2016. július 25.
Tracklist:
Kétség sem férhet hozzá, hogy az Avenged Sevenfold napjaink egyik legnépszerűbb metalzenekara, bármely kiadványuk is kerül az évek során bejelentésre, mindig a figyelem középpontjába kerülnek. Ráadásul a zenei pályafutásuk is rendkívül megosztó metal körökben, talán a Waking the Fallennel és a City of Evillel voltak a csúcson, de az azóta kiadott anyagaik is hordoztak magukon 1-1 slágert, és a rádióba is nagy erőkkel betörtek. Szinte fura is belegondolni, hogy már 1999 óta a pályán vannak, ráadásul nagylemezen 2001. július 24-én debütáltak, tegnaphoz mérten pontosan 15 évvel ezelőtt. Most kicsit fel akarjuk eleveníteni, hogy mi is történt akkor a bandával.
Az Avanged Sevenfold még 1999-ben alakult Kaliforniában, az akkori eredeti felállás pedig a következő volt: M. Shadows, Zacky Vengeance, The Rev és Matt Wendt. M Shadows frontember volt az, aki végül elnevezte a zenekart, s noha zenéjük nem vallási indíttatású, a nevüket végül mégis Káin és Ábel történetéből kapta a zenekar a Bibliából. Mint a neveikből is látszik, már az alakuláskor eldöntötték, hogy álnevek mögött fognak játszani, ami később a rajongók között kultikus is lett, és végül mindenki ezek alapján a nevek alapján azonosította a pályájuk során a zenészeket. Matt Wendt még a debütáló lemez, az amúgy a Jelenések könyvéből a címét kapó Sounding the Seventh Trumpet felvétele előtt azonban kilépett a bandából, őt a Suburban Legends volt basszusgitárosa, Justin ‘Sane’ Meacham követte. Ezzel a felállással és mindössze 2000 dolláros büdzsével vonult be 2000 novemberében az akkoriban még tiniéveikben járó tagokból álló Avenged Sevenfold a Westbeach Records stúdióba, hogy felvegyék a debütáló nagylemezüket. A felvételek érdekessége az volt, hogy az azóta sajnos tragikusan elhunyt The Rev tényleg egy dobos csodagyerek volt, és egyből feldobolta az egész lemez rá eső részét, ezután pedig a többiek is hozzáadták a sajátjukat. A Sounding the Seventh Trumpet egy akkoriban nagyon gyorsan felvett lemeznek minősült, kérdés az, hogy mennyire volt elhamarkodott. Mindenesetre az ez idő tájt még mindig csak a gimi éveket taposó tagok célba vették a Narancsvidéken tomboló hardcore-szcénát, és igyekeztek be is illeszkedni, de csak nagyon kezdetben (hiszen a metal mellett bevallottan kicsit punkos felhanggal is akartak operálni), ám ezt gyorsan elvetették, és igazából egyértelmű is volt, hogy a Sounding the Seventh Trumpet dalaival ez nagyon nem fog sikerülni. Mindenesetre nem is volt meglepetés, hogy már július 24-én meg tudták jelentetni az anyagot, ugyanis lemezszerződést kaptak a Good Life-tól, az első héten pedig szinte ismeretlen bandaként eladtak 300 darabot a lemezből (amely azóta nagyjából 400,000 kópiára nőtt csak az Egyesült Államokban). Ezután történt meg az, hogy egy bizonyos Synyster Gates belépett a zenekarba, akinek a segítségével megindult a csapat exponenciális fejlődése, a „To End the Rapture” című számukat újra is vették Gates-szel a lead gitáron, majd minden dal újrafelvételre került immáron Synyster Gates-szel, a Hopeless Records pedig 2002 márciusában ki is adta így újra a lemezt. A többi pedig ugye már történelem… a zenekar ugye 2003-ban megjelentette a már említett Waking the Fallent, onnantól pedig úgy megindultak felfele, hogy az tanítani való. Hallgassuk meg újra a fiúk debütálását, amely a 2000-es években elkövetett (mainstream) munkáikhoz képest meglepő lehet, hiszen ezzel az albummal leginkább egy dallamos metalcore banda képét festették:
