Gate Of Darkness – Elmúlás (EP)

Tracklist:

01. Hívó szavam (4:48)
02. Akkor jó, ha fáj (4:42)
03. Erdők mélyén járó (3:19)
04. Elmúlás (4:43)

Hossz: 17:32

Kiadó: Szerzői kiadás

Webcím: Ugrás a weboldalra

A zenekar 96-ban kezdte Noisegate néven, mely 99-re megszűnt és itt kezdődött meg a lassan fejlődő jelen (2000)…A nem túl eredeti zenekar név mögött kellemes meglepetés rejlik azoknak, akik kedvelik a Samael féle ipari black metál dolgokat. A sásdi srácok nem egy koncertjét láttam az azóta már megszünt Stuncorgóban, mindig remek bulikat adtak, feldolgozásokat is játszva a nagy példaképtől, Samaeltől, annak is a Passage albumáról (ezt a vonalat nyomják azóta is, holott abban az időkben még csak a 2001es …A Sötétség Kapujában… demó volt kész. Már akkor ízelítőt adtak az új nótákból, melyek némelyikét viszont hallom az első kislemezükön — 2003 – Friss zuhatag törjön!) Ma meg már jelen van, vagyis múlt… a kritika tárgya egy 2005-ös EP, mely mind hangzásban (Fido — aki pécsi vágja) mind külalakjában (Walter Szilárd – Dugó) egy erős és jó anyag.
Na de lássuk mit is takar ez a mélabúval basszott 17 perc…


A Hívó szavam már előre sejteti ezt a szaggatott, hideg és kimért masszát, mely lépkedve halad előre. Walter Szilárd sejtelmes szinti témái remekül illenek ebbe a nem túl vidám környezetbe, mely alá igencsak eltalált dob témákat ír (lehet érdemes lenne egyszer élő dobbal is kipróbálni, de azt hiszem ez már a kialakult stílusuk ismervénye — no meg a japán dobos pontos, nem késik a próbáról és nem dugja meg a barátnődet, haha). Kelemen Albert hangja változatos, bár a Samael féle koncepcióból némileg kilóg, durván nem VorphBöröcz Norbert és Keresztes Krisztián erős és maga biztos zúzdát alkotnak együtt, melyet remekül egészít ki a gépies pergőkkel együtt szaggató basszus Czirkelbach Árpád jóvoltából. A szövegek nagyon jók, nem torkollottak bele a klisékbe, bár némileg Nevergreen-es néhol (és zeneileg is olykor-olykor olyasmi), nem csak egy egyszerűen electronikus és ipari fertőzésekkel felvértezett rideg black metál, annál sokkal több! Folkos elemek éppen úgy szerepet kapnak, mint a darkos, doomos alapok vagy a mély hörgéssel kísért death metálszerű kitérések.
Az Akkor jó, ha fáj egy szinte már himnusz, igényes kezdéssel vezetik fel az igencsak keserű és szomorú témákat, ahol éppen úgy érzek régi Paradise Lost vagy My Dying Bride hatásokat, ahogy Samael-t. Váltakozó dallamok, csilingelve, gyorsan és szaggatva, változatosan, igényesen… megkockáztatom, ha a Samael hazánkba jön, akkor a Gate Of Darkness-nek kéne fellépnie előttük, ahogy pl a Satyricon is alkalmazta fellépései előtt a Khold-ot, mert hogy nagyon őket lopják, és ez így még nagyobb magasztalás és felkészítése a közönségnek a főzenekarra, nah mindegy! Szóval ez egy remek tétel, melynek a refrénje, olyan, akár egy 60as évekbeli szomorú táncdal…
Az Erdők mélyén járó kezdése kissé hard rockos, ám a vokál és a dobok kiteljesedésével már megkezdődik a lassú és kimért haldoklás, minden csepp keserűségét érezteti a zene, úgy zaklatott, hogy közben nem érezzük, mégis szétfeszít… amúgy ez a legkevésbé Samael ízű track, nincs benne az a tipikus hullámzás, de tetszenek ezek a frankó régies kiállások, illetve Dugó mutat némi technikai tudást a billentyűin 2:24 után… remek dark electros dolgok, melyek könnyen ragadhatják magával azt, aki nem beszűkült és vágyik a fura társításokra!
Az címadó tétel kezdése súlyos, erősen domináns a dob és az orgona, melyre darkos thrashes zakatoló gitárok vonaglása építi az oltárt… a gyertyák, pedig lángba borítják ezt az embertelen templomot Albert kántáló károgása által, 2:15től egy kis epikus beszédet (Wass Albert), majd visszatér a kietlen károgás, és a mélységek berkeiből felszakadó haláltúsák érlelte hörgést kapunk…


Nincs mit szépíteni, a sásdi kis csapat lassan kinövi magát, és magabiztosan lépked… na de hova? Nem hiszem, hogy ebben az országban túl nagy közönségre találnának, holott bátran jelentem ki, ők a Magyar Samael! Ha a honi koncertszervezőknek egy csöppnyi eszük van (ritkán jön össze, néha olyan előzenekarokat látok, melyeknek annyi közük van a főbandához, hogy mindegyikben van gitár…), akkor a legközelebbi Samael koncert előzenekaraként igazán nagyot arathatnának, megmutatva ezzel a svájci fiuknak, mitől is repülnek azok az átkozott csilingelő gyermeteg és komor szinti futamok, s mit adhat az ipari hatás egy post-black mosntrumnak!

10/ 9,6

Mind a három anyaguk elérhető/ letölthető a honlapjukról, rendelés, koncert dátumok, etc-át is ott találod!