Orient Fall: interjú és klippremier

Szia! Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig a legutóbbi EP-tekre, és melyik volt számotokra a legkedvesebb, legemlékezetesebb?

Hihetetlen, de eddig szinte csak pozitív visszajelzéseket kaptunk. Nagyon sokan dicsérik az EP-t mind személyesen, mind az interneten keresztül és ennek nagyon örülünk! Nem is lehetnénk nagyon boldogabbak, elvégre ezért csináltuk. Számomra a legemlékezetesebb talán az volt, amikor valamelyik koncert után odajött hozzám egy ismeretlen srác és mondta, hogy nem sok olyan bandát hallgat, ami ennyire le tudja kötni és napról napra újra és újra fel tudja fedezni, de mindig más oldaláról. Bár ez csak egy apróság, de valahogy ez ott és akkor tényleg nagyon jól esett, utána ittunk is rendesen! (haha)

A lemez borítóját Krisztián bátyja, Buzás Dániel készítette. Mennyire kapott szabad kezet, és voltak-e egyéb ötletek?

Teljes mértékben szabad kezet kapott. És hogy miért? Nagyon hasonló a gondolkodásunk, a dolgokhoz való hozzáállásunk plusz rendelkezik egy jó adag tehetséggel is, arról nem is beszélve, hogy már a demóhoz készült artworkkel is több mint elégedettek voltunk. Voltak alapötletek, sok is, de azok nem voltak hosszú életűek, aztán egyik nap váratlanul a Krisztián újságolta, hogy bár nem készakarva, de megtalálták azt, amit kerestek. És ez volt ez a Buddhás alapötletet, ahol ő maga aszkéta, önsanyargató életmódjának felhagyása előtt látható, mindez pedig úgy éreztük illeszkedik az EP már meglévő címéhez, a dalokhoz, illetve a zenekar életútjával is párhuzamba állítható. Visszatérve, a Dani gyorsan csinált is egy vázlatot és meg is nyert vele mindannyiunkat egytől-egyig. A végül harminc példányban elkészült végeredmény pedig úgy gondolom magáért beszél!

Az EP-n vendégként felbukkan Rozsár István az Eclectycából, valamint Tarczi Tamás a Subliminal Mergerből. Hogy jött képbe, hogy ők is a hangjukat adják a végeredményhez?

A Serpent Grace-nél gyakorlatilag, amikor az első hangokat kitaláltuk és leírtuk, tudtuk, hogy ebbe kell egy vendégénekes, mert csak úgy lehet teljes a dal. Amikor pedig már kezdett végleges alakot ölteni elkezdtük átgondolni, hogy ki is jöhetne szóba. Tomit pedig én már akkor ismertem, mivel ugyanarra az egyetemre jártunk és egyik nap váratlanul ő maga mutatta meg az akkori bandájának (Heroes Never Lie) éppen aktuális lemezét. Meghallgattuk párszor, megtetszett, és azt mondtuk, hogy rá van szükségünk. Ő pedig szívesen bele is egyezett. A Ravenholmnál viszont ötből négyen nem is gondoltuk, hogy kell vendégénekes. Az énekfelvétel előtt pár héttel Krisztián mondta, hogy a „Rozsit” be kéne tenni pár helyre, mert nagyon durván feldobná a számot egyedi hangjával. Mindenki beleegyezett, bár nem tudtuk, hogy mi sül ki belőle. Aztán elkezdődtek az énekfelvételek, és gyakorlatilag az első szó feléneklésénél tudtuk, hogy igen, ez hiányzott a számból, ettől lesz igazán húzós még, ha gyakorlatilag az egész dalt nézve mindösszesen pár hangról van szó.

A dalszövegeket magyarázatokkal is megismerhettük már, de mik befolyásolták az egyes témaválasztásokat, és mi ad ihletet az egyes dalokhoz?

