Tudjuk, mit tervezel idén nyáron #3

Utolsó fordulójához érkezett nyári klubkoncerteket reklámozó cikksorozatunk: ugyan ez így nem lett kimondva, de az ajánlók célja elsősorban az volt, hogy a külföldi előadókat elhozó koncertek is kapjanak némi hírverést a fesztiválok elnyomásában, hiszen sokak számára ez az évszak a Hegyaljával, Szigettel, és a többivel egyenlő, pedig remek koncertek szerveződtek ebben a három hónapban is. Ahogy a júniusnak az érettségikkel és a Volttal, a júliusnak pedig a Hegyaljával és a Rockmaratonnal kellett megküzdenie, úgy az augusztusi koncerteknek se lesz könnyű dolga, hiszen a Sziget és a SZIN mellett olyan rendezvények vonzzák magukhoz az érdeklődőket, mint a Fezen, a Fekete Zaj, vagy épp a GYÁR Fesztivál – ennek ellenére azért érdemes átvenni, hogy ha nem a vizezett sör, por és negyven fok szentháromságot választja az ember, akkor a fővárosi éjszakában hol érdemes a bérlet árát elverni.

08.01. // LA DISPUTE

Amíg nem jelentették be a Hot Water Music-ot és a Make Do and Mendet a Bouncing’ mellé, addig ez tűnt a hónap koncertjének, de talán még így is ez lesz az, elvégre egyszerűen minden adott az év egyik legkarartikusabb élményéhez. A legfontosabbak nyilván a zenekarok, akikből nem lesz hiány az est folyamán, hiszen már a turnécsomagot is három banda alkotja: ott van két amerikai zenekar, az indie rockos poszt-hardcore, Tumblr-kedvenc, második mewithoutYou-ként körülírható, szívrepesztő La Dispute, az utóbbi évek legközvetlenebb és legfelkapottabb screamo zenekara, a végtelenül szentimentális Touché Amoré, illetve Norvégiából a Lifetime iskoláját osztályelsőként elvégző, és diplomája mellé az évek során saját karaktert is nyerő Death is Not Glamorous. A hazai pálya előnyét a három szervező három bandája élvezheti, nevezetesen a Wasted Struggle, a Dance or Die!!!, illetve a Libido Wins, úgyhogy alaposan bemelegített közönséget téphetnek szét a külföldi vendégek – mindezt tökéletes körülmények közt, hiszen a helyszín a várhatóan csordulásig telt Dürer kisterem lesz, az ár roppant baráti a fellépő nevek mennyiségét és minőségét elnézve, a közönség részéről pedig a tavalyi Touché Amoré alapján maximális odaadás és átélés várható. Nem titkoljuk, hogy sokat várunk az estétől, hiszen ha minden jól megy, olyan kaliberű élményben lesz része az underground kb. 200 lelkes tagjának, mint mikor Budapest elveszítette Converge-szűzességét.

08.04. // ABOLITION

Szerencsére augusztusban sem maradunk hardcore-koncert nélkül, így a műfaj szerelmesei számára gyakorlatilag kötelező programmá lép elő a brit Abolition ingyenes Dürer-koncertje, hiszen a Holy Roar (Brutality Will Prevail, Hang The Bastard, Crossbreaker) üdvöskéje szeptemberben megjelenő, bemutatkozó nagylemezét fogja bemutatni az egybegyűltek számára. A várakozás pedig meg is hálálja magát, hiszen az előzetesen megosztott szerzemények elánja és módszeresen megdobogtathatja mindenki szívét, akinek jelent valamit a kilencvenes évek metalos hardcore-attitűdje és a new school szellemisége, ahogy a kiadóhoz hű Jamie Frye (Wayfarer, Throats, Last Witness) produceri közbenjárása is garancia lehet a hitelességre. A srácok vendége a belgrádi Hitman lesz, akik már tizenhét éve vannak a színtéren, és kitartásuknál csak dalíró vénájuk csalhatatlan lendülete nagyobb, az estét pedig a miskolci Hold On Through All nyitja, akik a materiális kiadásra váró For Better Days dalaival épp annyira definiálták újra működésüket, amennyire reményt is adtak a műfaj hazai szerelmeseinek az űrkitöltéssel kapcsolatos várakozásokra. Emellett persze a megszokott italakciók is érvényesek, de ez egy edge-bulin nyilván annyira számít, mint amikor Szikora Robi a Mátyás-templomba ment imádkozni a Marilyn Manson-koncerten levő lelkek üdvösségéért. (Bali Dávid)

