cover Girlhöz hasonló siker nem lesz belőle), nagy kár, hogy se a dal, se a kisfilm nem ér véget a második perc végén. (JÁ)
A „Hogyan ne válasszunk bandanevet” eheti esélyeseiként köszönthetjük a Prepared Like A Bride gárdáját, akiknek amennyire borzalmasan hangzik a nevük, legalább annyira korrekt zenét játszanak. Persze forradalmat igazából ők sem kínálnak, megvan itt minden, amit a mai trendek kötelező jelleggel előírnak, viszont fogyasztható egésszé sikerült összekalapálniuk a dolgot. Aki tehát lelkesedik a metalcore mai, mély ritmizálásokkal teli válfajáért, mindenképpen bökjön a lejátszás gombra. (FB)
A Poison Of Marvel hazai pályán, a Dürerben rögzítette új koncertklipjét, lelkes közönséggel és apró életképekkel. Nincs is vele semmi baj, csak kár, hogy a bandával kapcsolatban még mindig az a legnagyobb dicséret, amit mondhatunk, hogy jócskán meghaladják szimpátia és dalírási képességek terén a Leander legénységének érdemeit. Fejlődni viszont továbbra is lenne hová, ami pedig angol nyelvű szövegekre váltás és a metalklisék egy részének levetkőzése nélkül esélytelennek tűnik. Azért mi még reménykedünk, a régi, nu metalhoz közeli iránynál azért ez már most sokkal jobb, Kovács Gergő énekes nevével pedig még biztos fogtok találkozni oldalunkon. (BG)
A Billy Howerdel és a Tool-frontember Maynard James Keenan-féle szupergrupp a tavaly egy válogatáslemez és egy box set nyakunkba zúdításával jelezte, hogy bizony ismét új anyagon munkálkodnak. A Three Sixty című best of lemez egyetlen új szerzeményéhez most egy koncertvideó társult, melyből az mindenképp kiderül, hogy a monumentális produkció még mindig rendkívül sokat ad a látványos körítésre. (TM)
A Benighted 2011-es nagylemezére igen kellemes anyagként emlékezhetünk vissza – ehhez itt egy kis segítség –, idén februárban pedig érkezik a várva várt folytatás, Carnivore Sublime címmel. Ahogy az a vasárnapi ebéd mellé készült, könnyed klipből is kiderül, az alapok maradtak a régiek. Egyébként a videó néhány jelenete alapján szinte biztos, hogy a csapat tagjainak fantáziáját megihlette a Behemoth legutóbbi kisfilmje. (FB)
A Perfect Pill legénysége nem csak azért érdekes számunkra, mert hála nekik a Turbo, az Uzipov és a Grand Mexican Warlock mellett ismét egy minőségi és ízes rockzenekarral bővült a hazai paletta hanem, azért is, mert a formáció énekese korábban oldalunk egyik szerzőjeként is tevékenykedett. Noha a Faith No More hatása érezhetőbb, mint a Glassjawé, de a rendkívül sok helyről táplálkozó és életútjának még csak az elején járó zenekar így is könnyedén képes felkelteni a figyelmet. A Getaway amatőr, de kellően jól sikerült klipje pedig ezzel párhuzamosan a srácok hétköznapi munkájának szürkeségébe és a felgyülemlő elfojtott dühöngő énjük felszabadulását jelképezheti, amit egy ilyen zenész gárda (külön piros pont a basszusgitár!) mellett én nagyon szívesen hallanék inkább a zenei rész tolmácsolásában. Így tovább! (BK)
Péniszmeredős jó napot, nézzük, mit tartogat számunkra a Butcher Babies koncertklipje. Azon túl, hogy a zenekar továbbra is igen látványos módon (értsd: csöcsökkel) próbál eladni arcátlanul lapos metaldalokat, a Butcher Babies a keményzenei ipar újabb nagy csalódása. Emlékeztek még arra az időre, amikor még joggal örülhettek a metalosok annak, hogy márpedig az ő kedvenc muzsikájuk nem a szükségletpiramis alsó hányadának kielégítését célozza, hanem valami nagyobbnak, fennköltebbnek lesznek részesei a zenén keresztül? Hogy a metalklippek nem arról szólnak, hogy könnyen hozzáférhető, de azért hatásos szoftpornóval lássunk el tizenéveseket? Hát én nem emlékszem, mert amióta az eszemet tudom, vannak háttértáncosokat felvonultató metalvideók, vannak biodíszletként szolgáló Marta Petersonök és Maria Brinkek. Most meg ez. Hát köszi, ezért kár volt feltalálni az internetet meg a mellimplantátumokat. (BG)
A múltheti kamu Watch My Dying klippel sok rajongó számára igazi szemöldökráncolássá varázsolták az új klip előtti várakozás utáni nagy beteljesülést. Szerencsére a zenekar azonban csak felvezetésnek szánta a filmjelenetekből (nem is akármilyenből!) összevágott kisfilmet. Most viszont végre itt az igazi mozgókép a Harmatátkozóhoz, mely méltó a zenekarhoz és minőségi videó élménnyel egészíti ki a csapatra jellemző különleges hangzást. A Watch My Dying még mindig az a zenekar, akikre érdemes odafigyelni, mert őszintén képviselnek valami ország határokon túlnyúlóan is egyedit. (BK)
