A svéd Månegarm neve ismerősen csenghet a viking és folk témákban jártas black metál harcosoknak, 95-ben alakultak Norrtälje-ben és már 96-ban megszületett első demójuk, amit szépen követett jó pár anyag. Termékenyek a srácok, így nem is mennék bele a kronologikus dolgokba, a lényeg, hogy itt van az új lemez, Vargstenen címmel. A kezdeti black metál dolgokba egyre több és több viking kultúra és folk elem épült bele. A végeredmény tehát epikus, könnyen emészthető, viszonylag kellemes hadiüzenet a múlt és a hősi halálon innen, s túlról…
Ha nagyon be akarnám határolni a svéd srácok munkásságát, akkor egy szép és komplex elegye az
Enslaved-nek és az
Einherjer-nek,
Turisas-nak,
Falkenbach-nak. Komoly szerephez jutnak a néphangszerek, szépen illesztik össze a katonás pergőket és a magasztos nagy múltú dallamokat, de semmi extrát nem hoznak létre, újítás semmi, igaz a pagan nem is erről szól… ellenben felcsendül a hegedű és a dorong, akadnak teljesen folk számok, a rövidke
Vargbrodern talar és
Den gamle talar – vagy a záró
Eld (melyekről a magyar népmesék jutottak eszembe), és persze van itt súlyos morajlás is, feszes témákkal, mint a
Nio dagar, nio nätter vagy a címadó:
Vargstenen. A zene, pedig itt-ott víg és mulatós, másutt szomorú és depresszív, de az egészet átjárja az emlékezés és a felejtést nem tűrő múlt… A vokál szépen váltogat a dallamos magasztos ének, károgás és hörgés között, és a női ének is szépen feszül a témákra. A csapat rendesen egybe van kovácsolva, s természetesen a tudással sincs semmi gond! Sőt! (igaz 11 év alatt…) Idehaza a
Kárpátia játszik talán hasonlót, csak persze a svéd arcok mentesek a politikától – múlt idézésük teljesen más történelemről és aspektusról szól – és vagy 50x jobban is kenik a zenét.
Mindent együttvéve egy remek anyag, mellyel az egyetlen baj, hogy az úttörő társaik már minden megtermő babért learattak, így ez a csak igazán pagan-viking-folk black metál fanoknak jelent kárpótló színes 50 percet!
84%
Månegarm @ Myspace