08.05. // MORE THAN A THOUSAND

A portugáloknál elindult valami azzal, hogy a Hills Have Eyes és a More Than A Thousand neve bekerült a nemzetközi körforgásba, hiszen mindkét zenekar bizonyítja azt az íratlan szabályt, hogy kiváló dalokkal feledtetni lehet az egyediség hiányát. Márpedig ez a tényező mindkét zenekart jellemzi, így az ismét Budapestre tévedő More Than A Thousand kapcsán sem lehet tévedni, elvégre hőseink lényegében lehetetlen feladatot hajtottak végre a Make Friends and Enemies dalaival: slágeres metaldalokat írtak izzadtságszag nélkül. Persze ez így leírva nem feltétlenül izzasztja le az embert, de ha a dolgok mélyére ásunk, rá kell döbbennünk, hogy rég volt olyan nemzetközi minőségű dalcsokor, ami ennyire szórakoztató, ennyire hallgattatja magát, és mellette a zenekari tagok sem küszködnek rocksztári allűrökkel. Persze a lemezcím nomen est omen tartalma valahol definiálta is a bandát: van, aki tényleg ráérzett a slágeresség ízére, és esélye sincs menekülni, és van, aki értetlenül veti meg a produkciót sematizmusra hivatkozva, ám a banda érettsége vitathatatlan, és a koncertkiállásukkal sincs semmi probléma. Ezért is örömteli ez a hirtelen visszatérés a Dürer Kertben, erősítésként pedig hazai bandák garmadája fog érkezni, így az ingyenes letöltés oltárán áldozó Turn Of Mind, a My Best Habit, a Pigs Might Fly, a Just Another és a Poison Of Marvel melegíti be a színpad előterét. (Bali Dávid)

08.11. // MC BROKO

MC Broko a cseh (azaz költözését követően az osztrák) underground végtelenül kitartó és végtelenül meg nem értett élharcosa, akinek mindig van egy új ötlete, és nem habozik azt dalban elmondani. Legyen szó korábbi zenei próbálkozásairól a grindcore, a hardcore vagy épp a punk közegében, valahogy sosem találta a saját hangját, így nekifogott új projektjének, ahol elektronikus alapokat kísér olykor gitárral, olykor bársonyos sikolyaival. A produkció ilyen szempontból nagyon közel áll a Drumcorpshoz, ám az itt megidézett hangulatok annál sokkal pszichopatábbak: a szintetizátorból érkező dallamok épp annyira gyermetegek, amennyire szétzúzhatók pár frissen érkező breakkel és bassline-nal, hogy a szintén váratlanság erejével ható metal és hardcore-betétekről ne is beszéljünk. Hősünk mindemellett amennyire expresszionista, annyira a DIY bolondja is, gyakorlatilag ahol lehet, ott játszik, és nem feltétlenül törődik semmivel: csupán szeretne táncra perdíteni mindenkit, ami nyilván lehetetlen, de többszöri hazai próbálkozásai után végre Budapest közönségét is megpróbálja megsüketítve sasszéztatni. A Shitrecords egyik alapítója mellett a fővárosi Havizaj-sorozatok bástyája, a Rovar17 is tiszteletét teszi, hogy a vihari előtti csendet vihar előtti zúgással oldja fel, ahogy a Poulsunk és a TNA is tiszteletét teszi a koncerten, ám Broko turnépartneréről, az olasz Killanationről sem feledkezhetünk meg, akik a techno szeletelését punkosítják, filterezik: zenéjük épp annyira ipari a Mindless Self Indulgence nyomvonalán, amennyire paranoid, de hát ezen az estén épp az lenne a furcsa, ha valami a konvenciók szerint működne. (Bali Dávid)

