Ezzel a névvel 2002 tavasza óta léteznek, azonban gyökereik valójában 11 évesek, a hajdani Inferno (1996-2000) 2 évre jegelt reinkarnációjának tekinthető a mai banda. 2004-ben megjelent az első kislemezük A bizonyosság útvesztői címmel, az ezt követő anyag, pedig amiről éppen olvasol.
Ha azt halljuk valahol, hogy Szerencs, akkor nagy valószínűséggel mindenki a kakaóra, csokoládéra, s az édes ízek szeretethiányt kielégítő szegmenseire gondol, pedig ha már tele a poci és szívünk újra a helyén dobog, netán még vevők is vagyunk a némileg fémesebb és durvább ízekre, akkor ássuk magunk bele a sajnos túl komoly ismeretségre és elismerésre mind a mai napig szert nem tett zenekar történetébe. Ennek valós okait nem tudom mire vélni, hiszen a trend most burjánzik, gombamód szaporodnak el a dallamosabb és húzósabb core fertőzte produkciók (itt elsősorban a hard és metalcore-ra gondoltam).
Pedig őket illene ismerni a stílus fanjainak-rabjainak (ha nem is egy AMD), s hogy őszinte legyek: szégyen/ nem szégyen; én is csak névről tudtam a létezésükről…
Vezekelni ezért nem fogok, de mindenképpen hiba volt a részemről, hiszen egy igencsak komplex és erőteljes anyagot rejt; 5 nóta feszül 20 perc súlykoló pikszisében. A külsőségek egyáltalán nem azt a képet mutatják, hogy ez egy szerzői kiadásban napvilágot látott korong, s a hangzás is ezt követi, a szövegvilág akár a borító; pesszimista, tele az életet ki-kiforgató igazságokkal és agresszióval, már-már
Necropsia (melynek hatásai a dalok megírásakor is be-beszüremkedtek).
A kezdés által hamar belecsöppenünk a szerencsi srácok önmarcangoló, heggel terhelt világába, megmutatják foguk fehérjét az inak varázsát,
Laci dobjátéka feszes és felépített, s a gitárok is a helyükön vannak, bár kissé háttérbe szorítva, ahogy
Tamás vokálja is, mely zilált és gyűlölet értelte.
Ezt követi a hithűen felépített
A hamu íze, mely középtempóban vergődő lassan építkező tétel, remek dallamokkal és ritmusokkal teletűzdelve, a refrén több szólamú és rengeteg komplexivitást ad, s itt már a szóló is igényesebb, bár a régebbi
Pro-Pain féle érzéseket ez a nóta is csak tovább erősíti bennem.
A fekete ködben is a már eddig felvonultatott és HC csatarendbe állított elemekkel dolgozik, bár mindenképpen meg kell említeni, hogy gyarapodik pár érdekes momentummal, két énekes felváltott alkalmazása (melyből csak csipetnyit kaptunk az előző nótában), 2:20-tól szépen leállnak és az alapokra egy kellemes akusztika feszül rá, melyre aztán ráléphet az izmos fejbólogatós tipikus HC riffelés, és az önmagukból kivetkőzött szinte már grindcore-os ismert vérbelehányós vokál. Nagyon jól megírt és erőteljes nóta!
A Szakadék egy pattogósan építkező morajló tétel, mely jó ki és leállásokat tartalmaz, a
Necropsia hatásai itt erősen érződnek már, de a burjánzás energikus és változatos, jó szólókkal és magával ragadó dallammal, hangulattal karöltve, a rövidsége ellenére meglepően sok témát hoznak fel, még sem tűnik annyira zsúfoltnak, csak néhol szétesőssé lesz.
S a zárással mindent megkaphatunk, amit eddig esetleg hiányoltunk…
Az utolsó forró nyár hihetetlenül technikás és karakteres tétel. A srácok itt mindent beleolvasztanak, adják, amit tudnak, mi meg csak vegetálunk a massza alatt… Az ének rengeteg színben jelenik meg, ahogy a dallamok és ritmusok terén is itt kapunk legkomolyabb bemutatót, tartalmazva igazán éteri letisztultságot és káoszt a világvég pereméről. A riffek szépen játszadoznak el a szomorkás dallammal, s végletekig őrlik a befásult hallgatót, a záró utolsó két perc, akár
Neurosis interpretáció is lehetne, s végül sípolva, búgva leül a lemez… …”
Sebeidből újra virágok nőnek majd, mikor nyomaidat már régen elmosta az idő…”
A vokál néhol lehetne erősebb és változatosabb is, a gitárokba is elfért volna egy kis erő és durvulat, ám más negatívumot egyszerűen nem tudok elmondani az anyagról, a szövegek hihetetlen jók, s akadnak helyek, ahol annyira együtt lélegeznek a zenével, hogy az már hátborzongató.
10/ 9.8
Amit ajánlani tudnék a srácoknak az a házalás, nem egy magyar bandát adtak ki külföldön, s ha kellően messze van a kiadó, akkor a magyar nyelv kuriózum is lehet akár, amit pedig az olvasóknak tudok mondani; járni a koncertjeikre, figyelni őket! Alkalom adtán vásárolni a az új korongot a bulik után vagy e-mailben (inferno@infernet.hu) 1000 Ft + pkg-ért illetve a infernet.hu-n elérhető a teljes első EP és minden egyéb info!
myspace*InfernoMetalcoreSystem (itt bele fülelhetsz még A ketrec és a Szakadék című nótákba!
