Kill With Hate – Evolution of the Beast EP

Ugyan friss és fiatal zenekarokból a mai napig sincs hiány, mégis vákuum keletkezett a hazai death metal-színtéren, hiszen bárhonnan is nézzük, a hamvaiból feltámadt Gutted, valamint a Depths Of Depravity mellett aligha tudnánk megemlíteni egy olyan aktív bandát, amelyet bátran titulálhatunk minőséginek, felvállalhatónak, egyben hazai vetületben mérve irányadónak. A szükséges vérfrissítés pedig ez esetben nem elsőpróbás fiatalok háztájékáról érkezik: hiszen amíg bizonyos esetekben könnyebb megoldásnak hat az amerikai, tán a svéd iskola riffjeit breakdownokkal és felesleges felezésekkel maszatolni, addig a már kipróbált, a színtéren kellő tiszteletet szerző tagokból verbuválódott Kill With Hate kompromisszumoktól mentesen, egyben saját elképzelésekkel telítve házasítja össze a két klasszikus death metal-iskolát (valamint azok grind-hozományát), beágyazva azt egy modern zenei keretbe.

A hobbi-projektből főállású zenekarrá vált formáció olyan hétpróbás gazemberekből állt össze, akik játékukon keresztül is éreztetik a hallgatósággal, hogy végre megtalálták a helyüket abban, amit átadnak a közönségnek. Elvégre Cathar (ex-Sin Of Kain) mély, gurgulázó orgánuma; Ákos (ex-Archaic) Death-ihlette szólói, valamint Marcival (ex-Limb For A Limb) közösen prezentált, többségében floridai hangvételben fogant – ám plagizálástól mentes – témái tökéletesen illeszkednek a Kocsonya (Disztraktor) és Khrul (Funebre) feszes és sokszínű alapjaihoz. A közel tizenkilenc perces, egyben morbid koncepcióra épülő felvétel – amelynek szövegi alapját Jozef Fritzl egykori működése szolgáltatja – legfőbb hatásának épp a változatos témakompozíciók, a komplex és technikás megoldások, valamint az erőteljes és masszív váltások tükrében a Cryptopsy-t jelölném meg, ám a csínján elhelyezett basszuskiállások, valamint a magas fordulatszámon prezentált blastek az Origin zenei világától sem állnak távol. És épp az alábbi jellemvonás az, amelynek tükrében igazán érdemes figyelmet szánni a Kill With Hate-re, mert hőseink nem estek bele abba a hibába, hogy a végeredmény a sokszori váltások tükrében fragmentáltnak hasson; valamint azt is kikerülték, hogy a magas fordulatszám monotonitást eredményezzen. Ebben kulcsfontosságú szerephez jutnak az ízes, maga módján terpeszkedő szólók; a szigorú hangvételben íródott, olykor svédelt rifförvények; valamint a hangzás gitárokra vonatkozó színvonala is, hiszen arányos, minden hangszert kellőképp kiemelő megszólalással büszkélkedhet az Evolution Of The Beast minden szerzeménye. Negatívumként a nem túl impozáns borító mellett (jó, tudom, brutal death metal, de akkor is) Birth Of The Impiety-ben felcsendülő szimfonikus aláfestést (véleményem szerint ilyen közegben a Fleshgod Apocalypse kivitelezése az egyedüli járható út); valamint a cinek hangzását emelném ki. Bár az olyan szerzemények, mint a kíméletlen ereszkedő dallammal bíró Killing Worldwide; a játékidejében leghosszabb, és felépítettségében is a leginkább morózus Evolution Of The Beast; netán a záró Cold World sikeresen feledtetik a kiegyengetésre szoruló részeket.

Végeredményében a Kill With Hate egy olyan EP-t tett le az asztalra, amely hallatán joggal várhatjuk a zenekar leendő bemutatkozó nagylemezét, hiszen egy hangzásában és technikai oldalában már egyaránt kiforrt, ambiciózus és érett – valamint mondjuk ki: hiánypótlóan brutális és hiteles – zenekart ismerhetünk meg az Evolution Of The Beast dalaiban. A tagság ugyan változott a felvétel óta – elvégre Khrul helyére Turi (ex-Limb For A Limb) került, Ákos pedig nemrég eltörte az ujját, így egy darabig Kovács Attila (ex-Watch My Dying, Superbutt) áll a helyére –, ám nincs kétségem afelől, hogy a Kill With Hate a hazai színtér egy meghatározó, egyben nemzetközi olvasatban is nívós death metal bandává fogja kinőni magát a bemutatkozó nagylemez megjelenése során. A Job For A Cowboy-nak pedig keresve sem találtak volna a szervezők jobb előzenekart.

10/8.