2015. október 28.
Tracklist:
01. Within Reach
02. Here Today, Gone Tomorrow
03. Engraved
Műfaj: pop-punk
Támpont: City Lights, State Champs, Neck Deep, Forever Came Calling
Hossz: ~7 perc
Megjelenés: 2015. május 17.
Kiadó: szerzői kiadás
Webcím: Ugrás a weboldalra
Már-már közhelyként lehet emlegetni, hogy itthon Dorog (illetve Esztergom) a hazai pop-punk színtér fellegvára, ahol konkrétan osztódnak a stílusbeli zenekarok, szerencsére egyre jobb színvonalon alkotva. A tavaly alakult The Evansville-t is ide helyezhetjük el földrajzilag, ami szinte magában hordozza azt is, hogy ők is bizony pop-punkot játszanak, és nem is olyan rég jelent meg első kiadványuk, az Eroded Youth című rövidke EP, ami elég ígéretes bemutatkozás egy ilyen fiatal zenekartól.
Az egész EP hangszereléséből és hangulatából lerí az a modernebb megközelítés, ahogy a srácok magukévá teszik a pop-punkot. A néhol már „easycore-ba” hajló gitártémák és a markáns és steril hangzás mellett természetesen merítenek a kortárs pop-punk zenekarok munkásságából, egy-egy elszállósabb témánál azért elkanyarodnak az újabb The Story So Far-lemezek világába is, de a mérleg nyelve ettől függetlenül bőven az olyan, egyébként egyre népszerűbb tengerentúli zenekarok felé billen, mint a State Champs, vagy akár a Forever Came Calling. A nyitó „Within Reach” dallamai erősen húznak az újhullámos zenekarok felé, semmi meglepetést nem kapunk az arcunkba, a City Lights vagy akár a régebbi Neck Deep világát idézi ez a dal, akár a zenei részt, akár a dalszöveget nézzük. Az alap pop-punk stílusgyakorlatok mellé (vagyis inkább közé) befért egy másfél perces, igen gyors tétel is „Here Today, Gone Tomorow” címmel, ami a mindössze három szám között az abszolút csúcspont, rövid és velős darab. Érdemes lenne egyébként erre a mozgósabb vonalra ráfeküdniük a srácoknak, mert a húzós első téma után becsempészett pattogós, táncolható kiállás elég emlékezetesre sikerült, csak úgy, mint a záró „Engraved” kissé más jellegű, de szintén ügyesen megírt verzéi és csordavokáljai. Mindamellett, hogy alapvetően jó dolog, hogy sikerül épkézláb és hallgatható pop-punk dalokat írniuk a srácoknak (nem olyan egyszerű az 2015-ben, mint ahogy gondolná az ember…), azért érződik még az egyes számok közötti különbségeken, hogy keresik a saját hangjukat, de ezzel természetesen semmi baj nincs, hisz erre való egy debüt EP. A tehetség érezhetően megvan, ahogy ezzel az EP-vel egy zenei kiindulópont is, én javasolnék egy kiadós Makeshift Promise- illetve Trophy Eyes-kúrát, egy gyorsabb, nyersebb megközelítéssel (természetesen ugyanúgy építve Farda Ákos énekes remek vokáljára) sokkal jobban járna a zenekar, de ez persze az ő döntésük és a jövő zenéje, mindenesetre az én bizalmamat elnyerték, hajrá srácok! 7/10
