Bleed From Within – Uprising

Az értetlenkedés okát leginkább az adja, hogy az ötösfogat eddigi munkásságát egy félvállról odavetett „sótlan”-nal lehetne legjobban jellemezni. Picit olyanok, mint a metalcore-nak a Heaven Shall Burn. Oké, ott vannak, tudnak is zenélni, ez nyilvánvaló, de hosszú távon borzalmasan egysíkú, amit művelnek. Eddigi két albumuk ezt könnyedén bizonyítja, jó pillanatok akadnak rajtuk, de nem az igazi egyik sem. Ezen próbálnak változtatni az Uprisinggal és bizony ez sikerül is nekik: az alapvető megoldása a problémának az volt, hogy találtak egy zenekart, akiknek a stílusát átvehetik, és ez nem más, mint a Suffokate. Röviden: maximum középtempóra gyorsuló dalok, rengeteg breakdown, rengeteg dallamos kiállás. Ez leírva eléggé reménytelen kombónak hangzik, de a Suffokate-nél működik, és úgy néz ki, hogy itt is. Nem, az Uprising nem tartja fenn a maga háromnegyed órájának egészére az ember figyelmét, nem is értem miért próbálkoztak vele (a Tony Danza Tapdance Extravaganza csinálta ezt jól tavaly, az ő korongjuk egyórás volt, de ott ki is töltötték az űrt értelmesen). Ez tehát mindenképpen negatívum. De valami mégis van itt, ami miatt hallgattatják magukat a dalok, valami olyan „profizmus”, aminek eddig a csíráját sem nagyon lehetett hallani a Bleed From Withinnél. De most ez kijött, hallani a tételeken, hogy sokat foglalkoztak velük, rendesen fel vannak építve, nem csak összedobáltak pár breakdownt, és néhány helyre aláböfögtek pár lágyabb részt. Ezért pedig hatalmas gratula, ezért megérte négy évet dolgozni.

Nagyon kellemes meglepetés lett tehát ez a kiadvány, talán az év eddigi legnagyobbja (és mellesleg deathcore szempontból talán az első értékelhető – a BMTH-t ne számoljuk már ide). Emellett kifogástalanul szól, főleg az dicsérendő, hogy nem álltak be a sorba, és nem adtak djentes ízt a gitároknak (khm, Suffokate, khm), és ennek ellenére is iszonyatosan megüt. De persze ilyen szempontból nem is kellett aggódni, a Century Medianál biztos van arra pénz, hogy ne a szomszéd producertanonc keverje az ilyeneket. És ha már a CM: sikerült belenyúlni a jóba. Ha valaki tavaly év végén azzal jön, hogy a Bleed From Within lesz 2013-ban a deathcore első nagy(obb) dobása, minimum kinevettem volna, de 10*45 perc után simán jó választás volt. Bár a nem túl eredeti alapötlet miatt nem kúszhatnak annyira magasra a skálán, de a legtöbbet hozták ki a helyzetből.

7.5/10