2011. szeptember 13.
Mivel elindult a Bandcamp-ajánló, gondoltam gurítok egyet én is, ha már Dávid elorozta a Restore-t előlem (no, nem mintha gond lenne ezzel, Dávidnak bármikor bármit!), így nekem az atlantai Dead In The Dirtöt dobta a gép, illetve a Bandcamp, vagyis igazából tulajdonképpen a Facebook, merthogy ott akadtam rájuk a napokban.
A Bridge 9 egyik friss bandájának, ’90-es évek nagyjait megidéző Foundationjének dobosa, Hank Pratt is tagja a vegan straight edge grind/crust triónak, akik nem mellesleg a napokban írták alá lemezszerződésüket a Southern Lorddal, és zenéjüket hallván nem véletlen a kiadó választása.
A Dead In The Dirt eddig két EP-vel (Vold – 2010 és Tour EP – 2011) jelentkezett, a kettőn kilenc dallal, a 12 perces összjátékidőt alulról súrolva, így méltán kerültek látókörömbe, hiszen a sokszor unalomig űzött stílus a sok nagyon görcsölő és überhitelességre törő zenekarával együtt azért tud jó pillanatokat. A Dead In The Dirt pedig egy ilyen jó pillanat, hiszen nagyjából az az embernek az érzése őket hallgatva, hogy ezeket az EP-ket egy medve végbelében vették fel, gonosz, felőről és kivégez. A zenekar Bandcamp-oldalán ugyan csak egy dal hallgatható a komorabb, döngölősebb Vold EP-ről, ezt amúgy jól be is linkeljük mindjárt, viszont érdemes szétnézni a Facebookon, hiszen ott a komplett, négyszámos Tour EP is meghallgatható, amely nekem egy fokkal jobban bejött.
Innentől kezdve én elhallgatok, mert így is tovább tart ezt végigolvasni, mint a Dead In The Dirt két EP-jét meghallgatni, azok meg beszélnek szépen helyettem is.
