Mert van közös a Bioshockban és a floridai punkban – grafikusok (II. rész)

A képet a felesége Flickr-oldaláról loptuk.

Ugyan cikksorozatunk első alanya, a detroiti Derek Hess több fronton is ismertté vált a zeneiparban (underground és mainstream borítók és poszterek), ez nem mondható el minden grafikusról. Aktuális művészünk például nem egy túl sokat emlegetett figurája a zeneipar illusztrátorainak, ám ez nem a munkái minőségéről árulkodik, inkább egy életvezetési döntésről: nem az undergroundban, és nem az undergroundból él, így értelemszerűen a neve is kevesebbszer kerül elő ebben a közegben. Azon kevesek, akik viszont „itt” is ismerik a nevét, rögtön egy bandát társítanak hozzá: a Hot Water Musicot. Vagy mondjuk azt az el nem hanyagolható tényt, hogy ő volt a Bioshock játék világának művészeti tervezője.  Következik:

SCOTT SINCLAIR

Punkdogma, hogy amihez a Hot Water Musicnak köze van, az szinte kivétel nélkül jó. Ez olyannyira igaz, hogy a dalaikon és a koncertjeiken kívül kiterjeszthető a tagok szólóprojektjeire (Chuck/Chris), az oldalhajtásokra (The Blacktop Cadence, The Draft, stb.), de még talán a splitpartnerekre, és az általuk megihletett bandákra is. Sőt, még a házi borítókészítőjükre, Scott Sinclairre is. Sinclair és a tagok már a ’90-es évek elejétől ismerték egymást a helyi undergroundból, és amikor a csapat az első komolyabb kiadványát, a Finding the Rhythms nagylemezt készítette elő, megkeresték az ekkor épp művészeti főiskolára járó srácot. Ahogy az a borítóról is látszik, Sinclair már a tanulmányai alatt rátalált a jellegzetes neo-kubista/neo-szürrealista stílusára, amely miatt bármikor felismerhető egy-egy általa készített borító. Lemezek kapcsán leginkább a HWM diszkográfia többségéről köszönnek vissza a munkái: az egyik legaktívabb punkbanda szinte összes kiadványát ő tervezte meg, ami miatt sokak számára amolyan „házi designer” lett, pedig ez nagyon távol áll az igazságtól – más kérdés, hogy  önmagában a Raganéknak rajzolt borítókból egészen remek kiállítást lehetne összeállítani.

Természetesen az, hogy az amerikai punk underground egyik legmegbecsültebb bandájának az összes borítója fantasztikus volt, és szinte mindet ő tervezte, rengeteg megrendelést szült. Volna. Persze így is összejött azért pár másik lemezborító, amit a SINC művésznevű grafikus jegyzett: ott van például a Clairmeltől a Fair Weather Fan, vagy a Less Than Jake Anthemjének egyik dalborítója, de nem csak punkban jeleskedett, lásd a kanadai nu-metal banda, a Slaves On Dope, vagy a Trustkillhez szerződő kaotikus hardcore banda, az Endeavor egy-egy fedlapját. Sajnos a lista nem túl hosszú, bár jelen sorok írója gondolatban évekig SINC-nek tulajdonította a Snapcase klasszikusának, a Progression Through Unlearningnek, és a keresztény Few Left Standing második albumának, a Regeneration of Selfnek a borítóját is (mindkettőt a szintén Picasso-imádó Limbert Fabian tervezte, aki amúgy amellett, hogy dolgozott már Rihannának is, szintén videojátékozott egyet: az általa készített Naughty Dog logo-animációt láthatod az összes Uncharted játék elindításakor).

Sinclair és az albumgrafikák kapcsolata azonban ennyivel le is zárható, ugyanis a művész „profi”, és a bandáktól, kiadóktól, zeneipartól független illusztrátori karrierbe kezdett (pl. a Playboyban és a New York Timesban is bukkantak fel általa tervezett grafikák), ráadásul folyamatosan tökéletes időzítetéssel bővítette a repertoárját: a ’90-es évek végén belekóstolt a 3D modellezésbe (rövid ideig dolgozott a Thief-szériát fejlesztő Looking Glassnél), és még az előző évezredben kitanulta a Flasht is. A sok szabadúszó meló után aztán jött végre a hivatalos állás is, amely miatt olyan elfoglalt a mai napig, hogy a visszatérő HWM borítóra nem is volt ideje tavaly: munkát kapott ugyanis a Looking Glassből megalakult Irrational Gamesnél, akik a Freedom Force játékok és a SWAT 4 után óriásit kaszáltak a 2007-es Bioshockkal. A Bioshock átütő kritikai és anyagi sikerének egyik oka a játék nagyon erős környezeti hangulata és design stílusa volt, a játék művészeti vezetője pedig nem más volt, mint Scott Sinclair (Sinclair Spirits, valaki?), aki a hat évvel később, idén tavasszal megjelent, még látványosabb harmadik rész, a Bioshock Infinite fejlesztése során is ugyanezt a szerepet töltötte be pár hónapig.

A HONLAPJÁT A KÉPRE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.