Our Youth – Out & Out (EP)

Külön öröm, hogy az egyébként mutatós borítóra az utóbbi négylábú állat került fel és nem mondjuk Kevin Costner, de meg kell jegyezni, a borító, illetve a mögötte található kis füzet ízléses kivitelezésű, ami főként annak fényében dicséretes, hogy a lemezt ingyen és bérmentve magáévá teheti minden erre vágyat érző kíváncsiskodó. Én buzdítanék is mindenkit, hogy töltse le, majd hallgassa meg az Out & Outot, ugyanis kis hazánk nem dőzsöl igényes modern rock produkciókban – persze másban sem. Hogy mit is értek igényes alatt, nyilván definiálni is szükséges, ezért élnék azzal a megszorítással, miszerint ezt a jelzőt csak olyan művekre aggathatjuk rá, amik nemzetközi mércével is megütik az egyébként még mindig a szubjektum terhét nyögő mércét. Ennek értelmében ez a négy tételes, az elektronikát csak mértékkel, díszítés gyanánt alkalmazó dalcsokor bőven az elfogadható térfélen pattogtatja a labdát, így elmondhatjuk, hogy a – mostanság sajnos túlontúl szürke – My Small Community (és persze az előd Mind The Gap) mellett létezik még itthon slágeres rockzene. Nekem első hallásra leginkább az utolsó Dead Poetic ugrott be, de a refrén-centrikus dalszerkezetek folytán sokszor merül fel az emberben az „ezt már hallottam valahol” érzete. Persze a pop-érzékenység mértéke általában úgy aránylik az eredetiséghez, mint ahogy egy vacsora közben elengedett pofátlan szellentés előfordulási valószínűsége az éttermek előkelőségéhez, de ez egyáltalán nem probléma, mivel a kérdés csupán annyi: kellően szórakoztató-e az Out & Out? A válasz pedig egyértelműen igen, hiszen akár a (méltán) klipes Waken Up By Wolvest, az erősen Lostprophetses Animalst vagy The More I Try The More I Failt nézzük, akár a lendületes, de szellős hangzást, helyenként a Slipet eszünkbe juttató, illetve az előtérben duruzsoló basszusjátékot vesszük górcső alá, egyértelműen ott van a potenciál a zenekarban, hogy betöltse azt az űrt, ami a hazai palettán tátong jelenleg. Az ehhez vezető út mindenféleképpen az lehet, ha megpróbálnak kicsit karakteresebb, a kritikus pontokon ragadósabb énektémákat írni, ami akár egy teljes lemezen keresztül képes a figyelem fenntartására. Jelen EP esetében – a játékidő rövidsége okán – még nem zavaró az egyhangúság, később azonban ez jelentheti a szűk keresztmetszetet. Ezen felül a gitártémák ötletgazdagságára is fektethető némi plusz hangsúly, amihez mondjuk az első Classic Case korong eklektikája adhat iránymutatást. Összességében azt gondolom, ígéretes jelenséggel állunk szemben, ami remélhetőleg néhány év alatt kiforrja magát, és nem mellesleg sok örömet okoz még a hazai, illetve – lehetőség szerint – a nemzetközi közönségnek. 8/10

Az Our Youth lesz az április 8-án a Dürer Kertben fellépő Silverstein előzenekara.