08.14. // ISAIAH

Ugyan a La Dispute minden hasonló bulit beárnyékol a hónapban, de mégsem mehetünk el augusztus másik screamo bulija, az Isaiah fellépése mellett, hiszen a belga srácok remek zenét játszanak (igazából a teljesség igénye miatt akkor is megemlítenénk őket, ha szarok lennének). Igen, belgák, de hiába laknak a határ másik oldalán, franciául beszélnek, és Ils Consomment, Tuent et Prient Mais Ne Pensent Pas című lemezük alapján bizony a screamo kedvelői közül is a francia irány kedvelőinek érdemes rájuk felkapni a fejüket, hiszen ha nincs a Daitro utolsó remekműve, akkor jócskán több reflektorfény esett volna a gyönyörű borítóval rendelkező anyagra (vizuális igényességükre kézenfekvő példa az EU-turné plakátja is). Velük tart a buszban a francia Geraniüm is (az ő nevük ismerős lehet azoknak, akik tavaly nyáron voltak a siófoki bulijukon), akik némileg hardcore-osabban, crust ízekkel eltelve szólalnak meg turnépartnerüknél, előttük pedig a győri Rosa Parks, illetve a balatoni Think Again fogja bemelegíteni a népet.

08.16. // HOT WATER MUSIC

Ugyan sok kellemes koncertben lesz része Budapestnek a nyár utolsó heteiben, de a La Dispute/Touché Amoré párossal talán csak a hó közepén lévő punk minifesztivál tudna versenyezni, ami kötelező kicsiknek és nagyoknak, hipstereknek és tarajosoknak, borostásoknak és szakállasoknak, szomorúaknak és vidámaknak, mert legendák és jövőbeli legendák adogatják egymásnak a színpadot. Haladjunk az est sorrendjében: a Pay My Milk legénysége melegíti be a közönséget, hogy utánuk egyből a tavalyi év egyik legfelkapottabb, legjobb lemezét kiadó banda, a Make Do and Mend következzen, akik úgy nyúltak a reszelős torok/dallamcentrikus gitár/szomorkás szövegek eszközkészlethez, hogy a Touché Amoréhoz hasonlóan mintegy lefordították egy slágeres, nagyon fogós, közvetlen és hatásorientált nyelvre a Hot Water Music és társainak zenéjét. Hogy csavarjunk egyet az estén, utánuk az amerikai dallamos punk két legendás zenekara következik, akik nélkül bizony a Make Do and Mend sosem alakult volna meg, hasonlóan a Nothingtonhoz, a Polar Bear Clubhoz, és még vagy háromtucat zenekarhoz. A Bouncing Souls kezd majd hamarabb punk rock slágereikkel, és utánuk jön az est fő attrakciója, a splitpartner Hot Water Music, akikkel talán még némi közös zenélésre is sor kerül, amolyan „legendák egymás közt” alapon. Majdnem húsz éve játszanak már együtt Raganék, és az új 7” két dala alapján nem kopnak a húrok és a bőrök, a hangszálaknak pedig csak jót tett a kor, így igazi örömzenélés várható a Dürerben. (Jávorkúti Ádám)

08.17-18. // KULTFEST ’11

Hol: 1. nap – Dürer Kert (kisterem), 2. nap – 08.18. – Szabad az Á | mikor: 19:30 | mennyiért: 1. nap – 1500/2000, 2. nap – 1000/2000, bérlet – 2000/3000 Ft | kikkel: 1. nap – Tombs, The Secret, Wasted Struggle, Torn from Earth, 2. nap – Hexvessel, Void ov Voices | kiktől: Tukker Booking & Chromechoes Production | @ Facebook

Ugyan fesztiválként van elnevezve, a Kultfest ’11 rendezvénye mégis két klubbulit foglal magában, amelyek összekapcsolása a terv szerint közel azonos közönséget kíván megérinteni a lehető legbarátibb áron és felhozatallal. A kezdeményezés lényege is az alábbi szempont fenntartása volt, és így rajzolódhatott ki, hogy amíg az első nap a dinamizmusról fog szólni, addig a második este egyfajta szeánszba csap át. A Dürer Kertben fellépő Tombs és The Secret mindenképp arra fog törekedni, hogy a lehető legtöbb dühöt és gyűlöletet szabadíthassa fel a közönségből, és amíg előbbi a sludge eszközeit keveri black metallal, addig az olasz színpadrongálók a Converge és a Buried Inside ihletéséből találták meg saját arculatukat. Vendégeik a zajos hardcore-ban erős Wasted Struggle, valamint a sludge-banda Torn From Earth lesznek, ezzel is keretbe foglalva az este műfaji határait. A második nap a Szabad az Á… színpadát érinti, ahol a Norvégiát először elhagyó Hexvessel lép fel: Kvohst, a Dodheimsgard főnöke Ved Buens Ende és Virus-tagokkal játszik olyan sátánkergető pszichedelikus rockzenét, ami nem idegenkedik a folklórtól és a delíriumos ködtől sem, a projekt vendége pedig az a Csihar Attila lesz, aki a tavalyi Ulver-koncert előtt debütált Void Ov Voices nevű szólózásával, ahol a Sunn 0))) arculatát egymaga igyekszik színpadra vinni. Ennek tükrében pedig ha valóban magadénak érzed a sötét zenéket, a Fekete Zaj fővárosi testvérrendezvénye önnön korlátaihoz mérten minden igényedet megpróbálja kielégíteni. (Bali Dávid)