Hogy mi ad ihletet? Bár tudnám! Az EP-n lévő számokat mind más és más ihlette. Volt olyan, hogy azt mondtuk ,,oké, most leülünk és számot írunk” és ilyenkor vagy összejött vagy nem. Általában, ha valakinek hirtelen eszébe jut valami azt azonnal le is írja vagy memorizálja, otthon vagy a próbateremben pedig elkezdi kidolgozni, majd körbeküldi zenekaron belül és ők is hozzátesznek még, többnyire mindenki a magáét. És, ha úgy gondoljuk, hogy kész van, akkor hagyjuk még egy kicsit érlelődni, hisz egy szám olykor olyan tud lenni, mint egy jó bor, az idővel egyre érettebbé és nemesebbé válhat. (haha) Az egyes témaválasztásokat pedig a saját életünk befolyásolta, hogy miről mit gondolunk, akár a magán-, akár a közélet szintjén, miket éltünk át vagy épp mit láttunk, hallottunk. Egyébként fontos szempont lesz számunkra a következő lemezünkön, hogy a dalok és a dalszövegek szoros összhangban tükrözzék a zenekar álláspontját, világnézetét, ami bár nem egyszerű, de járható út, mivel hasonló neveltetésű, ugyanarról a környékről kikerülő srácok vagyunk és többnyire mindig egyet gondolunk az élet legtöbb szintjén.

A már megismert dalokon kívül maradt még a tarsolyotokban olyan szerzemény, ami nem fért fel a lemezre, vagy olyan, ami nem készült el teljesen, és a későbbiekben kívántok vele foglalkozni?

Maradt, nem is kevés. De azokról úgy gondoltuk, hogy még nincsenek készen, nem éreztük őket száz százalékosnak. Sőt volt egy dal, ami szinte teljes mértékben el is készült és fel is lett játszva, de valahogy nem állt össze a kép vele kapcsolatban, de utólag már én is örülök, hogy Krisztián az énekfelvétel közben mondta ki a mindannyiunkban érlelődő tényt, miszerint a dal nem lesz rajta az EP-n. Egyébként csak megjegyzem, hogy egy „vér-thrash” nótáról van szó, amit szinte biztos, hogy fel fogunk használni a többi ki nem dolgozott ötletről nem is beszélve. Most is folyamatosan dolgozunk velük és igyekszünk őket beépíteni az új dalokba.

Mi volt a rögzítés és a kiadás legnagyobb tanulsága?

Ez egy jó kérdés. Talán két dolog. Az első hogy a kész számokat teljes egészében fel kell demózni mindennel együtt, még a végleges felvételt megelőzően. A másik a dob. Sajnálatos módon az a helyzet állt elő a felvétel elején, hogy választhattunk: felveszünk egy dobot és egy maximum elfogadható hangzást kihozunk belőle, vagy mididobot használunk és tényleg nagyon jól fognak szólni a számok. Mi az utóbbit választottuk egész egyszerűen anyagi okokból. Sok zenekar csinálja, hogy „oké, van húszezer forintunk, de mindenképpen élő dob kell” és az esetek nagy részében egy pocsék dobhangzással kihozzák a számaikat és csodálkoznak, hogy ez miért lett ilyen rossz. Pedig egyszerű: azért, mert a minőségi módon megszólaló akusztikus dobfelvétel ennél jóval többe kerül. Mi inkább a hangzást választottuk, de a jövőben mindenképpen akusztikus dobbal szeretnénk dolgozni.

A kiadvány legizgalmasabb dalát, az Ascend To The Throne–t egyedül a gitárosotok írta: idővel elképzelhető lenne, hogy a zenekar mellett adott esetben szólóban, vagy más felállásban is zenéljetek?

Persze! Mind az ötünkről elmondhatom, hogy zenei ízlést tekintve nagyon széles skálán mozgunk. Bár az Orient Fall világába mindent szeretnénk beletenni műfajtól függetlenül, ami nekünk tetszik, de erre ilyen-olyan okokból nem mindig van lehetőség. Én például szeretnék majd egyszer csinálni egy amolyan „filmzenék metálosítva” formációt, de a zenekarból pl. nem mindenki lenne benne szerintem, és emiatt ugye nem is nevezhetnénk Orient Fallnak. Amúgy bármi elképzelhető a jövőben. Semmit nem zárnék ki.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=gVSqQ_Xnqqc

A nálunk debütáló videótok a Ravenholmhoz készült el: miért ezt a dalt választottátok, és mit tudhatunk a felvétel körülményeiről?

