“Hol nemzet süllyed el…” – avagy mivel rukkolt elő a Ghostchant?

Tracklist:

01. Conquest
02. Transitions
03. Éhinség
04. Foundations

Műfaj: Metal/hardcore

Támpont: Wasted Struggle, All Pigs Must Die

Hossz: 9:19

Megjelenés: 2015. február 25.

Kiadó: Szerzői kiadás

Webcím: Ugrás a weboldalra

A Ghostchant négy EP-re (és emellett splitekre) tervezett története harmadik fejezetéhez érkezett. Az előző kettő, a Slaves és a Wasted Struggle-el közös EP alapján már remekül körülhatárolható, hogy mi az a közeg, amiben a zenekar otthonosan mozog. A metal és a hardcore közötti vakfoltot - vagyis annak azon részét amit a régi nagyok még kitapasztalatlanul hagytak - amúgy is egyre több fiatal zenekar találja meg újra magának, elég csak a Power Tripet, vagy a Harm's Wayt említeni, de ez tényleg csak az eleje egy elég sokáig tartó felsorolásnak. A Ghostchant talán bele is illeszthető ebbe a hullámba, ha feltétlenül be akarjuk őket illeszteni valahova.

Annyiban bonyolultabb a dolgunk, ha velük kell foglalkozni, hogy míg pl. az előző bandáknál elég egyértelmű, hogy kik azok, akiknek a vonalán a vénáikba vezetik a metalt, a Ghostchant azon kevesek közé tartozik, akiknél ez talányt okozhat – a Slavesnél még a Dissectiont emlegettem, de azóta kiderült, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet, és ebben a kérdésben a Nations után sem leszünk okosabbak, ami talán nem is akkora baj. Ennek oka az, hogy elődeihez képest a Nations a hardcore felé tolódó tendenciát mutat, és nem csak az Éhinség miatt, ami akár egy Vitamin X, vagy For The Worse dal is lehetne, talán csak a Transitions az, amiben a metal elemek (abból is a Celtic Frost dallamos örvényléséhez hasonlatos menetelés) dominál, a Conquestre és a Foundationsre is rá lehetne húzni a dallamos, vagy dark hardcore cimkét. Meglepő megoldásokkal itt annyira nem találkozni (a splites Catharsis feldolgozásból azért lehetett sejteni, hogy ez a vonal is előtérbe kerülhet), ám a megszokott szintet sikerül így is hozni. Legerősebb dalként talán még így is az Éhinséget nevezném meg, mivel egy elég egyértelmű üzenetet (amit Jakab Zoltán nem is titkolt) sikerül hatalmas erővel átadni, de a Conquest is elég könnyen elhelyezhető az All Pigs Must Die és az Enabler közé húzott vonalon. A Nations egy fokkal mocskosabb hangzást kapott elődeinél, és ez is jót tesz neki, illik az összességében keményebb összképhez, amihez sokat tesznek hozzá, a már részben boncolt szövegek, de a Kókai Barnabás (Barber’s Art) keze munkáját dícsérő borító is megér egy misét, az meg egy külön pluszpont, hogy első körben kazettán jelent meg az anyag (mondjuk lehet, hogy ez 2015-ben már nem is számít akkora meglepetésnek). Összességében tehát ismét elmondható, hogy az ötös egy igényes kiadvánnyal rukkolt elő, és ez igen örömteli, főleg ha a Nations vagy bármelyik korábbi EP alapján akárki úgy dönt, hogy belenéz a hasonló vonalon mozgó zenekarok (Wasted Struggle, Cvlt Of Grace), vagy a pénteken velük együtt fellépett Oaken és Blackmail munkásságába, mert azzal mindenki csak nyerhet. 8/10

GHOSTCHANT – NATIONS EP BEMUTATÓ KONCERT @ DÜRER KERT