08.18. // DIR EN GREY

Hol: Club 202 | mikor: 18:00 | mennyiért: 5900 Ft | kiktől: Concerto | @ Facebook

Tavaly szeptemberben D’espairsRay (meg egész évben Rising Sound a Hajón), idén márciusban Girugämesh, nyáron pedig Mono, majd rögtön utána Boris – olyan tempóban érkeznek a korábbi évek uborkaszezonjához képest a japán sztárzenekarok, hogy a szigetország rajongóinak kis túlzással annyi idejük se marad, hogy kimondják: kawai. A koronát az ázsiai rohamra az eddigi nevek közül magasan a legnépszerűbb, a Dir En Grey fogja feltenni, akik sok kollégájukhoz képest csupán 40-50%-ban néznek ki úgy, mint egy glamzenekar gruppijai, bár sikereiket bizonyára nem ennek a relatív férfiasságnak köszönhetik, hanem azoknak a metaldaloknak, amelyek átrepítették nevüket a Japán-tengeren és a Csendes-óceánon. Lehet rájuk sok mindent mondani, mint minden japán metalbanda, ők sem hagyják árválkodni az átemelt nyugati kliséket, és hozzátesznek valamiféle „alternatív” ízt, ami esetükben olyan hatásos koktélt eredményezett, ami világsikerré tette őket. Természetesen ez is Concerto szervezés, így a helyszín nem meglepő (ahogy a flyer sem, én ezt egy WC-be nem ragasztanám ki), ahogy az sem, hogy a főzenekar hosszú játékidejének biztosítása érdekében (vagy a fókuszpont megfelelő kiemelése miatt) egyelőre még nem lett előzenekar bejelentve. Akik voltak a Boris koncertjén, azok tudják, hogy ez bizony maratoni élvezkedést jelent, így aki egy kicsit is bírja őket, az húzza össze a nadrágszíjat, és látogasson el az ex-Wigwamba. (Jávorkúti Ádám)

08.22. // ISOLATED

Hol: Szabad az Á… | mikor: 20:00 | mennyiért: 800 Ft | kiktől: Tukker Booking | @ Facebook

Azzal, hogy a Have Heart és a Verse is kidőlt a sorból, nemhogy vége szakadt a szenvedély hangsúlyozásának a friss hardcore bandák világában, hanem minden korábbinál jobban és szélsőségesebben ki is tágult ez a réteg. Elég belegondolni a Touché Amoré hirtelen sikerébe, netán a kontinensük fiatal hangjaira, mint a német Lasting Traces, az olasz The Words I Never Said, esetleg a brit Isolated, akik bemutatkozó demójukon hasonló indíttatásról tesznek tanúbizonyságot. Akkordjaik csendes disszonanciáját az ordítások feszültsége és pátosza teljesíti ki, és persze innentől minden adott, ami ilyenkor lenni szokott: döcögősebb tempók, hirtelen váltások, szívfacsaró csontdallamok és kitartások, csak hogy a közönség épp annyira szabadíthassa fel szenvedését akár fetrengés formájában is, ahogy a zenekar is teszi. Ez a sötét hangulat pedig épp a Carpathian mintáján vált nem csupán megfoghatóvá, hanem követhetővé is: érdekes, hogy tényleg egy feloszlás kell ahhoz, hogy valami ennyire elterjedjen? Mindenesetre az bizonyos, hogy az Isolated is azon van, hogy saját arcát idővel a fentebb jelzett alapokon találhassa meg, és dallamaival, lendületével ez nem is tűnik annyira halott ötletnek. Szerencsére az előzenekarok is ennek megfelelően lettek meghívva, így az Orient Fall is hamarosan kiadhatná már új EP-jét, hogy a közönség ordíthassa a szövegeket, az Octahed pedig szintúgy túl van egy stúdiózáson, amire épp annyira vagyunk kíváncsiak, mint magára az estére. (Bali Dávid)