Hát elég egyszerű volt a döntés. Körbekérdeztük az ismerőseinket, pár közeli rajongót és persze magunknak is feltettük a kérdést, hogy mégis ki melyiket csinálná meg és mindenki a Ravenholmot mondta elsőnek. Az ötlet egyébként Örs unokatestvérének megkeresésére jött, aki felajánlotta, hogy szívesen csinálna nekünk egy klipet minden költség nélkül és mi azt mondtuk, hogy persze. Miért ne? Magát a videót egyébként Szalontai Zsolt készítette, mondhatni pokoli környezetben, mert volt vagy ötven fok és a próbatermünk melletti gyárépületben vettük fel még ősz elején, hogy „ezek vagyunk mi, így nézünk ki és így szeretünk játszani”. Amúgy szándékosan nem nevezzük klipnek, mert itt tényleg csak egy amolyan „promó videóról” van szó, ami arra szolgál majd, hogy kicsit jobban terjedjen a nevünk itthon és külföldön egyaránt. Az eredeti tervek között szerepelt, hogy lesz benne történet, de ez végül sajnos nem valósult meg.

Hogy látjátok az itthoni színteret, és szerintetek hol van ebben a Ti helyetek?

Az itthoni színtér kapcsán eléggé keserédes tapasztalataink vannak. Nagyon változékony országszerte, de ez csak egy dolog. A legnagyobb problémát kollektív jelleggel abban látjuk, hogy az embereknek nincs önálló véleményük. Van egy média, akár hírportál akár koncertszervező, akár bármi, például egy nagyobb tekintéllyel bíró jó barát is lehet az és most mindegy, hogy miért, de mondjuk egy zenekarra azt mondja, hogy jó, érdemes hallgatni. Utána onnantól az jó lesz. Tehát az emberek nagy többsége nem az alapján választ kedvenceket, hogy számára mi tetszik, hanem csak másra hagyatkozik és elfogadja azt amit mond, mert magától képtelen eldönteni bármit is. Mindez pedig elég szomorú és félreértések elkerülése végett itt nem a médiákkal van a gond, hanem azzal, hogy az emberek értelmi képességei itt tartanak. Képtelenek önálló vélemény alkotására akár egy olyan alapvető szinten is, mint, hogy ennek a zenekarnak tetszik-e a zenéje vagy nem. És bár ez általános jellegű dolog, de a mi színterünkön is sajnos erőteljesen jelen van, sőt talán hatványozottan is. És, hogy a mi helyünk hol van? Merem remélni, hogy egyre közelebb a hazai színtér krémjéhez. És bár tudjuk, hogy még hosszú út áll előttünk, de mi úgy érezzük, hogy jó úton haladunk a cél felé. A pozitívumok leírásának viszont egy külön oldalt kéne szentelnünk, szóval azokat majd legközelebb. (haha)

Milyen terveitek vannak a jövőre vonatkozóan?

Nemsokára, vélhetően még nyár előtt kiadunk egy afféle remixalbumot, amin az EP dalainak egy-egy újragondolt változata lesz elérhető elektronikus formában. Lényegében egyfajta átkötésnek szánjuk a következő nagyobb lélegzetvételű kiadványunk előtt. Jelen állás szerint négy remix és az Orient Fall első külön bejáratú elektronikus dala lesz hallható rajta. Az újragondolók között van a Lites & Cokes, Octahed „zajmester” Géza ala Merzbow, Vanis (Vanis & Crain, Amoeba, Shell Beach, stb.), illetve a Subliminal Merger samplerese, Farkas Péter.

Továbbá április végétől komolyabban belehúzunk a koncertezésbe az egész ország területén. Jelen tervek szerint lesz egy kisebb kanyar az Insane oldalán, illetve nyár elején az Octahed zenekarral egy több állomásos turnén csíphettek el majd bennünket Magyarország szerte. Ha minden jól megy a Vajdaság és a Felvidék is terítékre kerül, arról nem is beszélve, hogy a napokban Németországba is meghívtak bennünket játszani. Legközelebb Budapesten egyébként március 30-án tudtok majd minket elcsípni a Dürer Kertben, de pár nemzetközi név előtt is feltűnünk majd hamarosan. Továbbá a közeljövőben szeretnénk egy rendes klipet is leforgatni, de hogy mire és miként az egyelőre titok!