2013. július 26.
Elég alaposan megizzasztja az embert az, ha kapcsolódási pontokat kellene találnia Magyarország, és a tőlünk 12.000 kilométerre fekvő Chile között, még akkor is, ha a három évvel ezelőtti, emlékezetes bányaomlás kapcsán kiderült, hogy a „Kemeny”, és „Farkas” szavak nem csengenek ismeretlenül a dél-amerikai országban. Nyilván felmerül a kérdés, hogy mégis hogy jön ez ide, miért érdekeljen minket egy nyári hétvégén pont Chile (ugye itthon sokan előszeretettel kötnek bele abba, hogy az amcsiknak Bukarest vagyunk, miközben pl. Chiléről annyit tudnak, hogy Salas és Zamorano), ráadásul egy zenei magazin hasábjain különösen furcsa ezt az országot látni. Chile egy szegény hely, nem exportálnak túl sok zenészt, és úgy általában nem mindennapos, hogy egy közép-, vagy dél-amerikai banda eljusson Magyarországra (bár itthon valamelyest kedvenc pl. a Costa Rica-i Billy the Kid). Hogy miért, arra a válasz fent van: 12.000 kilométerre vannak.
Igazából ez az iszonyatos távolság, és a Chiléből érkező, szinte egyöntetűen negatív hírek az okai annak, hogy ennyit foglalkoztam az előbb azzal, hogy honnan is érkezik majd a Trafik Klubba a Remission és az En Mi Defensa, hiszen a Bandcamp oldalaikon található anyagok (és itt most a dalok mellett gondolok a hangzásra és a borítókra is) alapján senki sem tudná megmondani, hogy ezek a bandák nem valamelyik amerikai, vagy nyugat-európai nagyvárosból származnak. Persze buta prekoncepció azt gondolni, hogy attól, hogy egy ország nagyon szegény, hogy a „nyugati kultúra” hozzájuk is csak apránként tudott beszivárogni, vagy hogy 1990-ig egy véreskezű diktátor uralkodott, nem jöhettek volna létre ott profi megszólalású, kiváló dalokat jegyző bandák az elmúlt években, de azért ettől még meglepő marad ez a két zenekar. A Remission egy nagyon dallamos, a Dag Nastyből eredeztethető hangzással bír, náluk szerencsére még a dallamos hardcore nem a Defeater másolását, vagy a brit színtér hangzásvilágát jelenti, a tavalyi év végén megjelent hétcolos kislemezüket pedig nem más keverte és maszterelte, mint Don Fury (túl sok dolgot kéne ebbe a zárójelbe írni). A Bandcampen (lásd lentebb) abszolút hallani, ahogy kiadványról kiadványra fejlődnek, keresik a saját hangjukat, és ugyan a tempóból kicsit visszavettek, de nagyon jól áll nekik. A tíz éve aktív En Mi Defensa legutoljára két évvel ezelőtt jelentkezett kiadvánnyal, és a Silencios alapján a straight edge zenekar a lendülettel és a slágerekkel is igen jól áll (szeretik a fogós dallamokat), nem véletlenül ők az egyik legnépszerűbb dél-amerikai hardcore punk banda.
Az 1300 forintos jegyár már ezért a két csapatért is nagyon alacsony lenne (sőt, igazából önmagában azért is alacsony lenne, hogy láthass két olyan bandát, akiknek csak ahhoz, hogy fellépjenek Budapesten, 24.000 kilométert kell utazniuk), de megkapjuk még előttük a retro hangzású, svéd Agent Attitude-öt (idén már harmadszor járnak Budapesten!), valamint fellép hazai részről a Roles & Rules, a Fake Shakes és a Back Off!, amivel valóságos hardcore punk minifesztivállá kerekedik a hétfő esti koncert, ráadásul zeneileg is igen változatos lesz a No Regret által szervezett esemény. Akkor még egyszer az egész + rengeteg Bandcamp-lejátszó, sőt, zárásul ajánlunk még néhány bandát Chiléből, ha már a fenti címmel csaltuk ki belőled a kattintást (a végére metal is került, mert a chilei metalbandák közül néhánynak azért sikerült kitörnie, pl. korábban a tech-zseni Coprofago, mostanság pedig a Mar De Grises lehet ismerős):
REMISSION
EN MI DEFENSA
AGENT ATTITUDE
ROLES & RULES
FAKE SHAKES
BACK OFF!
@ TRAFIK
2013.07.29., HÉTFŐ
1300 FORINT
És akkor még néhány banda a világ másik feléről:
