Cannabis Corpse – Blunted at Birth

A Cannabis Corpse 2006 nyarán született egyfajta Cannibal Corpse paródia, s interpretáció gyanánt. A kezdeteket a Municipal Waste (első osztályú virginai Thrash/Crossover) basszerjének, Land Phil-nek köszönhetjük, aki a furcsa projectjére bátyját, Hallhammer (már ez is egy baszott nagy oltás; hiszen a Mayhem-es Hellhammer (Jan Axel Blomberg) szóferdítése; ezek komplett idióták, haha!) a doboknál, és Weedgrinder (lol… ugye mindenkit a Holland minőségi áru lecsengésére emlékeztet?) segítségét kérte fel a vokáloknál, s már kész is a vízipipákban és spanglikban görnyedező hasis és fű származékok perverz bősége. Hiszen Land Phil egy ragadós, bűzös hibrid weed/marihuana imádó Death Metált hozott így létre, egy olyat, mely tökéletesen értelmetlen és paródikus, mégis zeneileg érett és komplex!

A zenekarnév és logó már-már megtévesztésig hajaz a Cannibal Corpse-sal, ahogy az album címe is; “Blunted at Birth” („Tompítva/butítva/hülyítve születésnél„) pontosan ugyanúgy hangzik, mint a 91’es második CC korong; a „Butchered at Birth”, még a borítón is feltűnik a tipikus meggörnyedt CC gyermekcsontváz, tehát amiben csak lehet merítenek, s humorosra véve a dolgot ferdítenek, ferdítenek és bizonyítanak!!!  A korong elsősorban a régi CC rajongóknak nyújt meglepetést és félóra kellemes vérhányást, (tehát Eaten Back to Life-tól a The Bleeding-ig), pontosan azt az időszakot öleli át, melyben még Chris Barnes a CC frontján aprította a hullákat (1988-95). Azóta a Six Feet Under-ben illetve a Torture Killer-ben rágja tovább a fásult húst, a CC-ban helyére George ”Corpsegrinder” Fisher állt, akivel a Vile 96’ban napvilágot látott, s ez egyfajta zenei és stílustörés is volt a banda életében. Sok rajongó csalódott, akkor a mészáros brigádban, s az újításokban (durvább lett, ennyi az egész). Az egykori Corpse-nak szinte mára egyetlen követője se maradt, így ez a korong sokaknak (köztük nekem is, egyszerre meglepetés és hiánypótló, még ha komolytalanul is – igaz én a CC szövegeit soha nem bírtam komolyan gondolni). Tehát itt minden együtt van, ráadásképpen 2006 végén… amit csak egy old school Corpse albumon hallanál: véres, húsdaráló ritmusok, csonttörő basszus és dob, s persze az elengedhetetlen Chris Barnes rothadó hullaszagú morajló torka. A trió tökéletesítette a Corpse védjegyét, a tempó változását brutális daráló groove-ból pusztító speedbe (bár alapvetően nem iszonyat gyors zene, ahogy a régi CC se a sebesség mámorával vált ismerté, inkább a kellemes és családias szövegvilággal és borítómunkákkal, haha!). Az összes dalszöveg és cím hithűen követi a már kitaposott tradíciókat; tele töltve romlott és perverz, durva elképzelésekkel, de mindez összefonva utalásokkal a kábultságra és a koszban önmagunk keresésére. A dal címek paródiái a Corpse trackeknek, de nem figurázzák ki őket, hiszen a banda nagy rajongója a csapatnak, habár az eredeti Corpse címeket föltöltik fűre utaló célzásokkal…

“Butchered at Birth” (Lemészárolva születésnél) átváltoztatják “Blunted at Birth”-re, “Force Fed Shitty Grass” (Erőszakkal etetett szaros fű) egy változata a “Force Fed Broken Glass” (Erőszakkal etetett törött üveg), és a “I Cum Bud” (Elélvezek öcskös) helyettesíti a “I Cum Blood”-ot (Vért élvezek el); és így tovább… Ha kellően ismered a jó öreg CC-ot, TE magad is könnyen észreveszed a vicces interpretációkat, melyek ily módon egy abszurd adaptációt fognak közre! A számok többsége éppen olyan hosszú, hogy ne unjuk meg, de azért megragadjon bennünk, tehát 3 perc körül mozognak a dolgok. Mindegyik dal nagy képzelet erővel megáldott hátteret alkot csöpögve a gennytől, vértől és THC-től… “Force Fed Shitty Grass” egy mese arról, miként alakul egy tojásfejű egyenes kilövésű négyzet egy kiéhezett marihuánás cigi fejjé. “I will smoke you” egy hullarablóról szól, aki egy halott koponyájából készít vízipipát, etc. Az egyik legjobb dalszöveg részlet pl. a “Blunted at Birth”-ből való:

„Egy emberi vízipipává váltál,
ezért a puhány fétisért,
hogy bent kifejlődjön a bűzös, s fertőzött (anya) méh;
túlságosan lusta, hogy megszülessen…”

A zene tehát jófajta keveréke a fűnek és a gore-nak, melyre egy jó barátom, azt mondta, olyan mintha Bob Marley zöld szemüvegén keresztül szemlélnénk egy régi Cannibal Corpse koncertet, haha! Minden szempontból erős és odabaszós tekerés, melyből a szólók hiánya (csak nagyon kevés helyen halhatóak) se bír semmit csökkenteni a zene értékén, noha a csak MAJDNEM professzionális felvételen se…. Ugyanis Land Phil dicséretes munkát végzett a studióban, figyelembe véve, hogy csak egy Boss BR 900 digital 8 trackest alkalmazott. Ez tehát nem egy óriási Neil Kernon készítmény, de a hangzás tiszta és csikorgó, jól passzol az anyaghoz!  Zárásképpen?! Vedd az összes Corpse által szabadalmaztatott elemet és rakd egy 4 láb magas vízipipába, majd gyújtsd be, szívj bele mélyeket, lazulj el a zöldtől, s közben egyszerre feszülj is meg a morajlástól… és megkapod a CANNABIS CORPSE-ot!

10/10